Miért nincsenek átmeneti alakok a fosszilis maradványokban?

Hát ez egy olyan dolog, hogy rámondják arra is hogy a fajok maguk az átmenetek. Szóval az elmélet szerint, az átmenet maga is egy sikeres, működő, jellegzetes faj volt.

A másik dolog, hogy, ha egy faj sikeres volt az adott időben adott helyen, akkor nem volt szüksége átalakulásra. A legtöbb evolúciós story úgy hangzik, hogy valami változott, éghajlat, vagy új ellenség jelent meg, vagy csak új lehetőség jelent meg (pl van egy csomó tüskés növény a környéken ami tápláló lenne), ami rákényszerítette a fajt, hogy változtasson, és jött egy mutáció ami megfelelt az új kihívásnak, aztán mégegy, majd mégegy, vagy már meg is volt ez a mutáció csak nem terjedt még el annyira, mert nem volt haszna, és aztán így viszonylag gyorsan elterjedt ez a dolog.

Persze ez a dolog kicsit méginkább felnagyítja az evolúció hibáját, szerintem, mégpedig a kis rendelkezésre álló időt. (Mert akkor így lehet hogy sok faj évmilliókig változatlan maradt, és akkor mégkevesebb idő alatt kell megállnia a helyét az evolúciós elméletnek)

"Ezek szerint tömegével kellene ilyen éppen átalakuló élőlények maradványait fellelni."

Pusztán geológiai, fizikai szempontból is könnyen belátható, hogy "tömegével" semmilyen állatból nem fogunk maradványkat találni, mivel hihetetlen nagy "mázli" kell ahhoz, hogy egy maradvány sokszázezer/millió évig megmaradjon a föld alatt.

A kérdés többi részével csak annyi a bajom, hogy

nem tudom értelmezni. Mit nevezünk átmeneti formának?

Tömegével vannak ilyenek, nyílván hallottál is róluk, csak nem tekinted átmeneti formának, hiszen ahányszor találunk egy "hiányzó" láncszemet, azzal lesz kettő új.

Mert ha azt kérded hol a félig gerinctelen félig gerinces, én azt mondom, hogy a gerinchúrosok, te erre meg azt, hogy akkor hol a félig gerinchúros, félig gerinctelen és hol a félig gerinchúros, félig gerinces.

Szóval a válaszaim inkább kérdőjelesek, hisz nyílván ismered őket, kérdésem (inkább csak kiváncsiságból), hogy miért nem átmenetek?

gerinc: lándzsahal

láb: tiktaalik

szem: ebből van jópár féle fejlettebb és fejletlenebb a kis fényérzékelő receptoroktól a sas szeméig.

szárny: repülő mókus és hasonlók.

fül: megfogtál, ilyen nem jut eszembe

fogak: most itt az emlősök fogaira gondolsz, vagy olyanokra mint amilyen a hüllőknek/halaknak van? Pl. a teknősnek van foga?

"vagy annak magyarázatát, hogyan alakultak ki ezek egyik egyedről a másikra hirtelen"

hirtelen? egyik egyedről a másikra? sehogy... ebben tökéletesen igazad van... ha találsz olyat, aki ilyet állít és azt mondja, hogy ez evolúció, akkor nagyon gyorsan küldd vissza az iskolapadba.

A kérdésedben már benne is van a válasz. Az élőlények folyamatosan alakulnak át, tehát _minden_ egyes fosszília átmeneti alak. De ez ugyanúgy elmondható bármely élő "fajról" is. Az ember (a Homo sapiens) is egy átmeneti alak, mert lett valamiből (egy másik fajból) és néhány millió év múlva egy másik fajjá fog alakulni (vagy a másik alternatíva persze, hogy még azelőtt kihal).

Képzeld úgy az egész evolúciót, mint egy végtelenített filmet. Nem ismerjük az egészet, mivel csak néhány képkockánk (fosszíliánk) van meg. Mondjuk csak a 15., a 234., a 654. és így tovább. Ezért van az, hogy te ugrásszerűnek látod az egész folyamatot, holott ha az összes képkocka meglenne, akkor folyamatában látnád az egészet. És ami fontos, hogy minden egyes képkocka egy átmenet, hiszen volt egy előzménye, és rákövetkezik egy újabb képkocka.

Amúgy meg még a hiányos fosszilis anyag ellenére is jó kis fokozati soraink vannak, pl. a lovak és bálnák evolúciójáról, ahol a gazdag fosszilis anyag miatt ha nem is folyamatában látod az egészet, de a változás trendje jól látható.

Vagy ld. pl. ezt a cikket:

[link]

Majdnem minden élőlény átmeneti - kivéve azt, amelyik olyan szélsőségesen specializálódott, hogy tovább már nem tud, vissza ugye nem alakul, valószínűleg ki fog pusztulni.

A többi MIND átmeneti lény. Egyetlen olyan faj nincs, amelyiknek ne lenne közvetlen őse, és csak a fenti kevés faj van, amelyiknek ne lehetne utódja.

"Mi lehet az oka, hogy nincsenek ilyen maradványok?"

Honnan vetted, hogy nincsenek? Ha egy általad nem nagyon ismert témából nem tudsz valamiről, az nem azt jelenti, hogy nem is létezik.

