Villámok paramétereti?!

Legtöbb esetben a villámcsapást elszenvedőknél a töltések nem lépnek be nagy menyiségben a testbe, a felszínen vezetődnek le a talajba. Előfordul, hogy belép, ilyenkor a fő idegrendszeren, és a véreken keresztül halad, és nagy eséllyel halálos.) /Tanulság ha esik, és szabadban vagy ázz meg, ha beléd vág a villám jobbak az esélyek :D/ Továbbá a villámcsapás ideje igen rövid. Ennek a két ténynek köszönhetően a test nem szenved súlyos égési sérülésen kívül kárt.

Persze szinte minden esetben a sérült szíve megáll, mivel azért nem minden töltés a bőr külső felszínén vándorol.

=>(ebből következően) a legtöbb villámcsapásos haláleset azért történik, mert nincs szakszerű újraélesztés, ha a sérültet időben újraélesztik nagyok a túlélési esélyek.

Nem szabad összekeverni a villámcsapást, egyéb áramütés jelenségeivel, hiszen ott az áram akár több tíz másodpercig is folyik, és ez idő alatt súlyos károkat tud tenni belső szervekben.

A villám feszültsége: 10-1000 MV.

A villám áramerőssége: 5-100 kA.

A villám kisülési ideje: 100-1500 mikromásodperc.

A villámáram csatorna átlagos vastagséga 1-3 centiméter.

A jelenség háromdimenziós.

Üdv!

villámcsatorna 3cm-nél több, átlagosan 5-8(10) cm körül mozog.

+ és - típusú villámok. + nál egyszer történig töltésáramlás, - nál többször.

1. a villám nem szaggatja szét a tetőt :-). De okozhat benne komoly anyagi kárt.

A villámok jellemző paraméterei:

polaritás: + és -

Villámáram: 10-600kA

Villámcsapás ideje (feszültséglökés és áramlökés szempontjából): feszültség: 1.2/50us, áram 8/20us illetve 10/350us (mikroszekundum) - ezek a védelmi eszközök tervezésénél használt számok. Maga a villám átlagosan 10-20us ideig tart.

(van fővillám és további részvillámok, ezeknek mind áram és idő paraméterei, de szerintem az itt sok lenne)

Polaritás szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a lecsapó villámok 80%-a negatív, 20%-a pozitív.

Természetesen a villámfajtákból a lecsapókra gondoltam az előbbi felsorolásnál. A villámok legnagyobb része a felhőn belül történik, illetve van még egy különleges fajta, az ionoszférikus villámcsapás. Erről érdemes azt megjegyezni, hogy 50-80km is megvan az átmérője, míg a felhők illetve felhő-föld közti villámcsapás átlagosan 10cm átmérőjű villámcsatornával rendelkezik.

A tetőbe csapó villámot a tető nem vezeti le. Az arra megy tovább, amerre a kisülési csatorna vezeti. (nem feltétlenül mondanám, hogy a legkisebb ellenállás irányába) A tetőben kárt inkább a hőhatás okoz, éghető anyagú tető általában kigyullad és leég. Ez elég komoly kár. Erőhatás akkor szokott keletkezni, ha szabálytalanul megépített villámhárító van, és abban túl éles kanyarok vannak. Ott akár 10 tonnás "kiegyenesítő" erő is keletkezhet, és az széttépheti a villámhárítót, de inkább a levezetőjét... (elég sok ilyen van sajnos!)

Ez a kettő a lényeges, a többi a villámvédelem szempontjából nem annyira érdekes.

- villamos: a villám villamos paramétere a polaritás és a villámáram (most a fő- és részkisülések témáját hagyjuk, mert túl hosszú lesz)

- a villamos áramnak van: hőhatása, erőhatása, réshatása, ezeknek jellemző esetei.

A legismertebb probléma a villám által keltett túlfeszültség, ami a villamos hálózatokban jelentkezik. Ez lehet direkt és indirekt (vezetékbe csap, vagy épp párszáz méteres körzetben, és ha emeletes ház van, az abban futó függőleges vezetékekben komoly feszültséget indukál!). Ez ellen megfelelően tervezett lépcsős túlfeszülség védelemmel lehet védekezni. A hálózatot nem rontja el, csak a hálózatra csatlakoztatott, védtelen berendezéseket. (többnyire végleg)

És végül HOVÁ CSAP A VILLÁM?

A villám "RÖVIDLÁTÓ"! Felejtsük el a magaslatokat!

Az általánosan földfelszínen előforduló negatív polaritású villám előkisülési csatornája a felhőből indul ki. (ezekről lehet szép lassított felvételeket látni). Amikor eléri a földfelszín 10-20m-es közelségét, akkor a környező tereptárgyakból kb. 20 méteres SUGARÚ KÖRÖN BELÜL ellenkisülési csatornák alakulnak ki. Amelyik ellenkisülési csatorna először találkozik a fentről jövő előkisülési csatornával, az "nyeri meg" a villámcsapást. Ebből a pontból mindkét irányban a másodperc milliomod része alatt megtörténik maga a villámcsapás, azaz a földfelszíntől felfelé. Ezt videófelvétel még nem tudta megörökíteni, mert 1 millió felvételt kellene másodpercenként készíteni. A lassított felvételeken az előkisülési csatorna látszik, majd maga a villámlás egy hatalmas villanás a végén!

Tehát a villámcsapás 20 méteres sugarú körön BELÜL alakul ki! Ami ettől távolabb van, az számunkra SEMMIFÉLE VÉDELMET NEM JELENT!

A védelmi zónán belül azok a tereptárgyak jelentenek számunkra védelmet, amiket egy 50m-es sugarú gömbbel összekötve a gömb kerülete nem éri el a fejünket.

Egyébként villám ellen a fém zárt testek (autó, busz, vonat) nyújtják a legjobb védelmet, mivel faraday-kalitka-ként működnek. Azaz kiránduláson, szabadban keresni kell ilyet, és ebben átvészelni a vihart. A youtube-on van pár videó autóba (motorháztető) menet közben villám csap témakörben... és az autó megy tovább.

A youtube tele van nagyon látványos videókkal, 1-2 példa...

Találat autóba menet közben, az elsőnél rádiónak azért annyi lett… (az auto Faraday kalitka, és véd…)

http://www.youtube.com/watch?v=UKvd7VbOV2A

http://www.youtube.com/watch?v=vQ0_Lwa4H2g

Otthon ajtóból villámra vadászó emberből ellenkisülés indul, szerencséjére nem ő nyeri a villámot:

http://www.youtube.com/watch?v=FJIQGThiQjQ

Otthon ajtóból az udvart kamerázó sem gondolta volna… hogy mekkorát csattan…, a fa nem ijedt meg :-).

http://www.youtube.com/watch?v=Sn65RFvJKnk

És egy jó példa a villám „rövidlátóságára”, két, egymástól kb 40-50m-re lévő kb. 6 emeletes ház közé… a találat után csúnyán beszélnek a meglepődött emberek,

ezért hang nélkül hallgassa, aki ezt nem akarja hallani.

http://www.youtube.com/watch?v=0PPOLKypvvY