Ősrobbanás elmélet, kozmikus háttérsugárzás, helyre szeretném tenni, mert nem teljesen világos?

"Tehát mindenek előtt (még az ősrobbanás előtt) ez a kozmikus háttérsugárzás már jelen volt és mindig is jelen lesz a világegyetemben?"

nem. a kozmikus háttérsugárzás az ősrobbanás után keletkezett nagyjából 300e évvel. Pongyolán fogalmazva arról van szó, hogy a korai univerzum sűrű, annyira sűrű, hogy a fény nem képes áthaladni rajta. aztán kb. 300e évvel az ősrobbanás után annyira felhígul, hogy a fény már képes keresztülhaladni rajta. ez a fény amit ma kozmikus (mikrohullámú) háttérsugárzásnak hívunk. azért mikrohullám, azaz rádióhullám, mert az univerzum tágulása miatt a fény energiát vesztett mire elért hozzánk.

"És ha jól értettem ez a sugárzás nem egységes, hanem néhol sűrűbb és a tér tágulása következtében ezeken a helyeken a kvantumfluktuáció következtében alakultak ki a galaxisok etc.."

valóban nem egységes, egészen kis fluktuációk vannak benne. azaz bizonyos helyeken sűrűbb, melegebb volt ez a korai univerzum.

a kvantum fluktuáció úgy jön a képbe, hogyha abból indulsz ki, hogy van egy baromi sűrű, baromi kicsi dolgod, akkor az leginkább homogén. ha ez elkezd tágulni, akkor is homogén marad. (mitől ne maradna?) viszont akkor hiába van gravitáció, nem tud összecsomósodni, csillagokat, galaxisokat, bolygókat képezni, mert egy homogén dologban minden irányban egyenletes a gravitáció, nem sűrűsödik.

jelenleg úgy gondoljuk, hogy a kvantumfluktuáció volt az, ami bizonyos helyeken több anyagot hozott létre, ezzel felborította a homogenitást és létrehozta a ma ismert univerzumot. (és ez látszik a háttérsugárzás térképén)

"De honnan lettek a protonok és az azt felépítő kvarkok? Erre nem találtam magyarázatot. A semmitől csak úgy létrejöhet?"

nagyon jó kérdés.

nem tudjuk.

de nem is nagyon foglalkozunk vele.

alapvetően arról van szó, hogy vannak dolgok, amiket tudunk. pl. hogy a világegyetem jelenleg tágul. ebből azt a következtetést vontuk le, hogy korábban nem volt ennyire tág. (eddig logikus)

ha visszafelé nézzük, akkor azt a következtetést tudjuk levonni, hogy, ismerve a tágulás ütemét, meg még egy-két dolgot, hogy adott idővel ezelőtt pontszerű volt. elvileg. hogy tényleg az volt-e, azt nem tudjuk.

viszont nekiállunk kiszámolni és kipróbálni, hogy mi van, ha igazunk van. de visszafelé. azaz megnézzük, hogy mi van akkor, ha sűrűbb az univerzum, milyennek kellett lennie, ennek milyen hatásai lehettek, látunk-e bizonyítékot arra, ahogy valóban ilyen volt.

a helyzet az, hogy igen. látunk. pl. a kozmikus háttérsugárzás, pl. a részecskegyorsítókban megfigyelt jelenségek stb.

de ez nem azt jelenti, hogy az ősrobbanásig tudnánk mindent. jelen pillanatban ott tartunk, hogy eléggé megakadt a dolog. az elméletileg kiszámolt ősrobbanás utáni kb. 3 másodpercig kb. jók vagyunk. addig visszaszámolva nagyjából stimmel minden.

tovább viszont jelenleg nem tudunk számolni. ez azért van, mert ebben az állapotában, ebben a sűrűségben és hőmérsékleten a gravitáció már szerepet kap a részecskék közötti interakciókban.

hogy értsd: a gravitáció baromi gyenge a másik három (erős, gyenge és elektromágneses) kölcsönhatáshoz képest. annyira gyenge, hogy részecskék közötti kölcsönhatásokban nem is kell figyelembe venni. pl. ha két proton között adott körülmények esetén az elektromágneses kölcsönhatás 1, akkor a gravitációs 1/10^11. minden szempontból elhanyagolható.

viszont az (elméleti) ősrobbanás után 3 másodpercig az univerzum olyan sűrű, hogy kellene a gravitációval is foglalkozni. csakhogy nem tudunk, mert nincs olyan gravitációs elméletünk, ami használható lehetne ezen a léptéken.

