A geotermalis energiaval mi a baj?miért nem hasznosítjuk széles körben amikor ingyen van korlátlan és időjárás független?
Csak egy elég mély csővezeték rendszert kell létrehozni hozzá és a lekuldott vízből gőzt kapunk amiből ingyen áram lehetne korlátlan mennyiségben .
Miért nem terjedt el ez a rendszer jobban?
Mi a hátránya egy ilyen korlátlan rendszernek?
válasza:Csak négyszer volt itt idáig...
nagyon drága a beruházás,
+ gyorsan elvízkövesednek a csövek. Akár hónapok alatt.
Zárt rendszert érdemes használni, de akkor neked kell letuszkolni a vizet.
válasza:1. Korlátozott elérhetőség: A geotermikus energiaforrások nem minden területen elérhetőek. A geotermikus energia kiaknázása csak olyan területeken lehetséges, ahol a Föld belső hője megfelelő mélységben elérhető. Ezért a geotermikus energiaforrások elérhetősége korlátozott.
2. Magas telepítési költségek: A geotermikus erőművek telepítése és kiépítése magas költségekkel jár. A geotermikus energiaforrások kiaknázása és a fúrások elvégzése drága, és sok időt és erőforrást igényel.
3. Környezeti hatások: Bár a geotermikus energia kibocsátása minimális, a fúrások és a geotermikus erőművek építése bizonyos környezeti hatásokkal járhat. A fúrások során káros anyagok szabadulhatnak fel, és a geotermikus erőművek építése területi változásokat okozhat.
4. Korlátozott energiaátviteli lehetőségek: A geotermikus energiaforrások általában távol esnek a városoktól és a fogyasztóktól. Ezért az energiaátvitel hosszú távú költségekkel és veszteségekkel járhat.
5. Földrengésveszély: A geotermikus energiaforrások kiaknázása és a fúrások során a földrengésveszély megnövekedhet. A fúrások és a geotermikus erőművek építése növelheti a földrengés kockázatát a területen.
Magyarországon ha jól tudom 60 fokkal melegszik 100m enkent a hőmérséklet ha jól számolok egy 200 300 fokkos tulhevitett száraz gőz kéne a turbinak hajtasahoz akor egy 400 500 m mélyen létrehozott csővezeték rendszer simán elég lenne .
Mai technikai szint mellet 400 500 m probléma?
A vizet nyilván kezelt vizet nyomnank le de mivel itt fent lehulne és kicsapódna egy többségében zárt rendszer lenne.
Nem gondolom hogy egy atomerőmű olcsóbb lenne.
Oké nyilván olyan országokban ahol csak 30 fokot nő a hőmérséklet /100 m
Ott 700 800 m melyre lemenni gondolom drága de akor is koltseghatekonyebnak velem mint egy drága és veszélyes atomerőművet .
Arról nem is beszélve hogy A bolygók belsejeben lévő radioaktív bomlás bol való hoenergia a naprendszerben máshol is adott ..
Talán teljesen rossz a gondolatvilagunk hogy nem számolunk azzal ami a labunk alatt van.
válasza:"Magyarországon ha jól tudom 60 fokkal melegszik 100m enkent a hőmérséklet ha jól számolok egy 200 300 fokkos tulhevitett száraz gőz kéne a turbinak hajtasahoz akor egy 400 500 m mélyen létrehozott csővezeték rendszer simán elég lenne ."
Nekem ez nem tűnik jó adatnak. Inkább 5-8 °C / 100 m körüli (vagy még alacsonyabb) értékeket írnak. A 200-300 °C eléréséhez már bőven 2000 méter alá kéne fúrni.
Az igaz, hogy világszinten még jól állunk, a földi átlag inkább kb. 3 °C/100 m.
Abban egyet értünk, hogy jó lenne nagyobb mértékben kihasználni ezt a lehetőséget, számos előnye van. De azért az atomerőművekkel ilyen módon történő összehasonlítást kissé problémásnak érzem. Például kiindulásnak ott van az, hogy egy áltagos atomerőmű jóval nagyobb teljesítményű, mint egy geotermikus.
As teljesitmenyt a termelt gőz mennyisége határozza meg
Az atomreaktor is csak hot termel amit a secunder körben gőz termelésre használnak turbinakhoz .
Én nem látom akadályát miért ne lehetne egy megfelelő méretu geotermalis erőműben jelentősen több gőzt termelni.szerintem ezt csak a mérnöki megoldások határozzák meg.hogy mennyi vizet lehet egyszere lekuldeni.
