Sopronban és környékén milyen látnivalókat érdemes megnézni?

TŰZTORONY

Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták az idegen bort szállító szekerek és a katonák közeledtére. A Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. Az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült, felette a szoborcso-port "Hungária előtt hódoló soproniak" Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.

VÁROSHÁZA

A mai városháza elődje középkori épületek helyén állt. Akárcsak a várostornyot, az 1676-os tűzvész ezt az épületet is erősen megrongálta. A múlt század végén lebontották, s 1895-ben eklektikus stílusban építették fel a ma is látható épületet. Az első emeleten található az ország egyik leggazdagabb városi gyűjteményével rendelkező levéltár (mintegy 5000 középkori okmány), melynek faragott ajtaja (1782) a régi városháza egyetlen megmaradt darabja. A nagytermet Sterbenz Károly soproni művész falfestményei díszítik.

STORNO-HÁZ

Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége ez a palotaszerű barokk sarokház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-83 telén Má-tyás királyt is vendégül látták, midőn Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített toszkán féloszlopokkal közrefogott kosáríves kapu és a remekmívű Pelikános kopogtató. A XV. században a házban Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt műkö-dött. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjtemény alapjait.

KECSKE TEMPLOM

A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske templom (népies nevén) a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt. Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek.

SZENTHÁROMSÁG SZOBOR

A magyar barokk szobrászat kiemelkedő alkotása. 1695-1701 között emeltette Löwenburg Jakab és felesége, Thököly Katalin hálából, hogy megmenekültek a pestisjárvány elől. Alkotója ismeretlen. Talapzata három négyzetes hasábból áll, melyeken az alapítók és védőszentjeik szobrai láthatók. A csavart oszlopot virágfüzérek közt lebegő angyalok díszítik. Az oszlopfőn helyezkedik el a Szentháromság csoportja. A szobor jól illeszkedik a tér műemlékegyüttesébe.

PATIKA MÚZEUM

E házhoz fűződik Magyarország első "műemlékvédelmi" intézkedése. II. Lajos király idején a városi tanács a tér megnövelése érdekében le akarta bontani az épületet, azonban a király az engedély kiadását megtagadta azzal, hogy az a tér harmonikus szépségét megbontaná. Az épületben a XVII. század közepétől az egykori Angyal patika működött, s ettől kezdve gyógyszerész, orvos családok lakhelyéül szolgált. Közülük az egyik leghíresebb Gensel Ádám (1677-1720) orvos meteorológus volt, aki az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását már ekkor felfedezte. A ház az 1850-es átalakításig lábasház volt.

FABRICIUS-HÁZ

Az épület egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. A XIV. században a telken két ház állt, a hátulsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is. Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója - Fabricius Endre városbíró, polgármester � 1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére.

TÁBORNOK-HÁZ

A középkori eredetű épület a XVII. század elején Lackner Kristóf polgármester háza volt. Ekkor alakították ki a főhomlokzatot, a klasszicista erkély 1830-ban készült. Kosáríves zárókövön látható Lackner Kristóf címere és jelmondata. A loggiás udvaron középkori lakótornyot látunk, a földszinti árkád alatt kőtár található. Miután Lackner Kristóf a városra hagyta a házat, a város katonai parancsnokait szállásolták el itt, így a házat tulajdonosa, illetve későbbi lakói után Lackner-háznak vagy Generális-háznak is nevezik.

ESTERHÁZY-PALOTA

Városunk több mint egy tucat múzeumi kiállítása között különlegességnek számít a legnagyobb és legátfogóbb magyar bányászattörténeti kiállítás: a Központi Bányászati Múzeum. Az Esterházy barokk palota méltó helyet ad az értékes gyűjteménynek. A kiállítás megtekintését követően a múzeum mögötti városfalnál megbúvó bástyakert, a kis barokk zenepavilonnal alkalmat nyújt a pihenésre. A múzeumi kiállítás 2001-ben az "Év múzeuma" pályázat különdíját nyerte el, mely az évszázadokon át európai jelentőségű magyar nemesfém-bányászat emlékei mellett bepillantást enged az elmúlt évszázad bányászatának eredményeibe, technikai vívmányaiba.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

1782-1783 között épült késő barokk stílusban. 52 m magas tornyát 80 évvel később építették neoromán stílusban. A háromhajós csarnokot kétemeletes karzat övezi. Az aranyozott fa oltár a Bécs melletti Kahlenberg kolostorából származik, az oltárkép Fischer Vince munkája. A szépen faragott szószéket Láng Mátyás soproni asztalos készítette. Keresztelőkútja romantikus stílusban készült 1860 körül. 1884-ben gyártott orgonáján rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket.

