Füvezni "egészségesebb", mint inni?

Az európai (és a mohamedánokat leszámítva szinte az összes) társadalomban az alkoholfogyasztásnak több ezer éves hagyománya van. Éppen ezért a fogyasztását leépíteni tiltásokkal egyik napról a másikra leépíteni lehetetlen. Ezt igen példásan megmutatta az amerikai és a szovjet alkoholtilalom időszaka is, halva született terv volt, csak feketepiacot eredményezett, ezzel táptalajt adott a szervezett bűnözésnek.

Éppen ez az oka, amiért az alkohol kiiktatása a társadalomból csak sokgenerációs, finom, fokozatos leépítéssel érhető el.

Ugyanez vonatkozik a dohányzásra is.

Nem az adott szenvedéllyel élőket kell leállítani a fogyasztásról, durva kifejezéssel élve az ő többségük már ebből a szempontból nem menthető.

A következő generációk rászokását kell okos oktatással, propagandával megakadályozni, pontosabban ezt is generációról generációra csökkenteni lehet.

Szükség is van rá, hogy csökkentsük.

50-100 év alatt el is lehetne jutni nullára.

Ez az alkohol bizonyos fajtáinak kontrollált, terápiás alkalmazása szigorúan orvosi okokból még megmaradhat, mint ahogy vannak nikotintartalmú gyógyszerek is, de az élvezeti cikként való korlátlan fogyasztás megszűnhet.

Ha viszont ez a célunk, akkor miért adnánk a (valóban elismerten kevésbé káros, de élvezeti cikként igenis káros) füvet csak azért szabadon engedni, mert az egyéb káros szenvedélyeket MÉG nem tudjuk leépíteni?

A széleskörű legalitás mindhárom cikk (alkohol, cigaretta, fű) esetén épp a legveszélyeztetettebb réteg miatt állati veszélyes: a fiatalok.

Mert a felelős, mértéktartó fogyasztás tőlük várható el a legkevésbé, főleg, ha a család már elöl jár rossz példával.

Mind a fentiek miatt az a véleményem, hogy nem a fű szabadabb kezelését kellene kevésbé káros volta miatt lehetővé tenni, hanem az alkohol és a dohánytermékek fogyasztásának leépítését kellene, főként hosszútávú fokozatos programtervekkel csökkenteni.

Ha ezt már sikerült elérni, tehát a társadalom már "felnőtt" az élvezeti cikkek kulturált használatához, akkor esetleg elővehető lesz a fű témája.

Addig, ha már ég a ház, ne gyújtsuk mellé a garázst is. :)

Az alkohol és társai használatának megszüntetése szerintem megvalósíthatatlan utópia.

Alkoholt túl egyszerű előállítani (csak cukor kell hozzá és idő :) ), szállítani. A fű, a kávé és a dohány termesztése is csak egy kicsit nehezebb.

Sokkal célravezetőbb lenne, ha a fogyasztással együtt járó áratlmakat csökkentenénk a megfelelő(bb) fogyasztási kultúra propagálásával.

Három ismerősöm került kórházba (eddig) rohamivás miatt, ebből egy meghalt. Az alkohol a hibás? Nem. Hanem ők, hogy számolatlanul nyomták a töményet.

Nagyon igazad van utolsó, az egészségre való nevelés a legfontosabb.

Ettől azonban nem várnám az alkohol (vagy bármi) fogyasztásának a megszűnését. A csökkenését azt igen. Az ártalmak csökkenését mindenképp. De legyünk realisták. Pusztítsuk el az összes tokaji meg balatonfelvidéki szőlőtőkét?

Nemá.

Kérdező, a te problémád az, hogy a kérdést olyan általánosan teszed fel, hogy abban a formában szinte bármely állításban van igazság és hamisság egyszerre.

Az alkohol fogyasztása nem káros! Az alkoholizmus káros, de ez egy teljesen más állapot. Lehet alkoholt fogyasztani úgy, hogy az kifejezetten hasznos az embernek, úgy, hogy indifferens, és úgy, hogy káros. A fűvel lényegében ugyanez a helyzet.

A döntő különbség a megkülönböztetés módjában és az ellenőrzés lehetőségében van, vagyis a két "szer" emberi érzékelhetőségében. Az alkohol folyadék, némi intelligenciával ránézel, megszagolod, és tudod mivel van dolgod. Apró kóstolással már azt is pontosan tudod, mennyitől milyen hatása lesz. A te döntésed, mivé válsz, élvezőjévé (a szó jó értelmében), vagy rabjává. A fű ránézésre nem megállapítható, apró kipróbálásával csak ritka esetekben és nagy szakértelemmel dönthető el, mivel állunk szemben. Ezért az átverés és a tévedés lehetősége is mérhetetlenül megnő. A két szerben az döntő különbség, hogy az alkohollal van lehetőség, a fűvel nincs lehetőség felelősen dönteni. Az utóbbival ki vagy szolgáltatva az eladónak, és az eladó tisztességességének ellenőrzése sokkal bonyolultabb, drágább, időigényesebb és nagyobb szakértelmet igényel.

