Ha a fekete lyukak közelében lelassul az idő, ha valamit beszippant, az egy idő után megáll?

Valójában csak egy _külső megfigyelő_ fogja úgy látni, hogy a fekete lyukak közelében lévő társának ideje egyre lassabban telik. A fekete lyuk közelében tartózkodó megfigyelő nem érzékel semmi különöset, ha ránéz az órájára, azt látja, hogy normálisan jár a másodpercmutató - meg a többi is. Ha elindul a fekete lyuk felé és véletlenül él is addig, akkor még az eseményhorizonton belül is ezt fogja tapasztalni - azaz semmi különöset, ami az időt illeti.

Ugyanakkor, ha lead egy fényjelet minden alkalommal, amikor a másodpercmutatója mozdul egyet, egy külső megfigyelő azt fogja látnk, hogy eleinte valóban másodpercenként villan a fény, majd pár másodpercenként, percenként, óránként stb stb, egyre hosszabb időnként. És a külső megfigyelő szerint igen, a fekete lyuk felé tartó társa számára megáll az idő, mielőtt átlépné az eseményhorizontot.

CSAK a külső megfigyelő látja így!

Aki beleesik, az igen rövid idő múlva megérkezik a középpontba!

Először is tisztézzunk valamit: !a megfigyelő számára! a fekete lyuk közelében - lelassul az idő?

A válasz az hogy NEM! Egy adott pont/test SAJÁTIDEJE (proper time) mindig változatlan sebességgel halad előre.

A relativitásban nincs olyan szabály, amivel a sajátidő sebességén változtatni lehetne. Ez nagyon fontos.

A relativitás arról szól, hogy hogyan néz ki egy pont ideje egy másik pontból nézve (annak a sajátidejéhez képest).

Magyarul, amikor te a fekete lyuk közelében vagy vagy akár az eseményhorizonton haladsz át, a te "sajátidőd" és a közvetlen környezetedé nem mutat semmi változást.

Tegyük akkor fel, hogy az eseményhorizonton kívül ülsz, és figyeled, amint valami belezuhan. Amit látni fogsz, hogy egyre jobban és jobbal lelassul - de asebessége/ideje SOHA nem lesz teljesen 0 (mindig egy kicsivel több marad), és SOHA nme fogod látni, hogy ELÉRI az eseményhorizontot! Neked végtelen ideig (nem SOK ideig; VÉGTELEN ideig) kellene ott ülnöd, hogy láthasd azt a pillanatot.

Elvileg léteznek Schwarzschild-koordináták az eseményhorizontra vonatkozólag, amiket öszepárosíthatunk egy külső megfigyelővel. Ezekre azt mondhatjuk, hogy igen, a külső megfigyelő által észlelt idő az eseményhorizont pontján 0. Kivéve, hogy lehetetlen "látni", hogy ott pontosan mi történik, hiszen ne felejtsd el, semmi, se fény, se más nem tudja elhagyni azt a pontot, tehát ténylegesen nem figyelheted meg. De elvileg a te szemszögedből ott most 0 relatív idő lenne.

Az internet egyébként azt mondja, hogy kihozható egyes értelmezésekben az eseményhorizont koordinátaideje egy nem-nulla, nem-végtelen értékre, mint a Kruskal–Szekeres koordináták. De ehhez nem értek eléggé.

Elvileg az eseményhorizonton és azon túl haladó testek a "geodéziai nem-teljesség" ("geodesic incompleteness") alá esnek, azaz egy test mozgásának az irányát kijelölő vonal nem folytatódik tovább. Tehát az áthaladó test (bár a számára az idő normálisan telik*) egy ponton túl valami olyasmibe fut bele, amit nem tudunk értelmezni.

*természetesen bármilyen anyagot már rég elpusztítottak -"spagettifikáltak"-a gravitációs erők, amint az eseményhorizont közelábe ért. De részecskék képesek áthaladni, a gravitációs nyomást túlélve, amíg a geodézia (tér-idő vonal) végébe nem ütköznek. Onnantól nem tudni, mi következhet.

"természetesen bármilyen anyagot már rég elpusztítottak -"spagettifikáltak"-a gravitációs erők, amint az eseményhorizont közelábe ért."

Nem, ez nem igaz!

Kis fekete lyuknál már jóval előbb széttépnek mindent - nagynál pedig még utána sem.

Az eseményhorizont semmiben sem különleges, csupán egyben: onnan már nem jut ki semmi.

De ez nem látszik! Főleg akkor nem látszik, ha ott vagy.