A kénsav H2SO4, HClO, H3PO4, HNO3, ZnSO4 ionvegyület vagy kovalens? Meg az oxidok? Pl P2O5 (foszfor-oxid)?

Igen, kovalens esetében.

Tisztán kovalens kötésről apoláris molekuláknál beszélünk, a poláris molekulák már ionos átmenetek. Minél nagyobb különbségek vannak elektronegativitás között, annál nagyobb az átmenet.

Amiket felsoroltál a ZnSO4-on kívül valamennyi kovalens. A ZnSO4 fém kénsavval alkotott sója. Az ilyenek mindig ionosak szinte.

A nem-fém oxidok is kovalensek, így a P2O5 is.

A MgO ionos.

Hát a HCl az inkább ionos.

Kénsav: kovalens, hipoklórsav kovalens, foszforsav kovalens, salétromsav kovalens.

Cink szulfát ionos (Zn2+ és So42-)

foszfor pentoxid kovalens.

Attól még hogy kovalensnek tanítják, ionos, mert oldatában egyszerű ionokra esik szét.

A klór és a hidrogén közti EN különbség is ionos jelleget alapoz meg.

"Hát a HCl az inkább ionos."

Szerintem meg inkább nem.

"Attól még hogy kovalensnek tanítják, ionos, mert oldatában egyszerű ionokra esik szét."

Egyrészt (mint a 7. válaszoló is utalt rá), egy csomó más vegyület is csinál ilyet, pedig elég egyértelműen nem ionosak.

Másrészt tulajdonképpen véve nem ionokra esik szét, hanem a HCl protonálja a víz molekulákat, azaz egy sav-bázis reakció történik. Önálló H+ iont elég nehéz találni.

"A klór és a hidrogén közti EN különbség is ionos jelleget alapoz meg."

Az igaz, hogy nincs éles határ a kovalens és ionos kötés között, így ehet ezen vitatkozni. De azért érdekelne, hogy te mekkora EN különbségtől tekinted ionosnak a kötést, mert a ptable alapján a két atom elektronegativitásában a különbség 0,96. (Tudom, máshol más adatokat találni, de azért érdekelne olyan adatbázis, ahol 1-nél lényegesen nagyobb eltérést kihoznak.)

[link]

A határt általában az EN 1,5-2-vel való eltéréséhez szokták tenni, az angol wikipedián 1,7-et írnak.

[link]

Mellesleg ha a HCl ionos, akkor a víz is... :o

Persze más tényezők is befolyásolják, milyen kötés alakul ki, de a HCl esetében ezek sem hiszem, hogy az ionos kötés mellett szólnának.

Egyébként a HCl alacsony olvadás és forráspontja is erősen a molekularácsos szerkezet mellett szól.

nem összetett, hanem egyszerű ionjaira esik szét, ez a lényegi különbség.

a szulfát ion összetett ion, belső kovalens kötésekkel, a klorid ion pedig nem, az egyszerű ion, pont olyan mint ami a konyhasó oldódásakor keletkezik.

Az ionos jelleget számomra a következők indokolják:

A sósav molekula erősen polarizált.

A molekula vízben egyszerű ionjaira esik szét.

vízben könnyen és jól oldódik.

Ezek olyan jelenségek, amik az ionos jelleget erősítik.

Ettől még modhatóak kovalensnek a kötésük (ha ettől jobban alszanak a kollegák), de azzal tudok egyetérteni , hogy ez az erősen polarizált "kovalens" kötés inkább ionos juellegű mint kovalens. Az elején is azt írtam hogy "ionos jellegű".