A zsidó zsinagógai szertartások (főként a jomkipur és a szukot köszöntés) érdekelnének. Aki vett már részt ilyenen megosztaná a benyomásait, élményeit?

Dohány utcai zsinagóga, Jóm Kipúr:

Este 6-kor volt a találkozó a zsinagóga előtt Apu barátaival. Az épületbe való belépés olyan volt, mint a reptéren, a táskákat át kellett engedni a metáldetektoron, melyek direkt erre az alkalomra lettek felállítva (a végén láttam, ahogy lebontották őket). Ahogy besétáltunk, engem mindjárt le is kapcsoltak, és a női részlegre irányítottak, amely jobbra és balra volt, valamint az első és második emeleti karzaton. Én most kivételesen a baloldalt választottam, miközben Apuék középen ültek le. Érdekesnek találtam, hogy amíg középen szigorúan csak a férfiak ülhettek, a női részlegen nemcsak nők ültek, hanem családapák is a feleségeikkel, gyerekekkel. 6:20-kor elkezdődött az istentisztelet. Hogyan is zajlott ez?

Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy nem mise van, hanem az emberek összegyűlnek egy helyre közösen imádkozni (meg közben egyfolytában beszélgetni, a zsinagóga eredetileg a 'gyülekezés háza', közösségi központ is volt anno), tehát messze nem olyan szertartásos, mint egy mise, itt emberek közben jönnek-mennek, köszönnek egymásnak, váltanak néhány szót, imádkoznak - nyüzsisebb egyszerűen. A rabbi elől időnként hangosan imádkozott, időnként a kórus énekelt héberül, a jelenlévők meg a maguk tempójában követték - a zsidóságban nincs olyan, hogy a pap (rabbi) közvetít Isten és az ember között, mindenki maga közvetlenül beszél az 'Öreg úrral', az egész esemény középpontja nem az elől lévőkön van, hanem mindenkinek magán és a saját környezetén inkább. Olyan szinten nem figyelt senki előre, hogy volt, aki hátat fordított a rabbinak és úgy beszélgetett a mögötte ülőkkel:) Egy nő előttem mondta a férjének, hogy kimegy pisilni, na erre én rögtön a nyomába szegődtem, hogy megtudjam hol van a WC. Az alagsorban volt, nem messze az én ülőhelyemtől, úgyhogy ez nagy biztonságérzetet adott. Az istentisztelet alatt hol felállt mindenki, hol leültek, hogy ez mitől függött, azt nem tudtam megállapítani. A 2 órás szertartás alatt folyamatosan érkeztek újabb hívők, és ugyanúgy voltak, akik távoztak, tehát az érkezés és távozás teljesen szabadonválasztott volt:) Én nagyon jól éreztem magam, bár végig egyedül ültem, de hallgattam a körülöttem ülők társalgását (álláskeresésről, főzésről, stb..) Mellettem kinyitották a kertre néző ajtót, úgyhogy jó levegő is volt, nagyon kellemes. Bár ki volt írva, hogy fotózni tilos, egyfolytában lőtték a mobiljukkal a selfie-ket az ismerőseikkel, gyerekekkel a képen. Az anyukák a gyerekeiket sétáltatták a padsorok mellett. Megállapítottam, hogy a fiatal zsidó nők többsége szép és csinos. Míg én a biztonság kedvéért sötét ruhában mentem, a többi nő mindenféle szines öltözékben volt, tehát nincsenek különösebb öltözködési szabályok. Hagyomány szerint ezen az ünnepen nem szabad bőrcipőt viselni, ezért sokan műanyag magassarkú szandálban voltak. A rövidhajú nőknek elvileg kendőt kell viselnie, ezt csak az öregasszonyok tartották be, úgy láttam. Minden férfin volt valamilyen fejfedő, de nem feltétlenül kipa, hanem akár sildes sapka vagy kalap. Apuék 8 óra után döntöttek úgy, hogy na ennyi elég volt, integettek nekem, és kivonultunk. Nagyon örültem, hogy részt vehettem ezen!

Yom kippur koszontes :G'mar Hatimah Tovah" vagy Tzom Kalצוֹם קַל .

Nem kivansz " boldog" Yom Kippur-t, mert nem eppen egy vidam nap

# 2 vagyok, a kerdesedre a teljes valasz :

Tiferet Yisrael Synagogue

Yerusalayim, Israel