ORSOLYITA TEMPLOM

A neogótikus stílusú templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik. Nyolcszögletű tornya 32 m magas. Handler Nándor építette 1861-1864 között. A templomhoz csatlakozó volt zárdaépület valamint az iskola ugyancsak Handler tervei alapján egységes épületegyüttessé épült. A templom előtt a XVIII. századból származó copf stílusú Mária-kút látható, mely eredetileg a ferences, illetve bencés kolostor udvarán állt, s csak az 1930-as évek óta áll jelenlegi helyén.

CÉZÁR-HÁZ

A művészettörténet-írás "Sopron nagy festője", "Az akvarell klasszikusa", "Az akvarell poétája" jelzőkkel illette Horváth Józsefet (1891�1961), akit a szeretett város és az emlékezés utólag tisztelt meg a Soproni előnévvel. Nem a város szülötte, de az itt leélt, munkában töltött művészélet igazi sopronivá tette. Soproné az életműve is, melynek legszebb akvarelljeiből szerveződött ez az állandó kiállítás. A festőművész a Képzőművészeti Főiskolán és Nagybányán tanult. Minden témakörben maradandót alkotott, de hírét és szakmai sikerét páratlan akt- és zsánerképeinek köszönhette. Ezekben teljesedett ki az őt mindenki mástól megkülönböztető művészi teljesítménye, melynek - ma már tudjuk - sem elődje, sem követője nem akadt. Hagyatékát, amelyből özvegye formált emlékmúzeumot a soproni Cézár-házban őrzik.

EGGENBERG-HÁZ

Középkori alapokon késő reneszánsz stílusban épült a XVII. Században. Eggenberg János herceg özvegye vásárolta meg 1674-ben. Mivel az ellenreformáció idején a soproni evangélikusok templomait elvették, a hercegnő, mint a brandenburgi őrgróf rokona engedélyt kapott arra, hogy házának udvarán protestáns istentiszteleteket tartsanak. A kosáríves kapu fölött a Brandenburg család címerét helyezték el. Loggiás udvarának mellvédjébe építették a díszes szószéket, rajta Hohenzollern-címer látható.

SZENT GYÖRGY-TEMPLOM

1380-1430 között épült gótikus stílusban, az 1676-os tűzvész után barokk stílusban alakították át. 1882-ben eklektikus tornyot emeltek a ledőlt eredeti torony helyébe. A XVI. század végétől protestáns templom, 1674-ben a jezsuitáké lett. Az oldalfalak és a mennyezet stukkóit Pietro Antonio Conti készítette a XVIII. század elején. A főoltárképet Martin Altomonte, a kápolnák oltárképeit Dorfmeister István, Schaller István és id. Storno Ferenc festették. Az oldalkápolnák falfestményeit Wosinski Kázmér készítette.

Ó-ZSINAGÓGA

A XIII. század végéről származik a középkori Sopron zsidóközösségének imaháza, mely 1526-ig működött. Ezt követően többször átépítették. XVIII. századi kosáríves kapuján belépve jobbra az egykori ispotály bejáratát látjuk. A középkori folyosóról nyílik a nagy imaterem, az asszonyzsinagóga és a rituális fürdő. Gótikus kapun át jutunk a nagyterembe, melynek közepén a tóraolvasó asztal áll. Az emeleti zárt karzaton berendezett kiállítás a középkor soproni zsidóságának életét mutatja be.

VÁRKERÜLET

Az egykori várárok mentén alakult ki a belvárost körbefogó út- és térrendszer, melynek legszélesebb, félköríves szakasza a Várkerület. Belső házsora a várfal vonalát követi. A középkori vásárosbódék helyén, gyakran ezek apró méretét megtartva, a XVIII. századtól barokk, rokokó és copfstílusú házak épültek. A külső házsor a középkorban alakult ki, egymást követik itt a barokk, rokokó és klasszicista stílusban épült házak. Ma is a Várkerületen találjuk a város legelegánsabb üzleteit.