úgyhogy megakadtunk. egyelőre.

arról nem is beszélve, olyan apróságok, mint az univerzum energiájának/tömegének (ez a kettő jelen értelmezésünk szerint ekvivalens) 97%-át kitevő sötét anyag és sötét energia tovább nehezítik a kérdést.

természetesen vannak tudósok, akik magával az ősrobbanással foglalkoznak, de ezek teljesen elméleti, jelenpillanatban teljességgel ellenőrizhetetlen elméletek és a papír sok mindent elbír.

"És egyáltalán mi volt az az ősrobbanás?"

az amikor a jelenleg ismert univerzum keletkezett. hogy valójában mi volt, azt nem tudjuk.

Szerintem ezt az évadot végignézed, akkor a legtöbb (itt felvetett) kérdésedre választ kapsz:

https://www.youtube.com/watch?v=i0IaWbWE3ng&list=PL50C9C5AB0..

Van itt pár nagy ész ebben a kategóriában, akik már megírták hogy sokan lusták akkor is utánajárni a dolgoknak, ha a szájukba adjuk a forrást. Csak kérdeznek és kérdeznek... :)

Az linkelt "csatorna" az univerzum keletkezésével és történetével foglalkozik és benne van az összes kérdésedre a válasz viszonylag könnyen feldolgozhatóan előadva. Ne légy lusta :P

( én sajnos nem tudok válaszolni, mert nem tartozom az elején emlegetett arcok közé :/ )

Dávid Gyula előadásait nézd meg!

Ha lusta vagy, kezdd a másodikkal, onnan kezdve PONT azokra válaszol, amit kérdezel.

Egy kis javítás az előzőkhöz: a háttérsugárzás nem azért indult el, mert már elég ritka lett az anyag.

Azért indult el, mert addig plazma volt mindenütt, ami azonnal elnyelte a fényt, majd ismét kisugározta, tehát egyensúly volt mindenütt. Hasonló van most pl. a Nap belsejében: ott sem lehet semmit látni, hiába van fény.

Viszont ebben a pillanatban hűlt le annyira a világ, hogy megszűnt a plazma, és innen kezdve semmi nem nyelte el a fényt. Tehát a fény, ahogy volt (teljesen összevissza) folytatta az útját minden foton amerre éppen ment, és azóta is ezt teszi az, amelyik még megmaradt belőlük. Ezért van az, hogy a háttérsugárzás minden irányból egyformán jön, és csak ezek a kis különbségek vannak benne, amelyeket az akkori pici ingadozások okoztak.

"és a kvarkok"

Amikor a világ még elég kicsi volt, akkor egy kvarkleves volt benne, vagyis minden kvark együtt, mint valami folyadék (pár 100 milliárd fokon). Ahogy a világ tágult, a kvarkoknak messzebb kellett volna menni egymástól - csakhogy azt ők így nem tudják. Csak azt tudják, hogy kettesével vagy hármasával összeállnak, tehát ekkora cseppekre szakadt szét az eredeti kvarkfolyadék. Ezekből lesznek a protonok, neutronok és sok más anyag is.

Ezek akkor még olyan forrók voltak, hogy nem tudtak összeállni atommagokká, mert azonnal szétverték egymást.

Aztán, ahogy tovább hűlt a világ, a protonok egy része össze tudott kapcsolódni, és hélium atommag lett belőlük.

Abból, hogy ez ma milyen arányban van (3:1 a hidrogén-hélium arány a világban) ki lehet számolni az akkori hőmérsékletet és a világ akkori méretét.

Ez azóta is alig változott, tehát még a csillagok is alig szóltak bele.

És igen: kezdetben olyan hatalmas csillagok keletkeztek, amelyek aztán nagyon gyorsan végigégtek.