Megfelelő méretben miért ne tudna egy korlátlan homenyiseg mellet akár atomeromuhoz fogható mennyiségű gőzt termelni?
válasza:Nem vagyok mérnök, de pár tipp:
1. Az általam írt linkekben is írják, hogy mekkora hazánkban az átlagos hőáram: kb. 90 mW/m^2. Akkor egy Pakshoz fogható erőműnek (névlegesen 2000 MW, ténylegesen valamivel kisebb) ha jól számolok, kb. 200 km^2 terület kéne. Már persze akkor, ha nem számolunk a veszteségekkel. Valójában az ilyen erőművek hatásfoka nem túl magas, kb. 10% körüli értékeket írnak, ha jól látom. (Ez egyébként pont azért van, mert a használt gőz hőmérséklete általában jóval alacsonyabb, mint más hőerőműveknél.)
Szóval inkább kb. 2000 km^2 területet kéne becsövezni egy paksi atomerőművel összevethető méretű erőműhöz. (Elég árulkodó, hogy a világon nincs jelenleg ekkora kapacitású geotermális erőmű.)
2. Hogy mennyi vizet lehet leküldeni, azt tuti nem csak mérnöki megoldások határozzák meg. Egyrészt hagyományosan nem "leküldeni" szoktak vizet, hanem felhozni, és aztán visszapréselni. Ezzel viszont lehetnek bőven problémák. Az 1. válaszoló említette, hogy magas lehet a vizek oldottanyagtartalma, ami miatt vízkövesednek vagy korrodálódnak a csövek, berendezések. Plusz egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az alapkőzet: ha kicsi az átjárhatósága, akkor nem lehet érdemi mennyiségű melegvizet kinyerni. Környezeti problémák is lehetnek vele, hiszen a felszín alatti vizek könnyen elszennyeződhetnek.
Ahogy szintén az 1. válaszoló említette, ezekre megoldás lehetne, hogy zárt rendszerű hálózatot építenek. (Itt tényleg "leküldenék" a vizet.) Ebben a cikkben összesen négy alkalomról írnak, amikor egy ilyen eljárást kipróbáltak. (Mindegyik teszt- vagy előzetes verzió, nem funkcionáló erőművekről van szó.)
Ezek a korábban felsorolt problémák nagy részét megoldanák, csak értelemszerűen jóval drágábbak (típustól is függően), mint a hagyományos geotermikus erőművek. Plusz mivel itt kizárólag pumpával mozgatják a vizet, a hatásfoka is kisebb volna valószínűleg, mint a hagyományos erőműveknek.
Illetve az is korlátozhatja a hatékonyságukat, hogy itt kizárólag hővezetéssel történhetne a hőátadás, ami nem biztos, hogy elég hatékony. (Az alábbi cikkben írnak erről, bár bevallom, ez nem tudom mennyire hiteles. Ilyen mértékben nem értek hozzá, és így nem is tudom ellenőrizni a cikk állításait, és az oldalról sem tudom, mennyire hiteles.)
"Az atomreaktor is csak hot termel"
Hát persze. Csak épp irgalmatlan mennyiségű hőt.
válasza:7# gondolom a mélység se mindegy lehet nem telepítik elég mélyre a forrcsoveket és azért kisebb a hatékonyság,és nagyobb felulet kéne .
Pedig érdemes lenne ebben is gondolkodni le tudnánk fúrni 10km melyre mint a Kola félszigeti lyuk eseten .
10km már valóban lenne 600 fok .és gondoljunk bele ha ilyen mélységét el tudnánk érni akor bárhol hasznosítható lenne a hegysegek kivételével.
Amúgy energia termelés mellet arra pl senki nem gondol hogy a nagyvárosokat nem csak felfelé lehetne növelni hanem lefelé is?
És hogyha elég mélyre megyünk fűtés se kellene se hűtés az ingatlanokba.
És ehhez elég lenne 400 500 m melyre menni ami egy sima átlag felhőkarcoló magassága itt a felszínen .
válasza:"hogyha elég mélyre megyünk"
Nem kell nagy mélység. 10 m mélyen (vagy ha ennyi földet teszel a tetőre) már nagyjából állandó 10°C van. Oda csak egy kis fűtés kell.
Ja, ablak az nem lesz, esetleg üvegszálon vihetsz le némi fényt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!