Van itt matematikus vagy olyan aki matematika szakra jár vagy járt és aki el tudja mondani milyen a matek szak az egyetemen?

Nem különösebben könnyű, de érdekes és szép is. Az első egy hónapban több tétel-bizonyítás lesz, mint egész középiskolában. :)

Nézegesd a képzési terveket, hogy milyen tárgyak vannak, meg nem árt, ha olyasmire specializálódsz majd, amivel munkád is lehet majd...

Sziasztok!

Rábukkantam erre a kérdésre, majd Charlie hozzászólására is.

Megkérdezhetem, Charlie, hogy milyen szakra gondolsz? Mely szakok a "legkelendőbbek"? :D

Úgy értem, hogy matematika szakon belül melyekre érdemes specializálódni?

Gimnáziumba járok, ezért nem vagyok teljesen tisztában ezzel a rendszerrel, de mondjuk, van olyan, hogy analízisre specializálódik (most csak egy példát mondtam, azt se tudom, hogy van-e ilyen irányzat) valaki, az akkor hova mehet? Bankokhoz?

Remélem így már érthető.

@6. "Amennyire én tudom, a matematikán belüli specializáció teljesen okkult dolog, a matematikusokon kívül kb. senki nem ért hozzá."

- Javaslom az "okkult" jelentésének egyszer nézz utána.

@5. Megtisztelő, hogy tőlem kérdezed. Nos amennyire tudok, segítek.

A mostani kétlépcsős rendszerben a BSc után el lehet gondolkozni, hogy hogyan tovább, addigra valószínűleg több rálátásod lesz.

Ha utána matek MSc-vel folytatod, akkor lehet majd szakirányt választani.

Ez az érdeklődésedtől és terveidtől függ. Ha valóban elmélettel szeretnél foglalkozni, akkor azt is lehet. Ez valóban brutálisan elvont lesz és kb csak az egyetemen, vagy állami kutatóintézetben tudsz majd elhelyezkedni, ha szerencséd lesz. PhD fokozat is fog kelleni majd, de az még odébb van, ott már nagyon lehet specializálódni témára.

Ha nem ennyire az elmélet vonz, akkor érdemes lehet a közgáz ill pénzügyi matek felé nyitni, ha pénzügyi matematikából elég jó vagy és mondjuk sikerül valami gyakorlatot szerezned egy banknál, akkor az eléggé jó lehet.

A valószínűségelmélet és matematikai statisztika amúgy is hasznos lehet, a banki történetnél is, de pl a Morgan Stanley is előszeretettel keres olyanokat, akik ezzel foglalkoznak.

Az alkalmazott statisztika sok mindenre jó lehet, a fentiek mellett a gyógyszeriparban, orvostudományban, de mindenütt, ahol adatokat kell elemezni, az iparban is, bárhol ahol gyártanak valamit és szükség van minőségellenőrzésre, bárhol, ahol véletlenszerű tömegjelenségek előfordulnak, pl meteorológiában is.

Ha jó vagy programozásból, az is nagyon jó lehet.

Azzal azonban tisztában kell lenned, hogy ha nem állami kutatóhelyen szeretnél ténykedni, akkor közgazdászokkal, mérnökökkel, programozókkal leszel versenyben és az ő területükön és jónak kell lenned...

Nem árt, majd nézegetned az állásajánlatokat és annak megfelelően rágyúrni valamilyen területre.

Nyugodtan egészítsetek ki, ha vannak más ötleteitek.

Közel két hónap eltelte után bukkantam a kérdésedre. Én még a régi rendszerben szereztem meg a diplomámat, de elkövettem azt a hibát, hogy nem társítottam mással is, nem szereztem hozzá egy másikat is. Pedig híres matematikusok voltak a tanítóim: Laczkovich Miklós, Harnos Zsolt és a közelmúltban elhunyt Pogáts Ferenc. Ennek meg az lett a következménye, 2004 óta több munkanélküli korszakkal kellett megküzdenem, még a vagyonőrség is előtérbe került, hiába találtam ki jó néhány ötletet. Magán az egyetemen sokszor kerültem olyan korszakba, amikor százával és ezrével kellett tanulnunk a definíciókat és bizonyított tételeket anélkül hogy jobban bele gyakoroltunk volna. Ez különösen a valós függvénytan és funkcionálanalízis tanulmányaim környékén csúcsosodott ki.

Az én érdeklődési területem a speciális függvények, az addíciós képlettel felírható függvények, valamint az ezekhez szorosan kapcsolható asszociatív kétváltozós műveletek, valamint a trigonometriák jelentik. Észrevettem, hogy a x^3+y^3=1 természetes paraméterezését jelentő <cm(t), sm(t)> függvénypáros

1890-es felfedezéséről a mai napig hallgatnak az egyetemek, pedig nagyon sok érdekes tulajdonságuk van. Ez azért lenne fontos, mert a Cayley-Klein féle geometriai rendszer mellé egy másiknak is utat engedne. Úgy érzem, hogy az egyetemeink elhanyagolták a hiperbolikus geometria teljesebb bemutatását, különös tekintettel a Bólyai János világának a bemutatására. Mivel nincs teljesebb rálátásom az egyetemink tantervére, csak remélni tudom, hogy ez kép mostanra megváltozóban van. Sz. Gy.