Egymással genetikai szempontból viszonylag kevés hasonlóságot mutató embereknél nagyobb eséllyel fordul elő meddőség? Vannak erre vonatkozó kutatások?
Ha kiserletes szempontbol nezzuk a dolgot, akkor vegulis a kerdes lenyege az, hogy ket populacio kozott ugy akarunk genetikai tavolsagot merni, hogy a populaciok kozti szaporodasi hatekonysagot osszevetjuk a populacion beluli szaporodasi hatekonysaggal. Ha elvonatkoztatunk attol, hogy emberekrol beszelunk, es mondjuk egereken akarnank hasonlot csinalni, akkor a kovetkezoket kene figyelembe venni:
- Egyetlen egerpar nem ad eleg adatot, tehat tenyleg populaciok kozotti merest kell vegezni, a legjobb, ha mindenki mindenkivel parosodhat.
- Szukseg van egy olyan csoportra, ahol az “A” populacio egyedei vannak osszezarva, ahol a “B”, es ahol vegyesen az “A+B” egyedei. Meghatarozott ido mulva meg lehet merni a novekmenyt minden populacional (termeszetesen szigoruan azonos korulmenyek kozott, hogy ez ne befolyasolja a kiserletet). Ekkor ha barmi kulonbseg van, az csakis genetikai lehet.
Gondolom, most mar erted, hogy emberre miert nincs es nem is lesz soha ilyen adat.
Ha elmeleti genetikai oldalrol nezzuk, akkor a meddoseg novekedeshez az ismert fajoknal (pl ecetmuslica) a genom jelentos atrendezodese szukseges, tehat hatalmas inverziok es transzlokaciok. Vagyis hogy a krmoszomak strukturaja jelentosen megvaltozzon. Ilyesmit tudtommal embernel nem irtak le.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!