Van elméleti felső határa egy biológiailag gerinces élőlény méretének (a Földön)? Részlet lent.
Például a triász idejében dinoszauruszok legnagyobb képviselői sem voltak nagyobbak egy struccnál, de a jura idején 12 méter magas és 50 tonnás dinoszauruszok lépdeltek. Arra lennék kíváncsi, hogy ha a körúlmények megfelelőek, akkor a növekedés meddig tarthatott volna? Például a csontokban egy olyan folyamat játszódna le, mint ami anno a növényekkel: a lágyszárúak egy anyagot termeltek, s nagyobbra nőhettek, kialakultak a fásszárúak.
Így a csontok nem roppannának össze a súly alatt. És mondjuk egy 500 tonnás és 90 méter magas "óriás" ugye szinte elpusztíthatatlan egy ragadozó számára, ha persze az nem kezd el szintén nőni... meddig mehetne el ez? Vagy a végén 10000 tonnás és 300 méter magas ragadozók kergetnének 50000 tonnás és 1km magas "dínókat"?
Szerintem ez már abszurd méret, de érzékeltetni akartam a kérdésem.
HA (és itt a gyakorlat már meg is bukott) optimális körülményeket veszünk figyelembe, akkor a földi élet számára mi az élőlények méretének felső határa?
válasza:Nem mindegy, hogy vízben, vagy szárazföldön.
A legnagyobb dinók úgy tudom, vízben éltek (de nem úsztak, hanem lépkedtek), amit pl. az is bizonyít, hogy az alsó csontjaik tömörek voltak, a felsők üregesek.
Amúgy a nagyobb dinóknál a nőstények legalsó gerinccsigolyái összenőttek.
Nem igazán tudtak volna már tovább nőni a dinók... sem vízben, sem a szárazföldön. Ez volt a határ, ameddig nőttek.
A jelenlegi élőlények azért is kisebbek, mert kevesebb az oxigén. Ma a határ a mammut és a bálna.
válasza:A ragadozók méretét limitálja az, hogy észrevétlennek kell maradniuk. A növényevők pedig a méretüket a ragadozók elleni védelemként használják. És ha a ragadozó egy idő után nem nő nagyobbra, akkor a növényevő sem.
Mivel a ragadozók és növényevők egyaránt a növényzetet használják fedezéknek, szerintem annak a magasságával lehet összefüggésben az elérhető maximális magasságuk. Persze aztán vannak a csapatban járó állatok, amik teljesen felborítják az egészet. Nem tudok konkrétan válaszolni, de én evolúciós és rejtőzködési szempontból közelíteném meg a kérdést. Nem hiszem, hogy a csont szilárdsága meghatározó lenne.
válasza:"Nem hiszem, hogy a csont szilárdsága meghatározó lenne."
Ezt nem hinni kell, hanem tudni lehet, hogy így van.
Gyakorlatilag már az elefánt csontozata is kifejezetten a teherszállításra van méretezve, és az állat képes fél km-t kerülni azért, hogy ne kelljen 50 cm magasra fölmennie.
válasza:Tehát akkor felső határ voltaképp van, de ha valamelyik élőlény szimplán gigantikus mérete miatt versenyképesebb a többinél, akkor az új evolúciós irány a mértet minél hatékonyabb növelése lesz (ahogy történt ez a dinoszauruszoknál). Azaz voltaképp a felső határt az szabja meg (mint ahogy az evolúcióban mindent) hogy a túlélésért való eszköz mennyire hatásos.
Vagyis ha a néhány kg-os méret a túlélés leghatékonyabb módja, az a nyerő, de ha a több ezer tonnás gigászok versenyképesebbek, az a felső jatár.
Jól következtetek?
válasza: válasza:Elméleti felső határ nincs, de optimális felső határ van. Az evolúció pedig legfeljebb csak (evolúciós skálán mérve) rövid ideig, vagy csak kis területen enged meg nem optimális megoldásokat. ;-)
Attól, mert valami nagy, nem lesz elpusztíthatatlan. Akkor a ragadozók is lehetnek nagyobbak és erősebbek, meg aztán az is tény, hogy egy pár mikron nagyságú vírus is tud végezni egy óriási lénnyel.
A gyakorlatban a túl nagy méret nem praktikus. Bár igazából nem is maga a méret volt a dínóknál a probléma, hanem ennek egyik következménye, mégpedig az, hogy a megváltozott körülményekhez ezek a túlspecializálódott élőlények már nem tudtak alkalmazkodni.
De a nagyon nagy méret más szempontból sem ideális. Egy nagyobb élőlénynek jóval több táplálékra van szüksége, a táplálék mennyisége pedig korlátozott. Ki lehetne számolni, hogy mennyi táplálék kéne egy általad elképzelt 1km magas lénynek. Egy Magyarországnyi terület alig tudna eltartani belőlük pár populációt.
Továbbá egy több tíz (vagy száz) méternyi magas monstrum szükség esetén sehová nem tud elbújni.
válasza: válasza:- levegő összetétele (oxigéntartalom)
- a vázrendszer felépítése, gravitáció
- keringési rendszer felépítése
- a táplálék hozzáférhetősége
- a táplálék feldolgozása
- ragadozók
- rendelkezésre álló terület
- külső hőmérséklet
ezek és még több mind limitáló tényezők.
Ugyanúgy van felsőhatár, mint a rovaroknál. Ma az elképzelhető legnagyobb rovar nem lehet 1-2 cm-nél vastagabb, és talán20-30 cm hosszú.
Ehhez képest volt olyan idő mikor kétméteres százlábúk, félméteres szitakötők bosszantották a többieket, mert melegebb volt és bőven több oxigéntartalom.
"Elméleti felső határ nincs, de optimális felső határ van".
Teljesen egyetértek.
Szóval, a legideálisabb esetben is azért van egy reális határ, amit átlépni nem igazán lehet, vagy inkább nem érdemes/megtérülő.
De akkor konkrétan: ti mit tartotok egy (reális) felső határnak?
Lehető legjobb feltételekkel szerintem lehetséges elmenni 500 tonnáig és 150-200 méterig, bár egy ilyen lény semmiképp nem valami kétlábon járó "Godzilla" lenne, hanem egy 4 lábú, tömzsi faj, ami, hogy irdatlan méretét fenntartsa, mindenevő lenne, és szó szerint lelegelné az erdőket.
Gondolom nem maradna fenn sokáig, de szerintem kifejlődhet. Elvégre a bálnák is kutyaszerű emlősökből lettek a jelen gigászai.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!