A természetes szelekcióba mennyire van beleszólásuk az élőlényeknek?

A természetes szelekció azon alapul, hogy az élökények közül az szaporodik gyorsabban, amelyik megfelel a körülményeknek.

Ebben semmiféle tudatosság nincs, hanem csak ammyi, hogy mindig (folyamatosan) fellépnek különféle mutációk, teljesen féletlenül, minden cél nélkül és a legmegfelelöbb utódai maradnak életben.

Tehét a természetes szelekció nem volt tisztában azzal, hogy milyenre alakítja az élölényeket, ahoyg nem is alakít, hanem azok alakulnak maguktól.

Van beleszólásuk. Pl. a madarak azért építenek fészket, hogy óvják a széltől, nedvességtől az utódaikat, védettebbé tegyék őket a ragadozók elől. Az üregi nyúl, róka, borz, stb. ugyanezért épít magának kotorékot, üreget. Egyes egérfajok folyamatosan tisztítják az útvonalaikat, ha ragadozó elől kell menekülni, akkor ne aközben jöjjön rá, hogy az útját elzárja valamilyen akadály (lehullott faág, ürülékkupac, akármi). Egy nagy csomó más állat eszközt használ a kaja feltöréséhez, kipiszkálásához, eléréséhez. Egy másik nagy rakás faj üregbe, fedezékbe húzódik az erős napsütés, vagy éppen a jégeső, hó elől. Ezek mind-mind a túlélésüket segíti, és szándékosan teszik meg a túlélésért.

"Hogy lehet az, hogy a természetes szelekció "tisztában volt" azzal, hogy milyenre kell alakítani egy élőlényt? "

Ez a kérdés nagyon rossz irányba viszi el az élővilágról, az evolúcióról alkotott képet. Ez a kérdés alaphelyzetben abból indul ki, hogy az élőlényeknek ilyennek kellett lenniük, amilyenre kifejlődtek, tehát végállomásnak tekinti a jelenlegi élőlényeket. Ez koránt sem igaz, az evolúciónak se végcélja, se célja nincsen, az csupán egy folyamat, amelyben most éppen itt tart az élővilág, ahol. Egyetlen faj sem végcél, mint csupán egy közbülső állomás azon a keszekusza, az éppen aktuális körülmények hatására folyamatos változást implikáló útvonalon, amelyet az élőlények bejártak eddig, és folytatják azt a jövőben is. Csak mi a jövőt, a jövőbeli fajokat nem ismerjük, ezért hajlamosak vagyunk végcélként tekinteni a jelenlegi állapotra.

Egyébként visszakérdezek, ha már így tetted fel ezt a kérdést: honnan veszed, hogy "ilyenre kellett alakítani" a ma élő fajokat, mint amilyenre alakultak? Hol van az leírva, hogy milyennek kell lennie egy fajnak, vagy faj egyedének?

"Valószínűleg az kavart meg, hogy arról értesültem, hogy a természetes kiválasztás nem pusztán véletlen folyamat, ha jól emlékszem, Ernst Mayr: Mi az evolúció című könyvében olvastam erről, meg ugyanezt mondta Richard Dawkins is. "

Ez így is van. A sokat emlegetett véletlen abban rejlik, hogy mutációk folyamatosan képződnek minden utódban, de előre nem lehet tudni hogy a DNS pontosan hol és hogyan mutálódik. Egy hiba bármelyik ponton bekövetkezhet.

Viszont ezeknek a véletlenszerűen bekövetkezett mutációknak már nagyon is egyértelmű hatása lesz az adott élőlényre és annak túlélési képességeire. Ha mondjuk olyan mutációról beszélünk, ahol az utód színe sötétebb árnyalatú lett, és ez így hatékonyabb rejtőszínnek bizonyul, a ragadozók nehezebben veszik észre, akkor az illető állatka túlélése már nem a véletlenen múlik, hanem nagyon is szükségszerű. Ugye ha a ragadozó hamarabb veszi észre egy másik fajtársát, akkor nem a kis sötét szőrűt fogja megenni, ez a természetes szelekció lényege, és ez egyáltalán nem véletlenszerű.

#5-öst megtoldanám egy lényeges részlettel.

Az adott mutáció általában minimálisat változtat csak az élőlény tulajdonságán, tehát adott környezeti feltételek közt az esetleges "hasznos" változás is csak nagyon kis mértékben lesz hasznos, tehát a túlélési esélyeket is csak nagyon kis mértékben javítja.

És itt jön be a hatalmas statisztikai mennyiségek és sok millió éves szelekciós időtartamok hatása, aminek révén a kicsi különbség is statisztikailag pluszt jelent, nagyon hosszú távon javíthatja csak (persze további kis, jó irányban mutató mutációk kiegészítésével) azt a populáció-növekedést adott tulajdonságú egyedekben, ami aztán már az "új" génekkel rendelkező egyedek többsége révén az egész fajon elterjedhet és teljesen átveheti a régi tulajdonság helyét.

Az evolúció nem úgy működik, hogy puff, megjelenik egy "szuperképesség" és azonnal elterjed. Nagyon kicsi változások, nagyon hosszú idő alatt hatnak, a lassú víz partot mos elvén.

Csak példaként, hogy mennyire nincs célja az evolúciós változásoknak, a repülést végül lehetővé tevő tollak kialakulásának semmi köze nem volt a repüléshez, az eredeti szerepe a jelentős hőingadozású területeken élő hüllőknél (merjem őket ledinózni?) a pikkelyekből kialakulva jobb hőszigetelést adott, mint a pikkelyes bőr.

Aztán teljesen véletlenül ez jó alap lett a repképesség kialakulásához.