A filozófusokat, tudósokat és írókat már az első számítógépek megalkotása óta foglalkoztatja a gondolat, hogy univerzumunk, amiben élünk, valójában is létező dolog -e, vagy csak egy rendkívül bonyolult és nagyméretű szimuláció, amiket valamilyen nálunk elképzelhetetlenül nagy lények futtatnak ugyancsak óriási számítógépeiken, rendkívül hasonlóan azokhoz, amilyeneket mi is működtetünk - csak sokkal kisebben - saját gépeinken. A kérdés mindeddig definíció szerint eldönthetetlennek tűnt - most azonban úgy látszik, hogy talán mégis választ kaphatunk rá.
Fizikusok egy csoportja ugyanis kidolgozta egy olyan kísérlet elméleti modelljét, ami lehetővé teheti annak megvizsgálását, hogy valóban egy szimulációban létezünk -e. Az elgondolás arra épít, hogy ha univerzumunk is egy olyan numerikus szimulációt képez, mint amilyeneket mi is építünk és futtatunk saját számítógépeinken, akkor rendelkeznie kell bizonyos, az utóbbiakhoz hasonló olyan sajátosságokkal, amik a szimuláción belülről is érzékelhetők ill. észlelhetők lesznek.Ezen sajátosságok az idő telésének szimulációjából, valamint a modellezés korlátosságából, végességéből erednek, és egyfajta "rácsot" alakítanak ki a szimuláció alatt, amin az működik - hasonlóan ahhoz, ahogy a mi gépeink is egy korlátos pontosságú és méretű koordinátarendszerben, illetve diszkrét pixelek formájában ábrázolják a virtuális környezeteket, világokat. A fizikusok szerint egy ilyen "rács" létére utaló nyomokat a kozmikus sugárzás energiaszintjeinek alapos vizsgálatával ki kellene tudnunk mutatni - mármint abban az esetben, ha az valóban létezik, univerzumunk pedig tényleg egy szimulációt képez.
Legalábbis akkor, ha amúgy helyesek az Univerzum működését meghatározó fizikai törvényekről - különösen a kvantumrendszerekről - felállított elméleteink. Ha ugyanis ezek nem helyesek, akkor a szimuláció kérdését eldönteni hivatott vizsgálat is hibás eredményeket szolgáltathat majd elvégzése során.Egyesek szerint egyébként meglehetősen valószínű, hogy univerzumunk csak egy szimuláció részét képezi, és nem ténylegesen is valós úgy, ahogy ez ebben az összefüggésben szoktuk érteni. Emellett az szól, hogy azt már tudjuk és bizonyítottnak tekintjük, hogy a számítógépek belsejében létre tudjuk hozni világok szimulációját - hiszen mi magunk is számtalan ilyent alkottunk, igaz, egyelőre még csak viszonylag kis méretben. Ugyanakkor ha ez igaz, az azt jelenti, hogy az úgymond valós világból rengeteg ilyen szimuláció indítható - és az ezekben a szimulációkban esetlegesen létező vagy létrejövő szimulált lények vagy mechanizmusok is további, belső szimulációkat indíthatnak, amik megint további szimulációkat hozhatnak létre.
Ha ez azonban így van, akkor abból az is következik, hogy sokkal több szimulált univerzum létezik, mint ahány valós, és pusztán statisztikai szempontból elég kevés az esélye annak, hogy éppen mi tartózkodjunk az eredeti, valós univerzumban (vagy a valós univerzumok egyikében, ha több is létezik belőlük), és sokkal inkább valószínű, hogy egy szimuláció részét képezzük magunk is, valamilyen mélységben a virtuális világokban, egy általunk elképzelhetetlenül nagy kapacitású és bonyolult számítógép belsejében.
válasza:A hangsúlyt arra helyezném: emberek egy csoportja.
