A fekete lyuk lehetséges, hogy egy átjáró egy másik univerzumba?

"Ha így lenne, akkor kellene a térben fehér lyukaknak is lenni, ahonnan kilökődik az anyag."

Erre nem vennék mérget, hipotetikusan lehet olyan is a fekete lyuk, hogy a féreglyuk mindkét kijáratából csak zabál.

De ekkor is lennie kéne olyan folytonos vonalnak a téridő mentén, ahol át lehetne jutni a túloldalra, minimum a fénynek, annak meg akkor oda-vissza. De ezt írtam is.

Egy feltételezett másik univerzumról ugyanolyan valószínűséggel lehet feltételezni, hogy olyan, mint a miénk, mint azt, hogy tök más. Így azt is lehetne feltételezni, hogy itt vannak a fekete, ott meg a fehér lyukak.

Csakhogy akkor a mi univerzumunk észlelhetően veszítené a tömegét.

De nem teszi.

"az elektron csillag /fekete lyuk/ végtelen tömege előbb-utóbb felfalja az általunk ismert anyagot és akkor elképzelhető egy újabb kataklizma, amit mi Ősrobbanásnak hívunk."

A jelewn tudásunk szerint ennek ellentmod a folyamatos tágulás. Vagyis nem lesznek olyan giga-fekete-lyukak, amik a tömegük révén össze tudnának rántani minden tömeget egy helyre, ahhoz túl távol lesznek. Szóval a végállapot egy "steril" űr, rettenetesen szétszórt nagy fekete lyukakkal, amelyek aztán magányosan elpárolognak.

De az biztos, nincs alapunk feltételezni bármi ismételt egy pontba gyűlést.

@nontau: nem értelek. Láthatóan érdekelnek ilyen dolgok, részecskék, fekete lyukak, de akkor miért nem nézel utána kicsit a dolgoknak? Rengeteg zöldséget sikerült ugyanis leírnod. Nézzük egyenként, egyelőre csak a #12-es hozzászólásod.

"Elméleti fizikusok hangoztatják, hogy több dimenzió létezik, létezhet mint a három+1 amit látunk és érzékelünk, még is azt gondolom a fekete lyuk a MI téridőnkben létezik."

A létezhet a helyes megfogalmazás. A több dimenzió ötletét a különféle húr- és szuperhúrelméletek tartalmazzák, de ezek teljes mértékben bizonyítatlanok. Konkrétan nulla bizonyíték szól egyelőre mellettük. Szóval jelen állás szerint nem érdemes idekeverni őket, a maguk extra dimenziójával. Mellesleg, ha valóban, teszem azt, 11 dimenzió létezik, mint pl az M-elmélet szerint, akkor azok is a MI téridőnkhöz tartoznak. Nem valami misztikus más világok azok az extra dimenziók - a dimenzió szót ilyen értelemben a rajzfilmekben használják csak :)

"Véleményem szerint a fekete lyuk nem más mint elektron csillag, azaz kizárólag elektron fermionokból épül fel."

Zagyvaság. Nem mellesleg pont ugyanúgy nem válna egy ilyen képződmény fekete lyukká, ahogy egy neutroncsillag sem: egy pár naptömegnyi egymáshoz préselődött elektronból álló gömb felszíne kívül esne a saját Schwarzschild sugarán. De ettől eltekintve is hamis kijelentés.

"Az anyag a fekete lyuk eseményhorizontjánál szétesik"

Dehogy... Ha arra gondolsz, kellően nagy testeket az árapályerők széttépnek, akkor oké, igen, széttépnek _valahol_ de ennek az égvilágon semmi köze az eseményhorizonthoz. Egy pár naptömegű fekete lyuknál egy arra tartó űrhajót már az eseményhorizont előtt széttépnek az árapályerők, míg egy szupermasszív fekete lyuk felé tartva vígan átléphetünk űrhajóstól az eseményhorizonton, nem spagettizálódunk még. Az eseményhorizont a rajta áthaladó anyag szempontjából egyáltalán nem különleges. Igen, onnan nincs visszaút, de ezt nem tudja ami/aki áthalad rajta. Ha áthaladunk rajta az űrhajónkkal, eseményhorizont a téridő pont ugyanolyan kutyaközönséges pontjának tűnik, mint bármelyik másik. Az eseményhorizont másfélszeres (!) sugara inkább érdekes, mert ott, ha oldalra nézünk az űrhajó ablakában, azt látjuk, hogy valamiért baromi fényes minden. Ugyanis másfélszeres eseményhorizont sugárnál keringenek körpályán a fotonok.

"a kvarkok és gluonok, a sötét anyagot és sötét energiát gyarapítják"

Atyaég, ezt honnan vetted? A kvarkoknak/gluonoknak semmi köze a sötét energiához, és maximum minimális köze van a sötét anyaghoz.

