Lehetséges olyan, hogy egy bolygó holdja körül is keringen egy kisebb égitest?

Mint ahogy a csillagok körül keringenek bolygók és a bolygók körül is keringenek holdak, úgy természetes, hogy a holdak körül is foroghat valami, ez csupán a fizikai jellemzőktől függ.

Hogy ennek van-e külön neve, passzolom.

Hát igen, van néhány ilyen égitest, és űrszondának hívják őket :D

Igazából keringhet, de nem sokáig, mert nem stabil a pálya. Vagy ha igen, akkor ahhoz nagyon speciális körülményekre van szükség, pl. óriási tömegű központi csillagra, attól jó távol keringő jó nagy (kb. minimum Jupiter tömegű) bolygóra, amelytől jó távol keringhet egy kb. minimum Hold tömegű hold, és az körül elvileg lehetséges többé-kevésbé stabil pálya kisebb aszteroidák részére. Hogy van-e egyáltalán ezeknek speciális nevük, azt nem tudom, de ha elég ilyet fedeznek fel, akkor kapni fognak valami nevet. Mondjuk "holdhold" :D De szerintem valószínűbb, hogy az első ilyen megfigyelt égitestnek adott név lesz aztán a nevük, mint ahogy a mi Holdunk neve öröklődött tovább köznévként is.

De akár olyan is előfordulhat, hogy a Plútó befog egy nagyobb aszteroidát, és az a Plútó-Charon kettős körül kezd keringeni. A Charon a Plútó holdja, de olyan méretű, hogy közös tömegközéppontjuk a Plútó felszínén kívül esik. Ennek ellenére nem kettősbolygóként, hanem bolygó-hold párosként vannak nyilvántartva. Ha most egy ilyen rendszer körül kering egy égitest, akkor az most szimpla hold, vagy amolyan "holdhold" jellegű valami?

(Egyébként a Plútónak van néhány holdja a Charonon kívül is, de hogy azok csak a Plútó, vagy pedig a kettős körül keringenek-e, azt nem tudom. Gyanítom hogy van ilyen is meg olyan is köztük.)

Mint írták, mesterséges égitest, űrszonda keringhet átmeneti ideig. A mai ismeretek szeirnt nem tudok olyasmiről, hogy máskülönben létrejöhetne-e.

Evvel kapcsolatban idézem a wikipedia-t, elsőként a törpebolygó cikket, mert ez jól példázza, hogy elvileg miért nem lehetségesek a kérdésedben foglaltak:

[link]

"a keringési pályáját nem tisztította meg a kisebb törmelékektől.

Még jobban kifejezve ez egy a bolygókhoz közeli tömegű égitest, melynek tömege elegendő ahhoz, hogy akkora belső nyomás alakuljon ki a belsejében, hogy a hidrosztatikus egyensúly közel gömb alakúra formálja, de még nem elegendő ahhoz, hogy a pályáján minden törmeléket magához vonzzon, vagy kilökje onnan."

Másfelől,

szintén elgondolkodtató egy további tudományos megállapítás (persze ettől még nem kizárt a tévedés esélye sem) :

"Bolygópálya tisztára söprése":

[link]

"A bolygópálya tisztára söprése a Nap körül keringő égitestek egyetlen olyan tulajdonsága, amivel a legújabb definíció szerint elkülöníthetők a bolygók a törpebolygóktól.

A bolygó definíciójában 2006 augusztusa óta szereplő kritérium, melyet a Nemzetközi Csillagászati Unió Prágában megrendezett XXVI. kongresszusa fogadott el.

A meghatározás szerint az adott égitest gravitációs szempontból domináns a Nap körüli pályáján, azaz ha a pályáját övező térségben van más égitest, akkor az körülötte kering mint hold, vagy más módon befolyásolja annak mozgását.

***************

! ! A Plútó ennek nem tesz eleget, mert pályája szomszédságában vannak más égitestek is, de azok mozgását nem az ő gravitációs vonzóereje határozza meg (például 90482 Orcus, 28978 Ixion).

***************

A tisztára söprés képessége és a megvalósult állapot elméletileg két különböző megközelítés, de jelenleg a Naprendszerben egybeesik."