Klímaváltozás / környezetszennyezés vagy járvány. Melyik a nagyobb probléma?

Szerény véleményem szerint:

Mindegyik probléma és kéz a kézben járnak. Évekkel ezelőtt olvastam egy cikket, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai lehetnek az emberiség jövőjére. Éhínség, háború, népvándorlás, JÁRVÁNYOK, stb.

Ha a környezetszennyezés okozza a klímaváltozást, és a klímaváltozás a járványokat, akkor az egész olyan, mint egy dominóhatás.

Amúgy ha emlékeim nem csalnak, akkor a Starbucksos kávét lehet nem eldobható pohárba is kérni (bögre, csavaros fémpohár, stb.). Ha nincs így, javítsatok ki.

[link]

2-essel tudok egyetérteni.

Különben a koronavírus esetleges zoonozisára már 2013-ban felhívták a figyelmet, csak akkor senki nem foglalkozott vele. (Asszem a die Zeit-ban olvastam róla).

De a járványon egyébként semmi meglepő nincs, borzasztóan nagy a popouláció (7,8 milliárd!!) és tulajdonképpen nagyon nagy a mozgás és a keveredés is, az emberek a világ legtöbb országa között szabadon utazhatnak ide-oda. Ez évtizedekkel korábban elképzelhetetlen volt.

A perfmafrosztok kiolvadásával járó régi, immunrendszerünk által elfeledett kórokozókra meg már megint már vagy 10 éve fel lett hívva az emberek figyelme, de senki nem foglalkozik vele.

Szóval ez a kettő itt összefügg.

A másik kettő is összefügg - habár nagyon vitatkoznak arról, hogy most az emberi tevékenység bolygóléptékkel mérve mégis számottevő-e vagy sem, de ez az oldal a csendesebb, amit én nem is bánok, mert ha igen, ha nem, ez a szennyezés undorító és veszélyes - hiszen a környezetszennyezés magában foglalja a károsanyagkibocsájtást is, amiben benne vannak az üvegházhatású gázok is.

Nah most probléma az, amit meg lehet oldani, a többi meg környezeti tényező.

A felmelegedés környezeti tényező, az emberi hatás mértéke vitatott, de eltekintve ettől, nem igazán tudunk "hűteni" a bolygón, maximum a felmelegedés sebességét tudjuk visszafogni, hogy ne legyen ennyira rapid, lehessen hozzá alkalmazkodni - ezt is vallják a kutatók, de a médiában sajnos már nem az a célkitűzés jön le. Én itt a problémát csak az emberi tevékenységben látom.

Környezetszennyezés az egy baromi nagy probléma, hiszen az élővilág egy nagy egészként is működik, ahol az anyagkörforgás folyamatos. Nah most mi kivettünk egy csomó mindent, ami képtelen visszatérni a körforgásba, de gyakorlati szinten is egy csomó problémát okoz. És nem csak a fulladozó teknősökre gondolok, de a mikroplasztik felhalmozódására is a szervezetekben. De nyilvánvaló, hogy a veszélyeztetett fajok helyzetén egyáltalán nem segít az, hogy kaja helyett is csak műanyaggal találkoznak, ez olyan mintha kiraknánk őket egy aknamezőre, és ha még szerencsétlen faj talpa alatt nem is robban fel a bomba, felülről jön a Luftwaffe, szóval eléggé romlanak az esélyei, hogy kijut a pályáról még élve.

Meg az a vicc az egész környezetszennyezést illetően, hogy lazán meglehetne oldani a problémát, semmi sem kötelez minkett erre az életmódra, több ezer évig megvoltunk ezen élvezeti cikkek nélkül.

A műanyag nem rossz, de az egyszerhasználatos egy bullshit. Ugyanígy az egy újra nem termelődő energiaforrásra támaszkodni is hülyeség.

Persze-persze az akkumulátorok meg a napelemek előállítása is elég környezetkárosító, de nekem most itt nem posztom ezeket elemezni. Ha nem így, akkor ott a bioüzemanyag. Satöbbi, rengeteg az alternatíva, csak nyilván válogatás után fejleszteni is lehetne őket.

A járványt tartom itt a legkisebb problémának, de egészen más eredetű is. Egyrészt a járványt olyan dolgok nehezítik, amire a legkisebb a hatalom ráhatása. Pl az emberek hozzáállása. Sokkal könnyebben kezelhető lenne a helyzet, ha az emberek nem helyeznék az önös érdekeiket a társadalom elé.

Persze, én is szívok a szigorítások miatt, én is látom, hogy csomóan tönkremennek, de számomra ez a szemléletmód átélhetetlen. Nem tudom megérteni. Pl. az oltásoknak is úgy van értelme, hogyha a populáció át van oltva bizonyos százalékig, egyéni terjedelemben nem sokat ér. És nem értem, hogy ebből a laikus, hozzá nem értő ember miért csinál szabadságjog-kérdést, mikor 50-60 éve a kutyában nem fordult meg a gondolat, hogy nem engedi beadni az oltást, és ennek köszönhetően élnek nagyon sokan azok közül is, akik most tiltakoznak ez ellen.

