Van értelme a Holdbázisnak, Marsbázisnak? Tovább úgy sem mehetünk, vagy igen?

Tovább úgy sem mehetünk?

Egyelőre még nem. De majd lehet fejlődés, lehet kolonizálni az űrt.

12#

Már kolonizálva kéne lennie azok álltal akik nemcsak ~10000 éve léteznek.

Mindig is kicsi volt a Föld az emberiségnek, pláne ha a szaporodás exponenciális. Ezt a túlnépesedést mindig a technológiák fejlődésével lehetett korrekció alá vonni

A zsidók és a palesztinok is azért ölik egymást, mert ugyanarra a területre pályáznak és ez megy Ukrajnában is és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A túlnépesedéssel egyre több helyen éleződnek ki a feszültségek.

Mindig is a területekért, a rajta lévő erőforrásokért folytak a harcok, pedig a világűrben van minden, csak ki kell hozzá dolgozni a technológiát és igen, azért kellenek a bázisok az űrbéli objektumokra, hogy tovább lehessen menni.

15#

Egyébként csillagászok felfedeztek egy gyanúsan üres térrészt a látható univerzumban. Ha exponenciális fejlődessel számolunk már itt kéne lenniük. Valahol véget ér ez a fejlődés és szerintem elég hamar be fog következni. Mondhatni nyakunkon van. Nem megyünk mi innen sehova.

"abból a pénzből a NASA 40 szondát indíthatna szerteszét a naprendszerbe..."

Igen, de egy darab emberes Mars expedíció több gyakorlati tudást és tapasztalatot ad, mint 40 űrszonda megépítése. Az első űrverseny tapasztalata az, hogy minden erre a célra költött dollár a többszörösét hozta vissza a gazdaságban. Az óriási problémák leküzdésére létrehozott megoldások, az új anyagok, technikai újítások stb visszagyűrűzött a gazdaság egészébe.

Ma már marketinges bullshit a NASA technológiás gyümölcscentrifuga a teleshopon. De tény, hogy fel se tudjuk fogni, mi minden alapul olyan dolgokon, melyeket az Apolló program, az űrsikló program és társaik megvalósítása során fejlesztettek ki.

Sehol nem tartana még pl a napelem technológia, és eszünkbe se jutna azt gyártani, fejleszteni, ha az űrben nem az lett volna a legkézenfekvőbb energiaforrás.

Alkalmazott tudománynak nevezzük azt a kutatást, amely az ember érdekét szolgáló, valami konkrét megvalósítást céloz meg. Ezt nevezhetjük technológiai kutatásnak is, a cél valami konkrét tudásnak a gyakorlatba történő átvitele.

Alapkutatásnak nevezzük azt a tevékenységet, amikor a természet nagyon bonyolult (vagy néha nagyon egyszerű de mégse értett) működésének szabályait próbálja feltárni. Itt a motiváció az, hogy észrevesszük a természet valami (abban a pillanatban) furcsa szabályát, és megpróbálunk rájönni, miért is így működik a természet. Ennek egy következő fokozata az, hogy megpróbáljuk a (gyakran félig) ismert tudást a már ismert működő dolgok közé illeszteni. Ez semmivel sem könnyebb, mint az előbbi.

Ha ez a fokozat sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy a természet működésének egy újabb részét térképeztük fel és alkottuk meg róla a megfelelő elméletet. ennek a munkának két fő nehézsége van. 1. Jószerivel semmit se ismerünk, csak valami különöset érzékelünk (az emberiségből pár darab ember), és ebből a semmiből kell létrehozni valamit. Nagyjából, mint egy ismeretlen dzsungelben bekötött szemmel próbálunk tájékozódni. Nem lehetetlen, de hatalmas kitartás és különös érzék kell hozzá, a többi el fog veszni benne. 2. Mivel az emberiség nagy része ebből semmit se ért, ezért erősen tiltakozik ellene, hülyeségnek tartja és akadályozza a munkát. Tehát tudósnak nem elég a maga baja, még a többség ellenállását is le kell győznie, a többségét, amely meg se akarja ismerni, miről van szó.

Az alapkutatás nélkül ma is bunkóval próbálnánk agyonütni az elefántot, és nyersen ennénk a husát. De tudom, hogy ezt ez a többség úgy se hiszii el.

Alapkutatás volt Karikó Katalin eddig életének munkássága. Akadályozták, nem adtak pénzt a munkára, lenézték, többször kellett munkahelyet váltania. Pedig csak annyit mondott, ha az emberi immunrendszer működése szerint készítenénk gyógyszert, akkor nem kéne sok embernek meghalnia, mire kiderül, a konkrét ellenszert hogyan fogadja el az emberi szervezet. Ez egy olyan gondolat, ahonnan eljutni a gyógyításig, teljes támogatás mellett is évtizedek munkája. Hát még gátolva. Perverz dolog, de ha nem jön a COVID, még eltartott volna jó darabig. Ez jól mutatja, mekkora hátráltató tényező a nem értés.

Ami a holdat vagy Marsot illeti, nem tudom miért kell rögtön a távoli űrutazásokra gondolni (alán azért, mert ezzel etetik a jó népet, gondolván, ettől nagyobb a támogatás). Ezek a kutatások csak kis részben irányulnak erre. Sokkal fontosabb, hogy mi történik az emberrel és az eszközeivel extrém körülmények között. Ebből olyan információk nyerhetők, ami itt a földön azonnal (értsd: gy két évtized alatt) hasznosítható.