Mi értelme van megkülönböztetni a szerves és szervetlen kémiát?

> „Mi értelme van megkülönböztetni a szerves és szervetlen kémiát?”

Pont ugyanaz, mint megkülönböztetni a kémiát és a fizikát. Vagy mint megkülönböztetni az erotikát és pornót.

Amúgy meg csatlakozom a 13:14-eshez.

Másik lehetséges válasz: azért kell őket megkülönböztetni, mert nem ugyanazok.

Az {1, 2, 3} és az {2, 3, 4} halmaz közt is van átfedés, mégsem tehetünk egyenlőségjelet a kettő közé.

> „nem maradi dolog már ez?”

De az, na és? Az is milyen maradi dolog már, hogy több ezer éves latin betűket használunk, mikor lehetne olyan írást is használni, ahol a betűk alakja a jelölt hang képzési módjára utal. Sokkal logikusabb lenne.

> „Tökre örülök neki, hogy likai ellentmondásokat keresel, ahelyett, hogy megválaszolnád a kérdésemet egekbe törő intellektualitásoddal.”

Én csak rá akartalak vezetni, hogy mi nem stimmel abban, amit mondasz, hogy fel tudd oldani az ellentmondásokat, amiket észrevettél. Bocsánat, hogy a logikával zaklattalak, végül is annyira tényleg nem tudományos a kérdés.

> „Tehát ha ilyen magasan képzett és mesteri szinten mindent tudomány űtő egyén vagy lennél kedves ezt a rövid mondatot ide leírni a nagy semmi helyett?”

Ő… Melyiket?

Nem annyira nyilvánvaló, ahogy 87 mondja szerintem;

tudománytörténetileg a különböző ágak között nem mindig volt átfedés. Az, hogy a tudományos szintézis megvalósul(t), azaz hogy rájövünk, hogy az egyik tudományág hozzákapcsolódik a mélyebb összefüggések szintjén egy másikhoz, az a tudománytörténet bizonyos szakaszaiban jöhetett létre. Például hogy a molekulák is a mozgástörvények és az elektromágnesesség alapján működnek (amiket a klasszikus mechanika leírt), ezt nem tudta senki a 19. század előtt.

És valóban tartotta magát még a 18. századig a "vitalista" elmélet, azaz hogy az élő dolgokban van valami "plusz", valami olyan működtető erő, ami az élettelen dolgokban nincs. És csak a 19-20. században sikerült kimutatni, hogy például az enzimek valójában szerves makromolekulák.

Ugye még csak az is az 1800as években történt, hogy John Dalton bizonyította az atomok létezését, és 1900 körül, hogy J.J. Thomson felfedezte az elektront, Max Planck leírta az energiájuk mérhetőségét, és Einstein, hogy hogyan veszítheti el az atom az elektronjait fény hatására.

De Wöhler ugye már 1828-ban is képes volt karbamidvegyületet mesterséesen előállítani, és már itt ugye valószínűsíthető volt, hogy a vitalista megközelítés megdől, tehát igazából ez a része a dolognak azelőtt részben eldőlt, hogy a modern kémia egyáltalán megszületett.

Tehát szerintem annak, hogy elkülönítjük, inkább a gyakorlati alkalmazás az alapja. Mit is csinál egy szerves kémiával foglalkozó illető?

Például megpróbál ismert szerves vegyületeket más mesterséges módon létrehozni. Vagy megnézi, hogy az emberben lévő vegyületek hogyan lépnek reakcióba mivel bizonyos helyzetekben. Ezeknek a felfedezéseknek aztán jelentős hatása lehet mondjuk a gyógyszerészetben vagy az élelmiszeriparban.

Tehát valóban, a kategória inkább a praktikusságon alapul.

Az, hogy a szénen alapul (és minden, ami él, automatikusan kötődik a szénvegyületekhez, és minden szénvegyület valamilyen szinten köthető az élethez), hasznos, de szerintem ha NEM csak a szén játszana szerepet, akkor is egy kategóriában lennének ezek a vegyületek.