Hurrá! Mégyegy kreacionista kérdező! Már kezdtem unatkozni. Imádom megfigyelni, hogy hogyan hárítják magukról az érveket, a tényeket, és látszólagos "logikával" ragaszkodnak az eredeti, kőbe vésett nulhipotézisükhöz. :-D

De, hogy a kérdéshez is hozzászóljak: Én azt tartom csodának, hogy egyátalán maradtak fenn kövületek! Most, ha belegondol az ember, él egy tehén, megdöglik, mi marad abból fenn 1 évig? 10 évig? 100 ezer évig? 100 millió évig? Hány tehénnek kell meghalnia, hogy addig fennmaradjon belőle valami, és nemcsak, hogy valami, hanem pont az a darabja a testének, ami épp érdekes lenne a kutatóknak. És, akkor azt még meg is kell találni. Nem elég kibányászni, meg kell találnia egy szakértőnek!!! Ezt azért mielőtt elkezdenének az ID hívők reklamálni azért ebbe belegondolhatnának.

Amúgymeg, mint ahogy előttem írták természetesen vannak átmeneti alakok, de nincs az az isten, hogy előkeressek egyet is akár, mert aki kételkedik benne, úgyse olvasná el.

A repülőmókusnak ugyebár egy kis bőrlebeny van a két lába között... nyílván ha fele akkora bőrlebeny van ott az ugyanúgy értékes, használható szerv, csak kisebb távolságba lehet vele siklani.. ugyanúgy ahogy mindenki tudja - aki látott már macskát nagy magassából leesni -, hogy még bőrlebeny nélkül is lehet irányítani az esést, de bőrlebennyel könnyebb...

Akkor milyen az a félig kialakult szárny, ami nem hasznos?...

Bőrlebeny nélkül működik az ugrás... 5 centis bőrlebennyel kicsit jobban, 10 centissel mégjobban...

"Hogyan nézett ki az az állat, amelynek már volt valamiféle szárnya, de repülésre (siklásra) még nem volt jó? "

Természetesen ha logikátlan dolgokat feltételezünk az evolúcióról, akkor valóban logikátlannak tűnik...

Amit írtál, nyílvánvalóan teljesen abszurd... ha ilyeneket kéne feltételezni, akkor én sem hinnék az evolúcióban.

A többi amiket írtál eléggé abszurd dolgok... elismered, hogy nagyon ritkán képződnek fosszíliák... utána meg baj, hogy a 2 ismert állapotot egy fényév választja el egymástól??? Nem értem... ha nagymamámról csak csecsemőkori és öregkori fénykép van, mert akkoriban keveset fényképeztek, akkor ne higgyem el, hogy felnőtt, mert a köztes állapotról nincs fénykép... az a kettő meg ég és föld???

Ha a tiktaalik szerinted NEM átmenet a láb és nem láb között, valamint a repülő mókus a szárny és nem szárny között.... akkor teljesen felesges volt feltenned a kérdést.

Én se kérdezem meg, hogy mi az átmenet a liszt és a piskóta között, ha nem fogadom el azt, hogy a nyers piskótatészta.

"Itt van például a denevér. Mire használta a mutáns denevér az ultrahangot, amíg nem volt mivel felfognia azt? Vagy minek a felfogó szerv, ha nem bocsát ki ilyen hangot. Nyilvánvaló, hogy a denevér tájékozódási szerveinek egyszerre kellett megjelennie egy állatban, nem lassan részenként. A denevér (is) az iskolapéldája egy olyan állatnak, amely nem jöhetett létre kis lépésekben."

A magadfajta valláskárosultnak kár bármit is magyarázni, egyik fületeken be, a másikon ki.

Mi az, hogy mutáns denevér, könyörgöm? El lett mondva fentebb, hogy az evolúció egy folyamat, nem a-ból b-be, b-ből c-be való ugrándozás, ahol is b valami átmeneti mutáns torzszülött. Picit apró lépések generációnként, amik akkor és ott hasznosak.

A sikló-repülő emlősök először nyilván csak nagyobbakat tudtak ugrani a bőrlebenyeikkel, és az ugrás ívét, idejét két fatörzs között jobban szabályozni. Aztán jött a siklás, ahogy a bőrlebeny egyre jobban kiterjedt, majd a mellizmok megerősödésével váltak végül valódi repülni képes állatokká. Az ultrahanggal való tájékozódás pedig a legvégső lépés, ezt megelőzték a még fejlettebb, a repüléshez, és a repülés közbeni zsákmányszerzéshez szükséges érzékszervek kialakulása. Pl. ma a repülő rókák sem bocsátanak ki ultrahangot, mégis elég jók az érzékszerveik. Sok olyan állat van egyébként is, amik képesek ultrahangot kibocsátani és érzékelni azokat, holott nincs is speciális felfogó szervük, ilyen pl. a közönséges házi egér is. Nyilván az ősi denevérek is kezdetben így ultrahangoztak, és ezzel párhuzamosan fejlődtek ki az ultrahang minél tökéletesebb felfogására szolgáló érzékszerveik (orr- és füllebenyek). Ennyi.