"míg az elektron nem atomi szerkezetben halmozódik a fekete lyukban"

Attól függ, mit tartasz fekete lyuknak. Az eseményhorizonton túl még jó ideig nem történik semmi, sem az elektronokkal, sem protonokkal, sem neutronokkal, sem neutrínókkal, sem fotonokkal, semmivel. A fekete lyukak közepén viszont nem tudjuk, mi történik velük. Senki nem tudja, a legnagyobb koponyák sem, sem te, sem én. Ha az áltrel ott is pontos - amit én is kétlek, és nagyjából mindenki más is - , akkor megszűnnek többé elektronok, protonok, neutronok stb stb lenni. Ha nem pontos, akkor várni kell még pár évtizedet egy jó kvantumgravitációs elméletre, míg kiderül...

"A negatív töltése az elektronnak itt irreleváns mert nincs mihez képest töltést hordozni"

A töltésnek nem csak valamihez viszonyítva van értelme, a töltés egy tényleges létező. Hiába nincs "párja" ő még létezik és ettől nem tekinthetsz el. A fekete lyukak is tök máshogy viselkednek, ha töltés nélküliek és ha töltöttek. Amúgy szerinted hova tűnnének a fekete lyukba eső pozitív töltések? Ha szerinted csak elektronból állnak, azokkal a pozitív töltésekkel mi lesz?

"Merész állítást arra alapozom, hogy az elektron a legkisebb véges tömegű részecske"

Merész és teljesen téves. Két részecskét is ismerünk, amiknek kisebb (de véges kicsi!) tömegük van az elektronnál: kétféle neutrínót. Mellesleg mindkettő elektromosan semleges.

@nontau:

No, folytassuk is a #16-os hozzászólással.

"Kijárat-bejárat hagyományos fogalmak. Sztem el kell ezektől szakadni, hogy megértsük a szingularitást."

Na igen, az tuti, mert a szingularitásnak semmi köze semmiféle kijárathoz/bejárathoz. Tudod mi a szingularitás a fizika terminológiájában? Az a pont, vagy pontok halmaza, ahol egy fizikai modell matematikai kifejezései fizikailag értelmezhetetlen eredményt adnak. Bőven nem csak gravitációs szingularitás létezik - bár leggyakrabban arról esik szó. A fekete lyukak mélyén rejtőző gravitációs szingularitás pedig egy olyan pont (vagy épp nem pont, hanem gyűrű, lsd Kerr fekete lyukak), ahol az általános relativitáselmélet értelmetlen eredményeket ad. Végtelen sűrűség és társai. De ha egy fizikai modell szingularitásba fut egy jelenség leírásánál az nem azt jelenti, hogy ott valóban ilyen ökörségek vannak fizikailag, mint itt pl a végtelen sűrűség, hanem azt, hogy elérkeztünk a modell érvényességi határához, az adott jelenséget a modell már nem tudja helyesen leírni. Az általános relativitáselmélettel pont ez a helyzet, ugyanis a kvantumos hatásokat nem veszi figyelembe. Tehát pontosan tudjuk, hogy a fekete lyukak belsejének leírására már nem alkalmas az áltrel, azt nem lehet a kvantumos hatások nélkül tárgyalni. Ugyanakkor eddig még senkinek nem sikerült egy kvantumgravitációs elméletet létrehozni, hiába dolgoznak rajta évtizedek óta. Nem épp egy egyszerű feladat, több okból. Lényeg a lényeg: a szingulatitásra senki ne úgy tekintsen, mint egy tényleges fizikai létezőre. Az egy matematikai fogalom, ami mindössze annyit mond, hogy a fizikai modelleink nem alkalmazhatóak a megoldandó problémára. Hogy mi van valójában a fekete lyukak belsejében, hogyan lehet feloldani a szingularitást, nem tudjuk még. Vannak próbálkozások (húrelméletek, hurok-kvantumgravitáció stb), de tényleges bizonyosságtól nagyon távol vagyunk. Szóval ennyit a szingularitás megértéséről... A szingularitást ne vegyétek valós fizikailag létező akárminek.

"az elektron csillag /fekete lyuk/ végtelen tömege előbb-utóbb felfalja az általunk ismert anyagot és akkor elképzelhető egy újabb kataklizma, amit mi Ősrobbanásnak hívunk."

Egyrészt, ahogy arról beszéltünk, ezt az elektroncsillag dolgot felejtsd el. A fekete lyuk nem elektroncsillag, nem is lehetne az. Másrészt miféle végtelen tömegről beszélsz? A fekete lyukak tömege nagyonis véges... Harmadrészt, ahogy Wadmalac írta, soha nem fogja egyik sem befalni az összes anyagot, egyszerűen már csak a világegyetem tágulásának ténye miatt sem. Negyedrészt pedig ha be is szippantaná, az, hogy abból lehet egy újabb ősrobbanás, puszta fantazmagória.