A tudósok mást vizsgálnak és más célból. Hogy értsd miért: ha te egy értelmes kétdimenziós lény vagy, és képes vagy elképzelni további dimenziókat, továbbá sok más ismeretnek is a birtokában vagy, akkor pontosan tudod, nincs olyan kísérlet, amely képes lenne bizonyítani a 3. dimenziót. Ha ugyanis ezt tenné, akkor valami ott három dimenziós lenne. Ami lehetetlen. Azaz ha valóban tudós, tudja, hogy ez vagy igaz vagy nem, és ő soha nem lesz olyan helyzetben, hogy erre bizonyítéka legyen. Lehetetlent pedig tudós nem kutat.
válasza: válasza:Nem gondoltam volna, hogy nem sikerül megérteni az üzenetet. De akkor lefordítom magyarra: az a véleményem, hogy hülyeség az egész.
Figyelemreméltó az a tény is, hogy bebizonyosodott: olyasvalaki vette komolyan ezt az egészet, aki nem képes az indirekt kommunikációt megérteni.
De az is figyelmre méltó ,hogy te nem érveket mondasz
hanem a személyem kritizálod és értem én az üzenetet de ha felteszek egy tudományos szempontból érdekes kérdést ne küldj már el a rákba egy mémel ember :D
válasza:A felvetés érdekes, de hogyan lehetne bebizonyítani?
Mit lehet ellene tenni, ha tényleg így van?
Egyáltalán kell tenni bármit is?
válasza:@10: egyrészt nem értetted, hanem képes voltál szó szerint értelmezni. Másrészt most sem érted. Kifejtetted, hogy nem a te gondolataid, csak kimásoltad. Ha ezekre a gondolatokra érkezik egy reakció, azt mégis a saját személyedre veszed. Az elsőnél nem sikerült elvonatkoztatnod a szó szerinti jelentéstől, a másodiknál pedig nem is logikai bukfencet, de egyenesen logikai tigrisugrást hajtottál végre. Egyik sem túl jó jel.
Érvelés? Kár az időért.
De oké.
1, felteszik, hogy ez az idegen szuperszámítógép, amin az univerzum.exe fut ugyanúgy működik, a rajta futó program ugyanolyan korlátokkal rendelkezik, mint a mi kis saját számítógépeink. Ami igencsak idióta feltevés, és mivel az egész erre épül, innen már nincs értelme továbbolvasni sem.
2, Nagyon úgy tűnik, hogy valós univerzum is diszkrét értékekből áll össze. Még az idő is (vö: planck idő). De ez a tény a fizikai törvények milyenségéből következik, és semmilyen módon nem implikálja azt, hogy a világunk szimuláció. Tehát, még ha fel is tennénk, hogy az idegen, felsőbbrendű civilizáció szuperszámítógépe pont olyan korlátokkal rendelkezik, mint a mi kis gépeink, így ekkor sem juthatnánk semmire, egy ilyen jellegű kvantáltság nem kell, hogy szimulációra utaljon.
3, Egyesek szerint igen valószínű, hogy a világunk szimuláció... Bravó. Ugye ezen még te is látod, hogy ez egyenértékű olyan kijelentésekkel, hogy "egyesek szerint igen valószínű, hogy a világot alakváltó gyíkemberek uralják", vagy " egyesek szerint igen valószínű, hogy káros baktériumok és vírusok nem is léteznek, csak a gyógyszeripar találta ki őket". Mindegyik kijelentés igaz, és mindegyik egyformán ugyanazt jelenti: az emberek ijesztően hülyék tudnak lenni.
4, A sokkal több szimulált világhoz: totál légbőlkapott feltételezésekből indul ki. Abból pl, hogy az eredeti, valós világban több szimulációt is indítanak és abból, hogy a szimulált világban is tudnak és akarnak további szimulációkat indítani. Na meg abból, hogy ha több valós világ van, akkor mindegyikben szimulálgatnak.
Összességében ez arra volt jó, hogy elvegyél az életünkből és asajátodéból is jó sok percet. Egy ekkora baromsághalmazra ne mástól várd már az ellenérveket, találd meg magad, sok időt spórolsz vele...
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!