Az embernél a ruhaviselés miatt fejlődött vissza nagymértékben a testszőrzet, vagy más oka volt?

Nem fejlődött vissza.

Legalább azt ne higgyük már el, hogy arra van bármilyen bizonyíték, hogy az ősember mennyire volt szőrös.

Mellesleg vannak még ma is ősemberek, akik nem hordanak ruhát, és pont annyira szőrösek, mint azok, akik igen.

"Legalább azt ne higgyük már el, hogy arra van bármilyen bizonyíték, hogy az ősember mennyire volt szőrös. "

Még arra is van, hogy nagyjából mikor történtek azok a genetikai változások, amelyek nagymértékű szőrvesztéshez vezettek.

[link]

Bár gondolom úgysem fogod átolvasni (meg azért az értelmezéséhez sem árt némi természettudományos előismeret), de a lényeg a kérdés szempontjából, röviden: a szóban forgó melanokortin receptor gént visszakövetve állították meg ennek az időpontját 1,2 millió évvel ezelőttre. A gén mutációja ugyanis a naptól védő pigmentek kifejeződésében játszik szerepet, ennek gyors elterjedését pedig egyértelműen az indukálta, hogy a kevésbé dús szőrzet kisebb védelmet nyújtott az intenzív afrikai napsugárzásnak kitett bőrfelületnek.

"Mellesleg vannak még ma is ősemberek, akik nem hordanak ruhát, és pont annyira szőrösek, mint azok, akik igen."

Ennek meg amúgy semmi értelme nem volt. Az evolúciós változások csak populációszinten értelmezhetőek, egyedek szintjén nem.

"A feltételezésekről és következtetésekről írnak."

??

A tényekből levont következtetésekről írnak, ha már ehhez a szóhasználathoz szeretnénk ragaszkodni.

De ha tényleg átolvastad, akkor az nem tűnt fel hogy a humán szőrzet ritkulásának tényében semmi feltételezés vagy következtetés nincs?

A feltételezések is olyan adatokra vonatkoznak amelyek a cikkben vizsgált gén szempontjából érdekesek, például az afrikai emberek becsült genetikai diverzitása a mutáns gén terjedésének ideje alatt, stb. Nem pedig arra hogy az emberelődöknek régen dús szőrzete volt, ma meg már nincs.

Hogy a képzettséged hiánya vagy az ésszerűtlen tagadni akarás gátolt meg benne, azt nem tudom, de mielőtt kötözködni kezdenél, értelmezni is próbáld amit elolvasol!

A Homo Sapiens Afrikában alakult ki tehát meleg éghajlaton ahol nincs nagyon szükség ruhára a hideg ellen,úgyhogy a szőrzet visszafejlődésének más okai vannak,de megnyugtató magyarázat nincs rá egyelőre.

Érdekes továbbá,hogy nem minden emberfajtánál egyforma mértékű a szőrtelenség pl:az afrikaiakon vagy a távol-keletieken alig van szőr a hajukat kivéve,de az arabok tiszta szőrösek.

Texasi kopó: "A Homo Sapiens Afrikában alakult ki tehát meleg éghajlaton ahol nincs nagyon szükség ruhára a hideg ellen,úgyhogy a szőrzet visszafejlődésének más okai vannak,de megnyugtató magyarázat nincs rá egyelőre."

Teljesen törvényszerű, hogy a szőrzetünk tünedezzen az emberi életmód mellett.

Nem hinném, hogy azt állítaná bárki is, hogy az emberelődök már rögtön Afrikában vesztették volna el a szőrüket, mivelhogy minden rajz az emberelődöket szőrösnek ábrázolja, és fokozatosan vesztettük el a szőrünket, ahogy arra Gabriel cikke is rámutat, de én is meg tudom erősíteni plusz vizsgálattal is.

[link]

A gének KRT családja kódolja a keratint, ami a szőr alkotóelemeként is meghatározó fehérje. Ebben az absztraktban az I. típusú keratin génekről van szó, és arról, hogy a főemlősök genetikai állománya alapján történő összehasonlító elemzések szerint inaktiválódás történt egy emberi gén esetén ebben a csoportban (pszeudogén lett). Így a szőrkifejeződés drámaian csökkent. A mutációs ráta alapján arra lehet következtetni, hogy relatíve nem régen, kevesebb mint 240000 évvel ezelőtt szorult vissza a szőrünk nagyobb mértékben. Tehát régebben kezdett el ritkulni viszont.