A természetes kétellyel nincs probléma, de nem hiszem hogy én a virágkötői végzetségemmel elég rálátással rendelkezem ahhoz, hogy megkérdőjelezzem az egészségügyi szervezetek, kutatók és szakértők munkáját. És értem azt a józan paraszti kérdést, hogy hogyan bízzunk egy ilyen gyorsan kifejlesztett vakcinában, de megint elmegyünk amellett, hogy a védőoltások nem ma lettek feltalálva, rengeteg változtak az eljárások és maga a technológia. Az Astra Zeneca-t körbelengő bizalmatlanság meg nyilván rondít ezen a helyzeten, de ilyenkor kell statisztikai kérdést csinálni és szakmailag megvizsgálni a helyzetet, nem az ösztönökre hallgatni és mindent elvetni. S sajnos vagy sem, de azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mi a jobb, 1-3 év járványhelyzet az oltástervvel együtt, és mondjuk 10 millió emberenként 2 halott az oltás mellékhatásaként, vagy mondjuk 5-6 év járványhelyzet 10%-nyi halálesettel? Vagy 2 év járványhelyzet után oldjunk fel mindent "pusztuljon a férgese" a tiltakozók kommentjeiből idézve, omoljon össze az amúgy is szar eü rendszer (ebbe amúgy a fejlettebb országok egészségügye is beleroppanhatna) haljon meg az, aki meghalna benne, és menjünk tovább.

A vicc az, hogy a vírus nem jön és megy, hanem jön és marad. Tehát mégha az utolsó opciót is választanánk (amit erkölcsi okok miatt nem fogunk választani) a populációban előbb-utóbb ismét megfognak jelenni olyan egyedek, amelyekre nézve halálos a vírus. Szintén jön a kérdés, hogy akkor az ő halálukat is most magunkra vállaljuk, mert "engem ne oltson be senki" elvet valljuk?

Nyilván nem. Ez történik akkor is, amikor beoltatjuk gyermekeinket a tetanusz, méhnyakrák, tuberkulózis meg miegymás ellen.

Senki nem lenne boldog, hogyha a felesége rákban meghalna, vagy a gyermekét két évesen elvinné a diftéria. Ezekről könnyen megfeledkezünk.

Mert lehet az oltásból egyéni kérdést faragni, csak majd 10-20 év múlva jönni fog egy olyan generáció, amelyik nem akarja elveszteni kortársait egy olyan betegség ellen, ami egy tűszúrással megelőzhető lenne.

A covid-os rész kicsit hosszantira nyúlt, elnézést. Ha elolvastad az agymenésem, akkor egy hős vagy. Köszönöm!

"nem igazán tudunk "hűteni" a bolygón"

Elvileg lehetne, ha a légkörből ki tudnánk vonni valamennyi CO2-t, viszont az sem mindegy, hogy mennyit? A CO2 kivonás pedig elég nagy kihívás, mert hiába van "sok" a légkörben, nagyon ritka.

Ezzel kapcsolatban Musk hirdetett is egy versenyt. :)

[link]

6-os ezzel csak megint az a "probléma" hogy a növények így is CO2 éhezést szenvednek el, ahhoz képest, amennyit bírnának (elviekben a carbonban történt térnyerésük óta nem változtattak ezen igényeiken, tehát magasabb CO2 tartalomhoz vannak még mindig kitalálva - legalábbis én ezt így tanultam).

De igen, "lejjebb veszem a gázt" konstrukcióval lehetne "hűteni", de a bolygó így-is úgy-is ciklusának éppen a felmelegedő szakaszában van.

2-es vagyok:

"Szerintetek jarványtól függetlenül, ahogy a dolgok állnak, mennyi ideje van hátra az embernek a földön?"

Ezzel kapcsolatban már vannak vélemények. Nem azt mondom, hogy kezdjünk el pánikolni, de érdemes elolvasni pár cikket, ami szélesíti a látókört.

[link]

Ha megy az angol, akkor egy angol Wikiről származó részletet kimásolok:

"Many experts who study these issues estimate that the total chance of human extinction in the 21st century is between 1 and 20%. In 2008, an informal survey of experts on different global catastrophic risks at the Global Catastrophic Risk Conference at the University of Oxford suggested a 19% chance of human extinction by the year 2100. The conference report cautions that the results should be taken "with a grain of salt"; the results were not meant to capture all large risks and did not include, for example, climate change, and the results likely reflect many cognitive biases of the conference participants.[4]

In his book The Precipice: Existential Risk and the Future of Humanity, Toby Ord gives his overall estimate at the likelihood of human extinction risk this century as 1 in 6.[5][6]

In a 2010 interview with The Australian, Australian scientist Frank Fenner predicted the extinction of the human race within a century, primarily as the result of human overpopulation, environmental degradation and climate change.[7]"

Tehát a 21. században 1-20% közé (más forrás 2100-ig 19%-ot mond) teszi néhány kutató az esélyét annak, hogy kihalunk.

Olyat is olvastam, hogy legkésőbb i.sz. 3000-ig kihalunk. Hát nem tudom, elgondolkodtató, de egyenlőre a most van, nem pedig a holnap.