Milyen jelenség alapján működik a villámhárító?

A villámvédelem "statisztikai" elven létezik (olyan eszközt azaz villámhárítót értsd felfogót, levezetőt és földelőt létesítünk, aminek okán nem vagy nagyon elvétve csap be a védendő létesítménybe a villám) Egyetlen egy villámhárító sem nyújt 100%-os védelmet. A tervezésnél különböző sugarakat rajzolunk, a csúcsból szabvány szerint és a sugár alatti területet nevezzük védendő területnek.

Kicsit lightosan és nem túl szakszerűen fogalmaztam, de ha nem vagy szakmabeli akkor ennyi aszem elég. 28/F

2. válaszoló: esetleg "sztatika". A statisztika teljesen más.

Röviden és tömören: A vas vezeti az áramot, a tégla nem, ezért a villám a vasba hág bele és nem a házba (mer' ő ilyen okos :D)

A villámhárító (ahogyan a neve sem villámlevezető vagy villámterelő) alapvetően nem a becsapódó villámok levezetésére szolgál, hanem a villám belecsapásának megelőzésére, ELHÁRÍTÁSára.

A villámhárító üzemelése közben akár nagy mennyiségű töltés is tud áramolni, így tehát nem célszerű zivataros időben fogdosni, piszkálni. Gyönyörű a magyar nyelv, hiszen sokan azt hinnék, hogy majd a villámhárítóba belecsap a villám, pedig az már akkor késő... a villámot akkor már nem tudná békésen levezetni.

Működés:

A felhők nagy töltése a feléjük nyúló tárgyakat polarizálják (azaz eltaszítják belőle a velük azonos töltést és így ellentétes töltésűvé alakítják). A villámhárító arra szolgál, hogy az épületben a felhővel ellentétes előjelű polarizált töltést szétszórja és ezzel a felhők töltését szépen irányított formában szétmorzsolja, tompítja, hogy a környéken ne is legyen villám formában becsapódás.

A villámhárító (mindig hegyes) csúcsán rettenetesen felerősíti az erővonalak sűrűségét és ezzel nagy erővel polarizálja a levegőben lebegő apró porszemeket és vízcseppeket. Az így polarizált részeket már vonzza és amint oda érnek, a felhővel ellentétes töltésre töltődnek fel, ami miatt már nagy erővel kilövi őket. Ennek a szelét amúgy konkrét (a villámhárító csúcsa felől "fújó" szélként érezni is lehet - bár ezt sem tanácsos a helyszínen tanulmányozni természetesen.) A villámhárító tehát folyamatosan nagy erővel szórja a felhővel ellentétes töltést a felhő felé, és tompítja ezzel annak erejét, csökkentve a környéken a villámlás lehetőségét.

Villámhárítókkal felszerelt vidéken nem is látni villámbecsapódást, pedig pár km-re tőle (a városok "mögött" eközben csapkodni látjuk a szép villámokat.

Tisztelettel:

Egy fizika szakos tanár.

Basszus, én meg azt hittem abba basz bele a villám nyele!

:)

Bár mindíg is fúrcsáltam miért ilyen vékony a kanóca!

A villám nyelét soha meg ne fogd!

:)

A leggyakoribb villám úgy kezdi, hogy fentről jön le az előkisülés – amikor a földhöz képest nagyjából 10-50 m magasságig leér, akkor a földről ellenkisülés(ek) indul(nak). Az ellenkisülés a legnagyobb térerősségű pontokról indul (az meg ott van, ahol a legkevésbé sík, és a legjobb vezető), és az ér oda az előkisüléshez, amelyik a legközelebbről indult.

Tehát, ha a villámhárító van legfelül, az épületnek a szélén is és a közepén is, és földelt, és fémből van, és vékonyka, akkor a villám nagy eséllyel ezen át fog haladni.

Szóval a statisztika is fontos és a sztatika is. De a sugarakat említő válaszadó a statisztikáról beszél, helyesen.