A szavannán mászkáló állatok mindegyikének testfelszínét szőr fedi, többek között az erős napsütés elleni védelem okán is, ennek megfelelően színtelen a bőrük is (kivéve a vastagbőrűeket, ill. más testfelszínt védő szilárd kifejeződéssel bíró lények esetén). Ahogy a testfelszínünk kezdte elveszíteni a szőrt, nyilvánvalóan kellett védekezni a testet érő napsugárzással szemben, és történetesen ennek genetikai kifejeződése is utalhat arra, hogy mikor érhettük el azt az állapotot, amikor már viszonylag szőrtelenek lehettünk.

Ha tehát most ezeknek a szabályzógéneknek a sorsát nézzük, és ha ezek nagyjából egybecsengenek az I. típusú keratin géncsoportban történt változással, akkor egymástól függetlenül két módszerrel is igazoltuk, hogy egyrészt az emberelődök szőrösek voltak, másrészt láthatjuk, hogy mikor kezdett a szőr fogyatkozni róluk. Itt viszont a főemlősökhöz képest „izmosodnia” kellett egyes géneknek, nem pedig inaktiválódni.

[link]

Kb. 1,2 millió évvel ezelőttre teszik eszerint a szőrtelenedésünk startját, vagyis a két eredmény jól kiegészíti egymást.

A szőr nem csak a ruha miatt tűnt el rólunk. A szőr szintén nagyon fontos szerepet tölt be még a mechanikai sérülésekkel szemben is, és a szőrnek van a csimpánzok esetén még egy nagyon fontos szocializáló hajtóereje, a kurkászás.

Nem elsősorban a ruha miatt vesztettük el a szőrzetünket, hanem azért, mert egyre védettebb környezetben éltünk, ez viszont az ember evolúciójában viszonylag modern dolog, így a szőrünk eltünedezése nem attól függ, hogy honnan jöttünk, hanem hogy jóval később milyen környezetet építettünk fel magunk köré. Tehát a szőrvesztés is modern dolog, és semmi köze Afrika éghajlatához, mint ahogy azt a gének is mutatják. Tök mindegy, hol élünk, mert bárhol hasonló környezetet építünk ki magunk köré. Nem kellett a bokrok között száguldoznunk, mert messziről ölő fegyvereink lettek. Nem kellett állandóan rohangálnunk a vadak után, és a testi épségünket is egyre kevésbé tettük ki veszélynek, vagyis a szőrre egyre kevésbé lett szükségünk, mint mechanikai védelmi vonalra (állandó napsütés sem ért minket - ruha, sátor, ésszerű útvonal keresések). A házak, az állandó élelemforrás... stb mind egyre jobban eltávolított minket a külső környezettől, valamint a javuló kommunikációnk miatt a kurkászást is leváltotta sok más emberre jellemző szocializáció, így ezért sem kellett már a szőr.

Jónéhány példa van arra, hogy ahol különösen védett szárazföldi környezetben élnek emlősállatok vékony bőrrel igen régen, ott törvényszerűen visszaszorul a szőrméret hossza. Extrém esetben ott van példának a csupasz denevér (Cheiromeles torquatus Horsf.), a csupasz földikutya, a babirussza...

Ott ahol a háziállatainknál a szőr nem érdekelte a tenyésztőket, a különösen védett környezet miatt az állatok szőre is kezdett tünedezni. Elég ha megnézzük a házisertés jónéhány típusát, ill. a szarvasmarkák szőrmérete is csökkent átlagban az igazi őstulokéhoz képest.

Véleményem szerint teljesen egyértelmű, hogy miért tűnt el a szőrünk. Az evolúció minden olyat tüntet el, szorít vissza, amire nincs szükség, vagyis ami a szaporodási sikerességet nem előnyösen befolyásolja. Ezért evolúció az evolúció.

Ja... és ne felejtsük el a nemi szelekciót is. Ahogy fogyatkozott a szőrünk, úgy a szőrtelenség igénye is egyre nőtt. Nyilvánvaló, hogy területisgtől függően mindenhol más és más volt a szörtelenség látványának tetszésindexe, de alapvetően mindenhol az egyre kevesebb szőr látványát preferálták átlagban (már hosszabb időléptékben). Az lenne az érdekes, ha mindenhol egységesen egyforma ütemben szorulna vissza szőrméret. Ha egy szerv veszít a fontosságából, akkor minden esetben csökevényesedni kezd, de sohasem egyforma ütemben mindenhol, mint egykor amikor redukálódott a többféle majomszerű típusoknál a farok (ma is nálunk még meg van a csökevénye), egyértelmű, hogy nem minden típusnál történt ez meg ugyanolyan sebességgel.

Ráadásul a csökevényesedő szervek esetén sosem az van, hogy annak a szervnek csak egy feladata van. Pl. társadalmi beállítottságtól függően is a szőrre ható szelektív hatások változtak. Pl. nagyobb megbecsülésben részesült a tekintélyt parancsoló férfi-testszörzet (így szaporodóképesebb is volt a tulaj... stb).