Sabbat-on mit kap az a hithű zsidó, aki megszegi azt a szabályt, hogy ne végezz semmiféle munkát?

Hitéhez hű zsidó nem szegi meg, aki megszegi, nem hithű!

Mi is a kérdés?

"Sabbat-on mit kap az a hithű zsidó, aki megszegi azt a szabályt, hogy ne végezz semmiféle munkát?"

Ez találós kérdés? Szerintem fizetést.

Sajnálom, magas labda.

Ez egy nagyon összetett kérdés. Való igaz, hogy egy hithű ember nem szegi nem szentségteleníti meg a Sabeszt. Az az ember aki áthágja, halált érdemel. Ez egy olyan ítélet amit nem e világi bíróság mond ki, hanem az Égi Bíróság.

Minden zsidó ünnep közül legnehezebb betartani a szombatot. Ez, ha első hallásra különösnek is tűnik, azonnal érthetővé válik, ha arra gondolunk, hogy a szombat – Sábát (Sábesz) – 52-szer köszönt be egy évben, míg a Peszách és a Szukkot – minden megkötésével és tilalmával – mindössze egy-egy hétig tart, a Jom Kipur pedig – a Szombatok Szombatja – csak egyetlen napig. Mint a zsidóság minden megnyilvánulása, az ünnepek és a szombat is, gyakorlati és elméleti elemekből tevődnek össze. Az utóbbi alatt emelkedett gondolatokat kell érteni, az előbbi pedig minden aktív cselekvéstől való tartózkodást, a szigorúan vett munkaszünetet jelenti, mely alatt még az ún. hobby-tevékenység is tiltott. Melyek tehát a Szombat törvényei? 1. A Szombat péntek este, napnyugta előtt „jön be”. Ezen időpont előtt kell meggyújtani a gyertyát, ami a nők feladata. A világszerte ismert zsidó naptárakban (luách) feltüntetett időpont 18 perccel megelőzi a szombat tényleges bejövetelét, hogy ezáltal is elejét vegyék az esetleges szombatszegésnek. 2. Szombatszegés alatt azt értjük, ha egy zsidó ember – a szombat bejövetelétől annak kimeneteléig (másnap este) – olyan tevékenységet folytat, amit a háláchikus törvények tiltanak. Kétféle tilalmat különböztetünk meg: egyrészt azok, amelyeket már a Tóra is említ (D’orájtá), másrészt azok, amelyeket Bölcseink értelmezése nyomán (D’rábánán) tartunk tilalmasnak. A szombat tilalmai. A Háláchá 39 fő tevékenységet sorol fel, amit szombaton tilos végezni. Ezek (többek között): járművön utazni; vásárolni vagy bármit is eladni; pénzhez nyúlni; villanyt gyújtani, ide értendő minden olyan készülék, mely villanyárammal működik (TV, rádió, elektromos játékok stb.); főzni; sütni; mosni; vasalni. Ami a szombaton fogyasztandó ételek és a kávé, tea főzését illeti, ezekre előre beállított és automatikusan működő készülékek nyújtanak segítséget. Néhány olyan ételt, mint pl. a salátákat, amiket nem lehet előre elkészíteni, azt a szombat beállta után is meg lehet csinálni, de nem lehet semmiféle háztartási gépet használni és egy kicsit a hétköznapitól eltérően kell elvégezni. Orvosi kezelések szombaton csak annyiban megengedettek, amennyiben azok elmaradása életveszélyt idézhetne elő. Ebben a tekintetben a háláchá igen engedékeny. A Talmud ezt úgy interpretálja, hogy „szegj meg érette egy szombatot – hogy megtarthass sok szombatot” (Sábát 151.). Amennyiben orvosi utasításra kórházba kell a betegnek mennie, természetesen járművet igénybe vehet. A szülő nőt a férje ugyancsak elkísérheti a járművön, de már haza nem utazhat. A Pikuách Nefes (életmentés) érdekében a szombat hatályon kívül helyezi önmagát. Itt jegyzendő meg, hogy a szombati tiltások az ünnepekre is vonatkoznak – kivéve a sütés-főzés-melegítés műveleteit, melyek elvégezhetők, ha az ünnep előtt megyújtott láng rendelkezésre áll. A Szombat isteni eredetű, mely a Tórában gyökerezik. Isten, miután hat nap alatt megteremtette a világot, a hetediken megpihent, de ezt nem emberi vonatkozásban kell értelmezni, nem fáradtság-pihenés fogalma szerint. Emberi vonatkozásban természetesen ez is benne van, de mindenekelőtt a szellemi-lelki felfrissülésről, megújhodásról van szó. Így lehet „Isten szombatját” (2Mózes 16:25.) megőrizni.

"Való igaz, hogy egy hithű ember nem szegi nem szentségteleníti meg a Sabeszt. Az az ember aki áthágja, halált érdemel."

És aztán a sok valláskárosult csodálkozik, hogy az ateisták miért tartják primitív, elmaradott embereknek a vallásosakat...