Amennyiben egy a szabad szemmel látható fényt teljesen elnyelő Dyson-gömb körbeölel egy csillagot attól még jut ki emberek által észlelhető bármiféle sugárzás?

Mivel a Dyson-gömb egy fiktív, hipotetikus szerkezet, így olyan tulajdonságai vannak, amilyet kitalálsz neki.

De:

1. Nehéz elképzelni olyan anyagot, ami az elektromágneses spektrum minden tartományát elnyeli. Rádióteleszkóppal, röntgenteleszkóppal bizonyára lehet érzékelni, ha ezeket a hullámhosszokat átereszti.

2. Kérdés, hogy milyen kívülről az a gömb? Visszaveri a fényt? Mert akkor a tükröződést elvileg észre lehet venni. Ha kívülről is elnyel mindent, akkor meg kitakarja a mögötte lévő dolgokat.

3. Az adott csillagnak, csillagvárosnak van gravitációs hatása, amit szintén lehet érzékelni.

+: nem stabil.

Egy csillagász szerint arról a hatalmas lyukról lehet felismerni, amit a napja hagyott rajta, mikor átment a felületén.

Igen, mindenféleképpen ki kell jusson valami sugárzás. :)

Infravörösben fog sugározni. A "Dyson-gömb" ugyanis "átkonvertálja" a központi csillag - széles sávú elektromágneses spektrumát infravörös tartományba.

Egyébként maga Dyson is leginkább az idegen - és fejlett - civilizációk keresésének egyik módszereként ajánlotta a pontszerű infravörös források felkutatását. Ha találnának olyat... :

"Dyson becslése szerint egy 27 Celsius-fok körüli környezetben élő civilizáció létezéséről árulkodó infravörös sugárzás a 10 mikrométer körüli hullámhosszakon lenne a legerősebb. Ebben a tartományban a Föld légköre is erősen sugároz, ezért célszerűen űrtávcsövet kellene használni a kutatáshoz. Amikor azonban Dyson először felvetette az ötletét, az ehhez szükséges technika még nem állt rendelkezésre.

Az első infravörös csillagászati műholdat, az IRAS-t 1983-ban állították pályára. Feltárult az infravörös égbolt, de a sugárzás nagyrészt a galaktikus porból, kisebb részben más természetes forrásokból érkezett. Újabban Richard Carrigan, a Batavia (Illinois, USA) melletti Fermilab kutatója visszanyúlt az IRAS-adatokhoz, hogy azokban a Dyson-gömbökre utaló jeleket keressen. Sugárzási szempontból az ideális Dyson-gömb fekete testként működik, vagyis minden ráeső sugárzást elnyel, miközben egy részét a saját hőmérsékletétől függő hullámhosszokon kisugározza."

Bővebben itt:

[link]

dellfil

"nem stabil.

Egy csillagász szerint arról a hatalmas lyukról lehet felismerni, amit a napja hagyott rajta, mikor átment a felületén."

:D igaz. Dávid Gyula fizikus egy előadásában mondta, hogy a Dyson gömb jól felismerhető a nagy lyukról az oldalán... :)

dellfil

Ja.

Megoldható. A teljes bolygórendszerük anyagát tették bele ebbe a burokba, és ezt kellene mozgatni, ha el akarják kerülni a napjukat. Ráadásul úgy, hogy közben ne törjön miszlikbe az egész, iszonyúan vékony szerkezet.

Plusz probléma: ezt nem szabad megforgatni! Mert a sarkok úgysem fognak forogni, akkor pedig azok beszakadnak.

Tehát akkor az egészet a napszélnek kellene fenntartania, az meg ehhez édeskevés. Napkitörés se lehetne egy se, mert az kipukkasztaná az egészet.

Akkor már inkább gyűrű, mert az legalább pár km vastag lehet, és foroghat. De az sem stabil! Ha pedig helyben akarod tartani, ahhoz nagyon sok energia kell, ezért pont azt az előnyét veszti el, hogy elfogja a nap energiáját (a gyűrű eleve keveset fog el).

Ja: és az nem is árnyékolja le a civilizációt.

De ilyen gömböket és gyűrűket sehol se látunk, pedig nagyon jellegzetesek és könnyen felfedezhetők lennének.

Azért az nem igaz, hogy ilyesmit nem látunk:

[link]

Ma 18:45

Magyarul is: :)

[link]

dellfil