A tudósok képesek lesznek majd dinoszauruszokat klónozni?

Nem, mivel a klónozáshoz nem elég a DNS, hanem egy élő petesejt is kell. Tehát egy bárányklónhoz kell egy bárány DNS és egy bárány petesejt, így készült Dolly. Ha előbb-utóbb találunk is még ép dínó DNS-t, nem lesz élő dínó petesejt.

Elvileg lehetséges hibrid klónt létrehozni, vagyis hogy a bárány DNS-t egy közeli rokon fajba, mindjuk kecske petesejtbe rakjuk, de a keletkező állat nem bárány lesz, komoly eltérések lehetnek. A dolog nagyon korlátozottan működik, és csak nagyon közeli rokon fajokkal. Talán a krokodil petesejt alkalmas lenne hasonlóra egyes dínók esetén, de koránt sem biztos - a keletkező állat pedig csak félig lenne "autentikus" dínó.

Az előző szerintem kicsit sötéten látja a dolgot. Ha a kezünkben lesz a DNS, akkor már azt is tudni fogjuk, melyik állat a ma élő legközelebbi rokona.

De van más baj: NINCSEN egész DNS! A DNS törik - mindig, de az élő szervezet helyrehozza a hibákat. A döglött dínó viszont nem fog új DNS-t készíteni!

Ugyan ha sok sejtünk van, legalább nem minden DNS ugyanott tört el - de ez még mindig kevés.

Sajnos már a mammut DNS-e (pedig az gyorsfagyasztva pihent, jól védve) is annyi részre törött, hogy a mai tudásunkkal azt sem tudjuk még megállapítani sem, milyen volt egyben.

És ha tudnánk is: jelenleg ekkora DNS-t még NEM TUDUNK összerakni! Egyelőre a létező legkisebb baktérium DNS-ét sikerült összerakni, véres verejtékkel.

Csak mondom az előttem levőnek, hogy létezik mesterséges kromoszóma is, szóval nagy DNS-t építeni mesterségesen nem akkora kihívás. Ha megvan az egész szekvencia, akkor meg fogják tudni építeni. Való igaz, egyelőre kihívás a teljes DNS-t megszerezni.

Azt is írod, hogy ha meglesz a szekvencia, akkor meglesz a legközelebbi rokon faj. Ezt én sem tagadom. De én nem azt írtam, hogy a leközelebbi rokon fajjal mindenképp megy a klónozás, hanem azt hogy a legközelebbinek is elég közelinek kéne lennie. Hiába mondjuk a krokodil a legközelebbi rokon faja a dínóknak, ha a krokodil és a dínók evolúciós távolsága olyan nagy, mint pl a bárány és a viziló távolsága. A "legközelebb" itt csak egy relatív fogalom, de a klónozásnál abszolút értékbeli közelség kell.

Előzőnek:

A tojással szaporodás nem gond, a kiindulás akkor is petesejt, ha az végül nem az anyán belül fejlődik, hanem kívül, tojásban.

Ellenben, ahogy írtam... tegyük fel, hogy baromi nagy mázlival megvan az egész DNS, amit beültetünk... hova is? Honnan szerzünk élő dínó petesejtet?

Előzőnek

Gőzöm sincs.Ha tudnám valószínű nem itt verném a klaviatúrát,hanem épp a nóbeldíjamat fényesíteném.Amit írtam csak a saját elképzelésem,de szerintem senki sem genetikus aki itt írt.Végülis ha belegondolok,hogy a tojás egyetlen sejt,akkor talán a strucctojásba kellene kicserélni a DNS-t,és már kelhetne is a kis dínó.Bár ez lehet,hogy hülyeség.