A Neandervölgyiek tudatosan lettek szobatiszták 5-6 évesen vagy ők is tanítás által lettek azok, ahogy mi homo sapiens sapiensek is úgy válunk szobatisztává, hogy megtanítják nekünk 1 évesen?
válasza:Az ember kisgyerekeit tanítják és nevelik és ez teljesen alapvető - mint ahogy már írták neked. A szobatisztaság ennek egy kis része, és nyilvánvalóan a csecsemőnek előbb van ürítési szükséglete, mint ahogy egyáltalán járni és beszélni tudna, tehát nevelésre van szüksége. Ugyanúgy az anyuka gondoskodott róla és tette tisztába a csecsemőket és később tanították az élet mindenféle dolgait. Az ember alapvetően ilyen.
Amúgy meg a kérdésbeli "tudatosan" és "tanítás által" az egy komplexet alkot - talán az "önmaguktól"-t akartad írni, bár a válaszokon ez nem változtat, úgyhogy ez csak mellékesen említve...
Vélhetően a kérdés hátterében az ősemberek fejlettségének alábecsülése játszik szerepet és hiányzik a fejlettségük mai ismereteink szerinti értelmezése, és ez egyaránt igaz a Neandervölgyiekre is és az ősi emberekre általánosan is. Ezt sejteti az "ugabuga" szóhasználat is, meg hát nyilvánvaló oka a teljesen téves közhiedelmek, a hiteltelen filmek, média, az illusztrációk és még sajnos az oktatás is. Így inkább előtte az alapokat érdemes átnézni, hogy képben legyél valamennyire... és itt van némi őskor alap információ segédletnek...
Ha csak kicsit is rákeresel láthatod, hogy többnyire nem barlangokban laktak (kérdésként is beírhatod a keresőbe), hanem hajlékokat építettek és kis közösségekben éltek, és nem jellemzően vándoroltak hanem letelepedett életmódot éltek (részleges nomádizmussal). Nagyjából már az 1980-as években kiderült, hogy a barlang nem volt elsődleges élőhely (az más, hogy a tankönyvek nem frissülnek, azt sajnos hagy figyelmen kívül).
A legrégebbi beazonosított és feltárt lakóhely készítés 380 000 éves és Európában van (nem Afrikában), a mai Franciaország déli tengerpartján, Nizzában, és jelenleg látogatható mint Terra Amata régészeti lelőhely és múzeum ("Musée de Préhistoire Terra Amata"). Sajnos a múzeumi illusztrációkra nem sokat fordítottak (költségben sem), mivel ez egy kicsi múzeum, ráadásul a rekonstrukciók is több félék - úgyhogy némiképp máshonnan lehet tudni a jelenleg elfogadottabb megjelenésről. Az ásatások 1966-ban kezdődtek és a múzeum 1976-ban nyílt meg.
Két lakóhelyet találtak, mindkettő ovális alakú építmény, körben kövekkel kirakva, beazonosítható cölöp lyukakkal (az elporladt fa szerkezet lyukai). Méreteik nem is túl kicsik, az egyik 9 m x 4 m, a másik 16 m x 7 m. A cölöplyukak átmérője 6-8 cm, mélységük 8-16 cm. Találtak benne tűzrakó helyeket is és a faszén maradvány elemzése szerint a tüzelt fa fenyő volt, elkülönített szerszámkészítő helyet is azonosítottak. A padlózat döngölt és sima így vélhetően bőrrel volt borítva és a közelben forrás is található. Találtak 200-400 Celsius fok tartományban hőkezelt pigment darabokat is, amivel valamit színezni tudtak (nem tudjuk mit).
De némi kép legyen hozzá...
A kunyhó kb: [link]
A helyszín: [link]
Helyszín a parton: [link]
A múzeum: [link]
Az építmény: [link]
A cölöplyukak: [link]
Amúgy sajnálatos, de sok esetben a rekonstrukciókra nem fordítanak elég költségvetést és művészekre, illusztrátorokra bízzák, ami nagyon pontatlan eredményeket ad, mivel egy illusztrátor nem tudja a pontos régészeti részleteket. Az alapvetően egyszerű építményeknek önmagában is nagyon sok fajtája van, így ha látsz egyet valahol, az csak "egy" fajtát jelent. Itt van némi minta ezekre...
Egyszerű lakóhelyek fajtái: [link]
A Terra Amata lelőhelyéhez hasonló: [link]
A faszerkezet és a borítás példája: [link]
Valamiféle beltér mint élőhely: [link]
Lakókörnyezet: [link]
Hémi mai afrikai példa, hogy fotón is betájolható legyen:
De fontos hozzátenni, hogy a régi életmódot élő népek önmagukban sem azonos fejlettségi szintet mutatnak, tehát nem lehet ezekkel sem pontosan bemutatni az ősi embereket. Főként akármelyikkel nem. Régen is voltak fejlettebb kultúrák és ma is, és a természeti népek is ugyanúgy eltérőek ma is.
