Október 6-a nem volt soha ünnepnap?

Szerintem egyelőre, a közeljövőben nem is lesz.

Amennyiben munkaszüneti nappá nyilvánítanák:

- felszinre kerülne és a mainál többek tudomására jutna, hogy Kossuth ügyvéd korában lenyúlt másoknak gyűjtött adományokat;

- a forradalom nem "magyar", hanem "magyar érzelműek" forradalma volt, (az aradi 13 közül többen még magyarul sem tudtak),;

- a kezdeti sikerekben számottevő szerepet játszottak a nemzetiségiek;

- a bukás után az addigi legfőbb hangadó (Kossuth) időskori egyik legnagyobb problémája: önként vállalt számüzetésében (meglógás) egyik legnagyobb problémája az volt, életminősége javítása érdekében melyik New York-i házát adja el a három közül;

- be kéne ismerni: Görgey nem hazaáruló volt, hanem a magyar nemzet megmentése érdekében az egyedüli utat választotta.

#5

Kossuth szabadkömüves-létéról/nemlétéről nincs infom...

Soha nem volt sem munkaszüneti, sem iskolaszüneti nap sem!

Az 1945 utáni időszakra értem. A március 15. volt iskolaszünet, de munkaszünet nem!

Dubitusnak - főleg, de a többieknek is, mert nem árt vagy illik tudni.

1. Ferenc József a magyar trónról is letaszította elődjét, megkoronáztatni magát majd csak 1867-ben, a kiegyezés után tudta. Tehát törvénytelenül uralkodott. A hadseregben tisztséget viselő tábornokokat viszont eskü kötelezte a mindenkori törvényes, a magyar, szentnek tartott koronát viselő uralkodó iránti hűségre. Ezek a tábornokok, hadvezetők nem akartak esküszegők lenni.

2. Kossuth szabadkőművességéről: csak az emigrációban lett azzá, és nemzeti célokból.

3. idézet, lentebb olvasható, megrendítő összeállítás , ami lerövidítve is hosszú. Figyelmeteket előre is megköszönöm

Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését.

 Tudnunk kell, hogy az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok.[1] 

Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

------------------ itt egy hosszú, tényszerű felsorolás következne, de nagyon meghosszabbítaná a hozzászólást, ki kellett hagynom -----------------------------------

Az 1848-1849-es szabadságharca mártírjainak száma, a névtelen hősökkel együtt 200 fő körül lehetett. 

Köztük volt 14 tábornok, egy miniszterelnök, egy miniszter, 27 tiszt, 37 honvéd, főként huszár.

A kivégzettekből 79 fő volt az, aki a fegyveres harcokban részt vett.

A további kivégzettek közt 12 pap és teológiai tanár volt.

A kivégzések helyszínei közül Pestet kell a legborzalmasabb helyszínként említeni, itt 50 embert végeztek ki. 25 nádor huszárt végeztek ki Grázban, 18 főt Aradon, 16-ot Pozsonyban.

Az 1867-es "rendszerváltás" után, a vérbírák és hóhérok felelősségét senki nem firtatta. 

Nemcsak a bocsánatkérés maradt el osztrák részről, hanem Windischgrätz és Haynau megbecsült személyek maradtak. Az utóbbi még földesúr is lehetett Magyarországon.

Nem történt meg a kivégzettek és bebörtönzöttek rehabilitálása, nem kaptak kárpótlást.

A kárpótlás kérését Damjanich János és Csányi László özvegyei megpróbálták, de a magyar pénzügyminisztérium vezetői el sem mentek a tárgyalásra.

Míg a hóhérok magas kegydíjat, nyugdíjat élveztek, addig a 48-as honvédek kegyelemkenyéren éltek.

A magyar országgyűlés március 15-e helyett, április 11-ét ( a márciusi törvények szentesítése) iktatta be ünnepnek, nehogy a hóhér, Ferenc Józsefet megsértsük.

Az akkori magyar miniszterelnök Kossuth Lajos temetésére sem mert elmenni.

.......(Mégis csak jobb itt egy Habsburg Intézet, mint egy 48-as).......

 Legutóbb a közmédia már odáig ment, hogy a 13 vértanú közül csak hárman beszéltek magyarul, de ők sem biztos, hogy ízig-vérig magyarok voltak. (M1. október 3.)

Nyilván Nagy Sándor Józsefre, Török Ignácra és Vécsey Károlyra gondolt a "tisztelt" szakértő. A magyar nevűek közül tehát nem volt már magyar Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Lázár Vilmos !

Igaz, hogy Lázár és Kiss felmenői közt voltak örmények, de ettől még ők nem örmények voltak és nem örményül beszéltek. 

Hogy sírjukban nyugodtan pihenjenek, valljuk, hogy igaz magyar hazafiak voltak..... .......

A fenti szemlélet alapján IV. Béla sem volt magyar, mert anyja merániai Gertrudisz volt. 

Talán a médiának inkább Illyés Gyula: Ki a magyar c. könyvét kellene inkább közzé tenni, haj de ott olyanok dirigálnak, akik ezt sem ismerik. 

A csúsztatás egyértelmű: mire vagytok ti büszkék magyarok? A 13 mártír nem is magyar volt,

Kiss Ernő, - aki a répceszentgyörgyi   Szentgyörgyi Horváth Anna Krisztinát vette nőül -  72.000 holdas délvidéki nábob, majd tábornok, minden gőg nélkül, alázattal szolgálta a szabadságharc ügyét.

Amikor már minden veszve látszott, Csányi Lászlóhoz hasonlóan elhárította maga elől a menekülés gondolatát is. "Nem, nem megyek. Én katona voltam, a harctéren kell maradnom.".

Kiss Ernő maradt, vállalta a sorsát.

Gazdag és befolyásos családja Bécsben megszerezte a kegyelmi végzést. Ez eljutott a tábornokhoz, aki azt a belső zsebébe tette és társaival kiállt a kivégző osztag elé !!!!!!!!! 

A leírás szerint a bekötött szemű tábornokot az első sortűzből egyetlen golyó sem találta el.

Ám ő ekkor sem vette elő zsebéből a kegyelmi végzést, megvárta a másodikat, amelyik végzett vele.