Vagyis a kettőt nem a hatása miatt különböztetik meg (és tiltják az utóbbit), hanem a hatásának megállapíthatósága, azaz a felelős döntés lehetőségének, valamint a terjesztés ellenőrzésének óriási különbsége miatt.

Tehát a kérdés feltevése értelmetlen, az eltérő kezelés nem amiatt van!

Első válaszoló írta:

"... és tévhit, hogy kapudrog"

Miért? Ennek van bármilyen tudományos bizonyítása?

És ha biológiailag nem is kapudrog (tehát a szervezet nem fog töményebbet és erősebbet kívánni), szociológiailag nem lehet az? Arra célzok, hogy ha a füvet fogyaszt valaki, akkor a terjesztő üzleti érdekeit az szolgálja, hogy más drogokba is bebocsájtást nyújtson neki.

És ha a fű legális, szakboltokban árult termékké válik, akkor mi a garancia, hogy nem lesz egy másik illegális szer, amit elkezdenek terjeszteni a dealerek? Mert elesnek egy jelentős bevételi forrástól, akkor majd mást (és akár szintén viszonylag kicsi károsodással járó szert) kezdenek el terjeszteni. Akkor majd azt is engedélyezzük? Hol a határ? Mi az a károsítás, ameddig engedélyezhetjük és mi az, ameddig nem?

És én is kihangsúlyoznám,(bár nem vagyok biológus, nem értek hozzá, de mindig úgy tudtam,) hogy az alkohol kis mértékű fogyasztása semmilyen kárt nem okoz. Egy baráti társasággal mondjuk vörösborozgatni és két pohárral elfogyasztani nem káros, ha jól tudom (és javítsatok ki, ha nem), sőt, egészséges is lehet.

Így egy füves cigi és egy pohár bor közül még mindig biztos, hogy a füves cigi a kevésbé káros?

Nagy fogyasztásban az alkohol valóban káros. És a nem minőségi ital fogyasztása valóban káros. És elhiszem, hogy nagy fogyasztásban is kevésbé káros a füves cigi, mint az alkohol. Még azt is elfogadom, hogy a rossz minőségű marihuána (persze nem beszélve a mindenféle egyéb adalékdrogokról...) is kevésbé káros, mint a rossz minőségű alkohol.

De azt kétlem, hogy ha van egy káros szenvedély, ami engedélyezett, és egy másik kevésbé káros, ami nem, akkor a kevésbé károst is engedélyezni kell. Épp elég problémánk van az alkohol mértéktelen fogyasztásával, ezért egyet értek az előttem szóló egyik válaszolóval, hogy nem az a megoldás, hogy "ha ég a ház, gyújtsuk fel a garázst is."

És azt sem gondolom, hogy tiltani kell az alkoholfogyasztást, de meg kell nevelni a társadalmat. És be kell tartatni a szabályokat, pl. az éjszakai köztéri alkoholfogyazstással kapcsolatost. Hányszor de hányszor lehetne megbüntetni az ott ivó fiatalokat, ha csak egyszer járna arra rendőr, aki körbenéz... Mert ha ezt betartatnánk, akkor szabályozott keretek közé szorítanánk az alkoholfogyasztást (vagyis kocsmákba), ahol kisebb a veszélye a túlfogyasztásnak. (Persze, lehet lakásban is inni, de egy 17-18 éves fiatalnak nyilván az utca a legkönnyebben kivitelezhető...)

#13:

Nagyon igaz.

Mert a fű mellett, a használók által gyakorlatilag egyenértékűként fogyasztott "herba" pl. egy szinte akármilyen szárított növény alapanyagba felszívatott azonosítatlan, vagy legalábbis visszakövethetetlenül igazolatlan származású hatóanyag, sokszor több összetevő is, hogy "jobban üssön".

Még egy alkalomra, kis mennyiségben is életveszélyes lutri. És ilyen plusz összetevőket gyakran a fűbe is bevisznek.

Az alkohol legalitásának a "biztonsági előnye" az államilag szabályozott származás és összetétel. Túlzott mennyiségben persze így is halálos lehet, de azért látni lehet, hogy pl. a metil-alkohol mérgezések nem a "bolti" piákból szoktak származni, hanem az azonosítatlan zugfőzdei cuccokból.

Ez egy érv lehet a legalizálás mellett fű esetén is, mert valamit szabályozni, kontrollálni csak akkor lehet, ha hivatalosan létező dolog, az illegális dolgok pedig minőségellenőrzési szempontból nem léteznek.

Ami az illegalitás homályából kerül a fogyasztóhoz, az mindig kockázatos.

