Ti, hogy vagytk ezzel? Szerintem csodálatos.

Azért ezzel vigyázni kell, szép dolog, ha az embernek van szakértelme, és elárvult vadakat ment meg mondjuk az éhhaláltól, ami a sorsuk lenne az anyjuk nélkül, és ez szerintem is nagyon nemes cselekedet, amit sokszor én is megkönnyezek. De van a másik véglet (ami tudom, hogy nem ez a műsor, de ez is az animal planeten ment), amikor a nő gyerekpótlékként felnevel egy állatot, kisgatyát ad rá, meg saját szobában tartja, nyilván itt is meglesz a ragaszkodás a két fél között, de ez már igencsak önzőség. És ez az a konkrét eset volt, amikor a nő gyerekként felnevelt csimpánza egyszer csak bekattant, és lezabálta a csaj barátnőjének az arcát, úgy, hogy a gazdival már szinte minden gondolatátvitellel működött, mégis egy aberrált állapot, egy félhalott nő, és egy kilőtt csimpánz lett a vége. És hogy a kérdésedre visszakanyarodjak, nagyon közel állok az állatokhoz, és mindent megteszek azért, hogy a kutyáim, macskáim, lovaim, és többi állatom minden szükségletét maximálisan kielégítsem, de nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek az állatoknak másak az igényeik, mint egy embernek, és ha valaki ezt nem képes felfogni, és a saját képére próbálja alakítani az állatát, akkor az állhat bármilyen közel az állatához, és viszont, sosem fog nekem természetesnek hatni.