MÁRIA-OSZLOP

A középkori Boldogasszony-templom helyén emelték, miután a templomot 1632-ben lerombolták attól tartva, hogy ha a templom a törökök kezébe kerül, tornyából belőhetnek a várba. Az emlékművet Andreas Altomonte tervei alapján Jakob Schletterer bécsi szobrász készítette. Nyolc lépcső vezet a nyolcszögletes emelvényre. A magas talapzaton bibliai jeleneteket ábrázoló domborműveket látunk. Ebből a talapzatból emelkedik ki a korinthoszi oszlop, melyen Mária szobra áll.

ZETTL-LANGER-HÁZ

A híres magángyűjteményt Zettl Gusztáv, ifj. Storno Ferenc jó barátja alapította. Ma is az ő leszármazottai élnek a házban, s mutatják be a látogatóknak a gazdag gyűjteményt, melynek kiemelkedő darabjai a helyi vonatkozású céhemlékek, római leletek, értékes porcelánok, habán korsók, ónedények, fegyverek. Nem kevésbé értékesek az évszakokat szimbolizáló barokk faszobrok, valamint a festmények, köztük Dorfmeister, Veronese, Courtois képei, Rembrandt és Dürer eredeti metszetei.

PÉKMÚZEUM

A külvárosi területeket, melyeket az idők során szintén várfalak védték, őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítették be. A Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva érezni lehet a hajdanvolt gazda negyed egyedi hangulatát. A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. 1686-1970-ig a ház tulajdonosai pékek voltak, majd a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást.

KÉT MÓR-HÁZ

XVII. századi parasztházból alakult ki a XVIII. század legelején. A két ház közti kaput akantuszleveles pilléreken álló kosárív köti össze, a kapu két oldalán csavart korinthoszi oszlopokon egy-egy mór figura tartja a párkányzatot. A párkányzat alatt fonatos mező, fölötte indadíszítés a kis Jézus szobrával. Az oromzatok közepén díszes, félköríves fülkékben Mária, illetve Szent József szobra áll. A fülkék mellett kis kerek ablakok láthatók. Az oromzatok csúcsain Szent Flórián, illetve Szent Rókus feje látható.

SZENT MIHÁLY-TEMPLOM

A XIII. században kezdték építeni román stílusban. Az építkezés évszázadokon át folyt, s a XV. században gótikus formában készült el. 48 m magas tornyával a város fölé emelkedik. Oldalfalait támpillérek erősítik. A torony alján bélletes kapu vezet a templombelsőbe, melyet négy monumentális oszloppár oszt három hajóra. A neogótikus szárnyas főoltárt id. Storno Ferenc tervezte. A régi főoltárkép Bartholomeus Altomonte műve. A templom legértékesebb műtárgya egy fából faragott Madonna-szobor.

KÁROLY-MAGASLATI KILÁTÓ

Az erdőt sűrűn behálózó turistautakon a természet számos apró csodájával lehet megismerkedni. Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly, lelkes városszépítő, 1876-ban saját költségén építtette. Az újabb, 23 méter magas terméskő kilátó első emeletén színvonalas emlékkiállítás tekinthető meg, amely három európai ismertségű természetkutató - Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán - munkásságát, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeit mutatja be. A kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdőrésszel, mögötte a Fertő tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást balról a Wienerwald kontúrja, nyugatra a Schneeberg havas tömbjei koronázzák.

KARMELITA TEMPLOM

A templomhoz szentek szobraival díszített barokk lépcső vezet, mely a XVIII. századból származik. A templom a XV. században épült, kolostora valamivel később. Eredetileg a pálosoké volt, majd a múlt század végén karmelita apácák vették át a kolostort, s a templomot is átalakították. A homlokzatot a XVIII. században barokk stílusban alakították át. A közelmúltban középkori freskórészleteket tártak fel. Főoltárképe, az ún. Fekete Mária a czestochowai kegykép másolata.

Mintha a Serház- bombon lévő kilátó kimaradt volna... bocs, ha csak nem vettem észre. Bár télen veszélyesek lehetnek ezek, mert ha ráfagy a víz a lépcsőkre...

Ausztriában én meg sem állnék Bécsig. Egy napot töltsetek ott, adventi vásár, városdíszítés, stb... hangulatos. Ha kirándulnátok inkább akkor Schneeberg. Mindkettő közel van kocsival.