Terra Amata 380 000 éves kora azt is jelenti, hogy mire a homo sapiens megérkezett Európába, itt már egy hajléképítő őskori nem sapiens társadalom volt. De amúgy értelemszerűen Afrikában sem a földön aludtak. A legfrissebb lelet Afrikában most úgy látszik kitolja ezt a dátumot a nagyjából 476 000 éves időtartományba, mivel egymásba illeszkedő gerendákat találtak. A helyszín Zambia és Tanzánai határán a Kalambo folyó (Kalambo River), illetve a Kalambo vízesés (Kalambo Falls)(UNESCO Világörökségi helyszín). A korából és a jelenlegi ismeretekből adódóan ez sem sapiens készítmény, mivel 200 000 évvel megelőz minket, sapienseket. A faszerkezetet a folyó oxigénmentes sara őrzite meg, mint máshol is találtak már mocsárban jól megőrzött szerves tárgyakat.
A faszerkezet maradványait a Liverpli Egyetem régészei tárták fel és ma ez a legrégebbi emberi építmény maradványa, és egyben a legrégebbi fa építményé is. A területen régóta folynak ásatások és a lakottság hozzávetőlegsen folyamatos a környéken, mindenféle korokból vannak leletek. Itt egy videón röviden közlik (de van róla hosszabb és rövidebb a Youtube-on).
https://www.youtube.com/watch?v=umB8dzt7jgM
Barlangok kérdése... A barlangok egy 1800-as évek környéki történelmi maradvány amit a populáris kultúrában még közhiedelemként jelen van. A barlangok egy részét képezték az élőhelyeknek és sajátos jellegük van a régészetben. Előnyük a védettségük és jó lelet megőrző képességük, mivel egy barlang nincs kitéve eróziónak, szélnek, esőnek, hőnak és fagynak.
Kapcsolódó a kézi fejszék használata, mivel a fejszét fa megmunkáláshoz használták és akkor a kézi fejszék kora is hasonlóan régi kell legyen. Így is van. A legrégebbi baltáink nagyságrendileg 1,5 millió év környékén mozognak (nem elírás, másfél millió évesek)! Némi példa...
Az Olduvai-szurdok (Olduvai Gorge, Tanzánia) a világ egyik legfontosabb paleoantropológiai lelőhelye, és 1,2-1,5 millió éves kőbaltát is találtak az ásatások során. Jelenleg a British Museumban őrzik, de nincs kiállítva (megj: kedves British Museum fontos kiállítani, had lássák, hogy ilyenünk van). Így néz ki:
És így néz ki az Olduvai-szurdok:
(Mellékesen az elbomló tárgyakat "romladó technológiák"-nak nevezik és bár van belőle lelet, de természetesen ritkábbak. Ilyen minden ami szerves, bőr, szőrme, textil, fa és más növényi rostokból fonott dolgok, kosárfélék, szőnyegek, csont, zsinegek, kötelek, élelmiszerek. Mindez fontos, hogy tudni lehessen, hogy nem csak a jól megmaradó kő volt az alapanyag.)
..... néhány kapcsolódó link esetleg
válasza:Érdemes az ősi emberek gyakran látott illusztrációira is kitérni, mivel csak úgy hemzsegnek a tudománytalanságoktól és így akaratlanul is becsapják az embereket és téves kép alakul ki miatta. Hogy képben legyél érdemes ezeket sajnos végigvenni. Nyilvánvalóan ismert a "fél vállpántos bőr szoknya" aminek semmi alapja sincs, legfeljebb a rajzfilmekben jópofa, de olyan nem volt. A jégkorszakban fedetlen felső testtel sem valószínű, hogy sokat járkáltak volna, bár biztosan jobb hidegtűrésük volt, de -10 fokban azért nem nagyon lehet félmeztelenül közlekedni, lapulni a hóban a vadat cserkészve. A déli éghajlaton viszont nyilván a kevés ruházat előnyösebb. Jellemző még gyakorlatilag az ősi emberek ábrázolásánál mindenféle lealacsonyító vonás illusztrálása, amiknek szintén nincs tudományos alapja. Ilyenek a teljesen szőrös test, koszos arc és test, kócos és ápolatlan haj, ékszerek hiánya, ruházat hiányossága, eszközkészlet hiányossága ami lekorlátozódik a lándzsára és kőbaltára vagy egy marokkőre. Az arc szinte mindig bután vagy bambán néz, vagy meredten, vagy vicsorog, a fogak kiállóak és hiányosak, a testtartás pedig görnyedt. Az arc gyakran felpuffadt és kivörösödött. Már a barlangban bemutatás is kuriózum, de sokszor még az sincs és a puszta földön ülnek "valahol". Még az időjárás is szinte mindig borult égboltot mutat, pedig hideg időben is van derült ég és napsütés. Mégis mindig felhős az ég és hományosan sötét van. További ábrázolási hiányosság, hogy szinte mindig a jégkorszakot mutatják be, holott nem volt mindig jégkorszak és hideg, valamint még a jégkorszak alatt is az Egyenlítő felé meleg idő volt. Bár az utóbbi években azért elkezdtek megfelelőbb rekonstrukciókat és illusztrációkat is készíteni, ahol az előbbiek már legalább részben kijavítottak. Itt van néhány megfelelőbb megjelenítés ami legalább nagyjából valahogy betájol.
