Ingatlan eladás adózás 5 éven belül?

"Csak akkor kell fizetnem 15% adót, ha magasabb áron adom el, mint amennyièrt vettem?" NEM, mindig ki kell fizetned, mindegy mit csinálsz.

"Ha veszek egy másik ingatlant X időn belül, akkor nem kell?" Akkor is KI KELL FIZETNED.

Te több dolgot keversz, inkább olvass utána. Megéri.

nagyon kevés klikkelés és nav hivatalos:

Eladó

1. Mikor nem kell személyi jövedelemadót fizetnem az ingatlan értékesítése után?

Ha eladott ingatlanát, lakását legalább 5 éve szerezte, vagy a költségei elérik a bevételét, vagy az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban. Adómentes például a váláskor a házastárs által megváltott ingatlan után fizetett összeg; magánszeméllyel kötött tartási, öröklési, életjáradéki szerződés során az ingatlanért cserébe kapott érték.

2. Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnem az ingatlan értékesítése után?

Ha az ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelme keletkezett, akkor annak 15 százalékát kell adóként megfizetnie.

3. Melyik időpontot kell figyelembe vennem az ingatlan szerzés időpontjaként?

Alapvetően azt az időpontot, amikor az ingatlan megszerzéséről szóló érvényes szerződést, okiratot a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén azonban a szerzés időpontjaként az örökhagyó halálának napját kell figyelembe venni. Lízingszerződés alapján megszerzett ingatlan esetén a szerződés megkötésének napja a szerzési időpont.

4. Ha nem telt még el 5 év az eladott ingatlan megszerzése óta, hogy kell kiszámolni a személyi jövedelemadót?

A személyi jövedelemadó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. Ehhez a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, de a költségek összege nem lehet több a bevételnél. Az így kapott összeg a számított összeg, ami szerzés és az eladás között eltelt idő függvényében csökken. Ha szerzést követő 5. évben, vagy utána történt az értékesítés, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Jövedelem= bevétel-költség-csökkentő tétel.

A bevétel tipikusan: eladási ár, cserébe kapott ingatlan értéke, a vevő által fizetett kamat.

Az elszámolható költségek meghatározása. Költségként a magánszemély vagy más tulajdonos nevére kiállított, számlával, más bizonylattal igazolt kiadás vehető figyelembe, a bevétel mértékéig, de csak abban az esetben, ha azt korábban költségként nem számolták el.

Csökkentő tétel az ingatlan tulajdonbantartás időszakától függ. Minden ingatlan esetében a jövedelem a számított összeg (=bevétel-költségek)

100 százaléka a szerzés évében és az azt követő évben;

90 százaléka a szerzés évét követő második évben;

60 százaléka a szerzés évét követő harmadik évben;

30 százaléka a szerzés évét követő negyedik évben;

0 százaléka a szerzés évét követő ötödik és további évben

történt értékesítés esetén.

Elszámolható kiadás:

Az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg

Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség.

Az értéknövelő beruházás költsége.

Az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ügyvédi költség.

Fontos, hogy ezekről az összegekről számlával vagy más bizonylattal kell rendelkeznie.

Ingatlan 2023-ban történt átruházásakor a számított összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint meghatározott összeg tekintendő jövedelemnek:

A szerzés éve

A jövedelem a számított összeg

2023. 0. év

100%-a

2022. 1. év

100%-a

2021. 2. év

90%-a

2020. 3. év

60%-a

2019. 4. év

30%-a

2018. 5. év

0%-a

A magánszemélynek nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlant 2018-ban vagy azt megelőzően szerezte és 2023-ban értékesíti, függetlenül attól, hogy az ingatlan lakás, üdülő, üzlethelyiség, építési telek, szántóföld stb.

A jövedelemszámításhoz segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető „Ingatlanértékesítés” nevű kalkulátor (Ügyféliránytű/Kalkulátorok).

5. Hogyan és mikor kell az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet bevallani, az adót megfizetni?

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételről szóló szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig kell bevallani az szja-bevallásban. Az ügyfélkapuval rendelkező személy ezt a jövedelmét bevallhatja úgy is, hogy a NAV által elkészített adóbevallási tervezetét kiegészíti, majd elfogadja. Ha Ön nem vállalkozó és nem áfaalany, akkor az szja-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 500 000 forintot meg nem haladó szja- és szochofizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben teljesíti.

Ha az ingatlanértékesítésből nem keletkezik adóköteles jövedelem, akkor a bevételt a bevallásban nem kell szerepeltetni.

6. Mit tegyek, ha nem tudom megfizetni az adót?

Indokolt esetben az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére és jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelemfelhasználási körülményeire tekintettel az szja-kötelezettség alól mentesítheti a NAV.

7. Kell-e az ingatlanértékesítés után áfát fizetnem?

A nem egyéni vállalkozó magánszemélyek nem alanyai az általános forgalmi adónak, így esetükben nem merül fel áfafizetés lakás értékesítése esetén. Ugyanez vonatkozik a házak eladására is. Kivétel a sorozatjellegű értékesítés.

Az adózás regresszív, azaz most, a 2. évben már csak 90% az adóalap.

4 dolgot kell kiszámolj:

1. Vásárlás költségei (vételár, ügyvéd, illetékek, stb.) + ráköltött dolgok, amiket az SZJA törvény meghatároz (és számlával igazolható) + eladás ára (közvetítői jutalék, hirdetési költségek, fotós szolgáltatás, stb.)

2. Eladási ár

3. 1. mínusz 2.

4. A 3. pontban kijött összeg x 0,9 x 0,15.

Ez az adó, amit be kell fizetni 2024-es eladás esetén.

Ha nem jön meg idén a vevő, ez 2025-ben már csak 3. x 0,6 x 0,15.

2026-ban pedig 3. x 0,3 x 0,15.

* Na, nem pontosan.

Az 1.-be írtam az eladás árát (költségeit), és a ráköltött dolgokat, pedig ezeket is a 2.-be kellett volna.

Értelemszerűen azért szerintem tudod kezelni a dolgot.:)