Haverom szerint a bonobó és az ember is a csimpánzból nőt ki sok év alatt. lehet még más is kinő belőle és lesz egy uj faj?

Ja, “haverod szerint abból nőtt ki”…

https://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__egyeb-kerdesek__1247..

Nagyon el vagy magadban, ugye?

"lehet még más is kinő belőle és lesz egy uj faj?"

Hogyha egy csoportnyi csimpánz elszeparálódik a természetes élőhelyétől, és adaptálódniuk kell az új környezetükhöz, akkor pár ezer éven belül már eléggé különbözhetnek a csimpánzoktól, hogy új fajnak nevezzük őket. Ezt úgy hívják angolul, hogy founder event, és így alakulnak ki új fajok a leggyorsabban, ez a természetes szelekció.

Hogyha a csimpánzok eredeti csoportját vesszük, ők is változnak, csak sokkal lassabban és kisebb mértékekben, mert ott genetikai sodródás van, nem természetes szelekció.

Aztán tegyük fel, hogyha a korábban elvándorolt csimpánzok visszatérnek az alap csimpánzokhoz, és elkezdenek reprodukálni, akkor génáramlás történik, ugyebár a kevésbé diverzív specifikálódott génállomány kombinálódni fog az eredeti nagyon diverzív génállománnyal, és hibridek fognak születni, és elég idő elteltével megtörténik a hibrid gének asszimilációja és fixelődése a populációban.

Ezért van ma egy bizonyos mértékű Neandervölgyi gén mindenkiben, mert amit leírtam, valóban megtörtént az előemberi evolúciónk során.

Nem, nem a csimpánzból fejlődtünk ki.

Kb. úgy képzeld el, hogy közös volt a bonobó, a csimpánz és az ember nagyszülője (homini nemzetség).

Nagyszülőnek két gyereke volt, "Homo alnemzetség" és "Panina alnemzetség".

Homo gyereke az ember, Panináé a bonobó és a csimpánz, magyarul ők az egyedül ismert rokonaink, az unokatestvéreink.

#4

"Ezt úgy hívják angolul, hogy founder event"

Inkább "founder effect"-nek, bár van, ahol tényleg a "founder event" kifejezést is használják.

" Ezt úgy hívják angolul, hogy founder event, és így alakulnak ki új fajok a leggyorsabban, ez a természetes szelekció."

Ez marhára nem természetes szelekció. Az alapító hatás (= founder effect) a genetikai sodródás típusa, ami nem adaptív evolúció, szemben a szelekcióval. Annyi igaz, hogy az ember evolúciójában mindkettő szerepet játszott, de attól még két külön dologól van szó.

"Hogyha a csimpánzok eredeti csoportját vesszük, ők is változnak, csak sokkal lassabban és kisebb mértékekben, mert ott genetikai sodródás van, nem természetes szelekció."

1. Bizonyos szempontokból (pl. agy változása) biztosan lassabb volt a csimpánzok evolúciója, de azért ezt általánosságban kijelenteni elég bátor...

2. Az nemes egyszerűséggel nem igaz, hogy a csimpánzok esetében ne lett volna szelekció.

3. Ahogy írtam: az alapító hatás pont a genetikai sodródás egy típusa.

"fixelődése "

1. Fixálódása.

2. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a kifejezést akartad használni. Egy allél (= génváltozat) fixálódása azt jelenti, hogy csak az az allél marad meg az adott génből a populációban.

"Ezért van ma egy bizonyos mértékű Neandervölgyi gén mindenkiben"

Nincs mindenkiben neandervölgyi DNS. Az európai és ázsiai népesség tagjaiban van, az afrikai népességben jellemzően nincs (hiszen az ő őseik nem keveredtek a neandervölgyiekkel).

#6

Köszönöm a javítást.

Igen, az effectből valamikor event lett, nem gyakran használom a kifejezést.

Az alapító hatás hogy nem adaptív egyébként? Nem épp az a lényeg, hogy egy populáció kiszakadt / elvándorolt csoportja adaptálódik egy új környezethez / életmódhoz, és emiatt lesznek idővel merőben különbözőek az eredetiektől? És akik nem örökölték az előnyös allélokat, azok kisebb eséllyel reprodukálnak. Pl. a Homo Erectus afrikai populációjából miután elvándoroltak Eurázsiába, majd Amerikába, a bőrszínváltozás nagyon is adaptív volt.

"Nem épp az a lényeg, hogy egy populáció kiszakadt / elvándorolt csoportja adaptálódik egy új környezethez / életmódhoz, és emiatt lesznek idővel merőben különbözőek az eredetiektől?"

Nem, az alapító hatásnak az a lényege, hogy néhány egyed az előzőtől (többé-kevésbé) elszigetelt új populációt alapít. Az alapító egyedek genetikája pedig nem feltétlenül hasonló arányban tartalmazza az allélokat az eredeti populációéval. Egy klasszikus példa az amerikai őslakos népesség: náluk nagyon gyakori a 0-s vércsoport. Ennek pedig az a legvalószínűbb magyarázata, hogy valószínűleg teljesen véletlenül azok között az emberek között, akik először bevándoroltak Amerikába, nagyon sok 0-s vércsoport volt. Nem azért, mert ez előnyt jelentett a vándorlás során vagy épp az új helyen, hanem mert egyszerűen véletlenül így alakult.

Természetesen aztán az új populációra hathat a természetes szelekció is bőven, de ez már nem ugyanaz, mint az alapító hatás.

"Pl. a Homo Erectus afrikai populációjából miután elvándoroltak Eurázsiába, majd Amerikába, a bőrszínváltozás nagyon is adaptív volt."

A Homo erectus esetében én nem tudom, mennyit változott a bőrszín, de ahogy fentebb írtam, ez nem alapító hatás.

Hmm, értem, a kontextus különbözött. Abban egyetértek, hogy egy új populáció alapítása során a szelekció nem szükségszerű, de attól még gyakori velejárója. Igen, hogyha fundamentálisan nézzük, akkor genetikai sodródás történik, hiszen a populáció kicsi, és a genetikai diverzitást nagy deficit éri.

Ha nincs génáramlás, sem különösebb szelekciós nyomás, csak úgy vannak, és egy ilyen beltenyésztéses populáció egyre nő, mi fog történni? Mik az eshetőségek?