Bár nem értek egyet a fű legalitásával, de talán kontrolláltabb, veszélytelenebb fogyasztási körülményeket adna egy rendkívül erősen ellenőrzött, nagyon korlátolt körben és felhasználásra legalizált forgalom, ami mellett meg az illegális forgalmú és ezért ismeretlen veszélyességű "cucc" kiiktatására még súlyosabb büntetési kategóriák a fekete forgalomra.

Mint az USA adórendszere, nagyon alacsony adó, de iszonyat szigorú büntetés az adócsalásra, hogy ne érje meg csalni.

Talán nem is a fű legalitása az igazi kérdés, mert ilyen kategorikus formában szinte ugyanannyi az érv mellette, mint ellene.

Sokkal lényegesebb kérdés a hogyan és a lehet-e.

Mármint hogyan oldható meg egy olyan legalizálás, ami kisebb társadalmi kárral jár, mint az underground fogyasztás, illetve hogyan oldható meg egy olyan tiltás, ami valóban fogyasztáscsökkenést és nem simán plusz feketepiacot teremt.

És a lehet-e kérdés, hogy melyik módszernek adottak a társadalmi, állami szabályozási, ellenőrzési feltételei, tehát megvalósítható-e hatásosan?

Ez sokkal bonyolultabb kérdés, de igazán az erre adott tiszta válasz ígérhet csak megoldást.

Kapudrog elmélethez: [link] - a referenciák között vannak linkelve cikkek.

A fű biológiailag nem kapudrog.

Ahogy 13 mondta, szociálisan viszont igen, a díler kínálgathat ezt-azt.

Ez utóbbi viszont csak +1 érv a legalizáció mellett.

Van egy olyan érzésem, hogy a "díler"-ekről itt sokaknak nagyon nem valósak az elképzeléseik. A díler NEM egy emberbőrbe bújt démon, aki megakarja enni a lelked. Ez tévhit, előítélet. Tapasztalatom szerint a fű inkább jó hatással van az emberekre, semmint rossz hatással. (akár hosszú távon is). Persze, ennek is megvannak a maga árnyoldalai, de mérföldekkel jobb mint az alkohol, mivel TANULSÁGOS.

Ami szerintem nem lenne jó a legalizálásában, az az adó. Őszintén szólva nekem tetszik, hogy legalább ebben szabadkereskedelem van, legalább ebbe nem basza bele az orrát állam bá. Na jó azért persze mégiscsak jobb lenne, ha legális lenne :)

Kulturált fogyasztás esetén mindkettő ártalmatlan, legalábbis a káros hatásuk kifejtését az ember nem értheti meg a jelenlegi körülmények között, szóval ilyen probléma egyikkel sincsen.

Az alkoholizmus, vagy a notórius füvezés ugyanazokkal a hosszútávú következményekkel és stílusjegyekkel jár. Szociális és szellemi leépülés, munkahely és egyéb anyagi források elvesztése ebből fakadó depresszió mozgás és tápanyagszegény életmód, ami számos halálos egészségügyi következménnyel járnak. A végeredményként egy emberi roncsként távozol ebből a porfészekből.

Meg talán annyi, hogy ha a fű az egyetlen értelme valaki életének, akkor fizikailag legalább mégsem tesz kárt a környezetében, csak a környezete könnyekkel küszködve végignézi hogyan pusztítja el önmagát. Meg ha jól rémlik a az alkohol 1/8-as indexxel rendelkezik, míg a füvesek populációja az illegalitás miatt nehezebben kutatható.

A legalizáció meg azért marad el, mert a jelenleg a fejlett világ a dohány valahogy sikerült visszanyomnia, de az alkohollal még mindig nem tud mit kezdeni pedig az szűk 5000 éve szorosan kapcsolódik a világ minden tájának a kultúrájához. Így is csak bajosan(vagy sehogy sincs) megoldva a fogyasztóvédelem, a kiskorúak védelme és hogy viszonylag széles szeletét teszi a társadalomnak haszontalan teherré és ezek a problémák a fűnél is fennállnak.

Amúgy Sceptic, kiváló hozzászólását, annyiban kijavítanám, hogy az alkoholnak a halálos dózisát igencsak nehéz elérni, mivel annak cca. a felénél a szervezet, mint minden más tudatmódosítónál önvédő funkcióként kómás állapotot idéz elő. Amitől nem hal meg a delikvens, de a túlélési esélyeiket nem javítja, hogy a saját testnedveidben fürdik meg illetve, ha egy nem épp kedvező környezeti adottságokkal megáldott terepen dől ki, esetleg embertársai nem élnek vissza a helyzetével. De ez nem az alkohol felelős közvetlenül a halálét.

Egy kis sávozás, hogy tudjuk merre hány méter:

[link]

[link]

[link]

Amúgy érdekességképpen a halálos adagot jócskán túllehet lépni:

[link]