Van olyan ember menhely, ahova az állatoktól szenvedő ember mehetne?

De változhatna a dolog, mivel a kutyák vinnyogása csupán nevelés kérdése (volt itt már 100 olyan kérdés, hogy rászóltak a gazdára aki aztán itt kért tanácsot, hogyan szoktassa le erről a kutyáit).

Az pedig, hogy te úgy gondolod, hogy beszéltek már vele, még egyáltalán nem biztos.

Bocs, de a sültgalamb nem fog magától a szádba repülni. Ha pedig csak puffogni jöttél, inkább menj máshova.

Csendháborításért lehet panaszt tenni. Pontosan ugyanaz a kategória, mint mikor a szomszéd szórakozóhely ordíttatja a zenét.

De a kutya ettől még mindig nem lesz csendesebb. A gazdának kell megnevelni.

Pedig az 5-ös jól mondja...

Birtok háborítást el lehet követni hanggal, sőt még szaggal is...

Nézd csak a PTK szomszédjogokra vonatkozó részét.

Ebben az esetben jegyzőnél kell birtokvédelmet kérni.

A rendőrségi feljelentéssel ellentétben ezt nem lehet névtelenül igényelni.

Megnéztem. Egy jogi fórum szerint. Lehet kérni a jegyzőnél a birtokháborítást. És valóban így irták.

Máshol birtokvédelemként olvastam.

Tipikus magyar törvényhozás.

A jegyző felszólíhatja a kutya tulajdonosát, hogy nevelje meg a kutyáit. De nem kötelezheti másra. Mert a Ptk engedi a kutya ily módon tartását.

Tipikus patthelyzet.

A Ptk.100.§. kommentár szerint az állattartás az ingatlan rendeltetésszerű használatához hozzátartozik, a mennyiséggel kapcsolatban a helyi viszonyokat kell tekinteni. (Pp. Kommentár 1992. Közig és Jogi Könyvkiadó 1 kötet 239.o.)

A BH 1982.91. értelmében az állattartás miatt indult birtokháborítási perekben azt kell vizsgálni, hogy az adott környezet jellegére is tekintettel megvalósul-e olyan magatartás amely birtokháborító és környezetsértő magatartásnak minősíthető. Jelentősége lehet annak, hogy a birtokháborítást panaszló eleve olyan környezetbe ment lakni, amelyben-éppen a környezet jellegére is figyelemmel –az állattartás nem tilos. Ilyen esetben nyilvánvalóan nem valósul meg birtokháborítás, mert egyes személyek fokozott érzékenysége nem eredményezheti a szomszédjogi szabályok megsértését.

A Ptk. 191.§. (3) alapján a jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt a magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az aki birtokvédelemért folyamodott birtoklásának zavarását tűrni köteles.

A PK.30. alapján a jegyző azt vizsgálja, hogy milyen volt az eredeti birtokállapot és ezt tilos önhatalommal megzavarták-e. Ha igen akkor határozatával az eredeti birtokállapotot helyreállítja, illetve a birtoksértőt a magatartástól eltiltja

„Amennyiben az állattartás az állatvédelem szabályait sértő módon történik, úgy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezései az irányadók. A Kr. 7. § (1) bekezdése alapján a jegyző korlátozhatja, illetve megtilthatja az állattartást, ha az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértésére került sor;

továbbá a Kr. 4. §-a alapján a jegyző meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén. A jegyző jogosult tehát az állattartás korlátozására, illetve megtiltására, amennyiben az állatvédelem körében az állattartási szabályok megsértésére

került sor.”