Egy jelenlegi példa Afrikából a busmanok ("san"). Egyáltalán nem koszosak, nagyon is ápolt a hajuk, tiszták és bizonyos öltözéket is hordanak. A meleg miatt nyilván kevés ruhát hordanak és a lábuk is lehet pros, de alapvetően nem koszosak.
válasza:--------------------------------------------
És röviden ami jelenleg tudunk a Neandervölgyiekről.
400 000 - 40 000 éltek Eurázsiában. Használták a tűzgyújtást, tároltak tartalék élelmiszert, különféle étel készítési módokat is használtak (sütés, főzés, füstölés). Ellátták a betegeket és még általunk súlyosnak mondott sérüléseket is hatékonyan kezeltek, amit például begyógyult kartörés mutat. Van olyan lelet (I. Shanidar) ami már súlyos kórházi ápolás kategóriájába esik és életben maradt az illető többek között egy kar amputálása után. A jól gyógyult csonttörések gyakoriak.
Élelmiszereik elég változatoasak voltak és a teljesség igénye nélkül... gyapjas mamut, elefánt, gyapjas orrszarvú, vadló, gímszarvas, rénszarvas, zerge, kecske, vaddisznó, több mit száz madárféle, kagylók amiért lemerültek a víz alá és búvárkodással szerezték meg (mivel az adott kagyló bizonyos vízmélységben él). Más tengeri állatokat is vadásztak: fóka, delfin, tonhal, keszeg, rákok, pisztráng, angolna. Növényeket is fogyasztottak és a hús és növén aránya az élőhelyüktől és évszaktól függően változott. Táplálék növényeik a következők: fenyőmag, gombák, gyümölcsök és gabonafélék, borsó és babfélék, datolya, szőlő, pisztácia, tölgy makk. Fűszer- és gyógynövényeket is gyűjtöttek: kamilla, cickafark amikről lehet tudni. A fogkő elemzések szerint nyárfát is fogyasztottak ami az aszpirin hatóanyagát tartalmazza (acetilszalicilsav) és kimutattak egy természetes antibiotikus penészgombát (Penicillium).
Nyírfakéregből készítettek ragasztót, volt ruhájuk, három rétegű zsineget készítettek (Abri du Maras, France). Valamilyen hajózási technikájuk is volt nagyjából 100 000 éve, mivel leleteiket megtalálták a görög szigeteken. A legkisebb távolságok a szigetek között 5 km-ek voltak, de a távolabbi Zakynthos sziget már igényelt legalább kb 15 km tengeri hajózást.
Zenéltek és már a fuvolát is használták (megj: a paleolith fuvolákra több leletünk is van). Beszédkészségük rekonstrukciója szerint mihozzánk képest más hangon tudtak beszélni, de képesek voltak rá. Csontvázak vizsgálata szerint felegyenesedve jártak és főként az erdőket kedvelték.
Házasodtak a modern emberek és a neandervölgyiek és összességében a neandervölgyi gének kb 20%-a maradt fenn bennünk sapiensekben. Bár egy-egy emberben ebből csak1-4% van meg. Úgy tűnik a közös házasodások időszakában csökkent le a neandervölgyi létszám a sapiens javára. A neandervölgyiek házasodtak a szibériai denisovánokkal is és van keresztezett leletünk "Denny" néven. Denny egy nagyjából 13 éves lány volt aki 90 000 éve élt, az apukája denisván és az anyukája neandervölgyi volt. Izomtömegük és kalóriaigényük magasabb volt, mint a miénk.
Néhány Neandervölgyi rekonstrukció.
És wc-nek megfelelő helyet is használtak, és külön szemét lerakó hely is volt.
.... néhány link
válasza:Alapvetően nem volt szükséges "nevelni", ma is a még pelusos, de már nagyobbacska gyerekek hiába végzik pelusba, elvonulnak, elbújnak, miközben kakilnak. Valószínűleg hasonló volt az elő embereknél is, hogy mire odáig jutott agyban a csemete, addig magától is érezte, illetve látta a felnőtt embertársaitól, hogy ezt hol végezzük.
egyébként ma a szobatisztaságra kb. 2 éves kortól érettek a kisgyermekek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!