Mennyi esély van rá, hogy a hulladék DNS (intron) mégsem hulladék, csak még nem ismerjük a funkcióját?

Manapság már nemigen alkalmazzák a "hulladék DNS" kifejezést, épp azért, mert valószínű, hogy a nem-kódoló DNS (aminek lényegében a szinomímájaként a hulladék DNS kifejezést használták) egy jó részének (talán nagyobbik részének) van funkciója.

Nem-kódoló DNS-nek nevezzük a DNS azon részét, amely nem kódol fehérjét. Az intronok ennek csak egy részét képezik. Intronok DNS azon részei, amelyek az mRNS képződése során átíródnak, de az mRNS érése során kivágódnak, azaz nincsenek benne a kész mRNS-ben. Az intronoknak egészen biztosan van funkciójuk. Részben az alternatív splicingnak (kivágódásnak) nevezett mechanizmus miatt fontosak: intronok többféle képen is kivágódhatnak egy adott mRNS-ből, így egy gén többféle fehérjét is kódolhat (a kivágódási mintázatnak megfelelően). Másrészt részben a kivágódott intronok lebomlása során jönnek létre az úgynevezett mikro RNS-ek (miRNS), amelyek más mRNS-ek lebomlását gyorsítják, és ezáltal a génaktivitást szabályozzák (RNS silencing).

A nem-kódoló DNS egyes részeinek már régóta ismert a funkciója. Ilyenek például a gének szabályozó elemei, vagy az rRNS-ek és tRNS-ek génjei. Szintén fontos szerepet játszanak a kromoszóma végi védő szakaszok, a telomérák. Az ún. pszeudogéneknek nincs funkciójuk az egyed szempontjából, de evolúciós szempontból fontosak lehetnek.

Azonban az emberi genom nagy részéről még mindig nem tudjuk, hogy egyáltalán van-e, és ha igen, mi a funkciója. Többek között erre a kérdésre kereste a választ az ENCODE projekt. Az eredmények alapján a DNS 80 %-ának van valamilyen biológiai aktivitása, ugyanakkor nem lehet megmondani, hogy ennek mekkora részéhez társul tényleges funkció.

Mindenesetre az is biztosnak tűnik, hogy vannak olyan szakaszai a DNS-nek, amelyeknek semmilyen funkciója nincs. Nem rég végeztek el egy olyan kísérletet, amelyben egy élesztő sejtbe olyan (egyébkét szintetikusan összerakott) kromoszómátt ültettek be, amelyből a kormoszóma DNS állományának egy részét (nyilván olyanokat, amelyeknek nem volt ismert funkciójuk) kihagyták. Ennek ellenére az élesztő sejt tökéletesen működött.

Tehát a "szemét" DNS egy részének biztosan van funkciója, csak azt nem tudjuk, hogy pontosan mekkorának.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Lehet pl. olyan funkciója is, hogy csak a pozíciót biztosítja egy leolvasáshoz.

A lényeg viszont az, hogy mindegy mit kódolna, mert a kódját nem olvassák le.