Talált kiscicával mit lehet csinálni?

Mennyi idősek kb?tudc képetküldeni róluk?

Facebookon akkor hatástalan igazából a hirdetésük ha nem teszed be állatbarát csoportokba. Lépj be egy pár ilyenbe és oda rakd ki ezzel a sztorival, biztos vagyok benne hogy legalább ideiglenes befogadót találsz nekik, főleg ha állatorvosi kezelésen túl vannak.

Ha Pesten vagy, en esetleg tudok valakit, aki befogadna oket, legalabb ideiglenesen. Irj privibe, ha meg nem sikerult otthont talalni nekik!

Szegénykék :( tényleg, nekem sem lenne szívem elaltatni őket. Megérdemlik az életet. Hát, fb-on tuti van ilyesmi csoport, valaki csak befogadja őket. Én nem vagyok pesti, de nekem is van egy 2 hónapos örökbefogadott kiscicám, nincs szívem utcán hagyni őket. Vagy, ha teheted, egyet bár, fogadj te is örökbe. Sok sikert!

Hatásosabb, ha nem kérdezed, hanem emberek közé viszed őket. Lazán azt mondják, hogy nem kell, de ha már látják is őket, egész más. Mi is így találtunk gazdát egy kiscicának, aki a réten majdnem éhen halt. Kérdeztem, de senkinek se kellett. Munkahelyre bevittük kicsit megszeretgetni őket és már lett is gazda. Facebook állatvédők is nagyon jó ötlet.

Amúgy kutya-cica összeszoktatás se esélytelen, hidd el, csak nagyon sok idő kell hozzá. Mi egy kóbor cicát fogadtunk be 5 macskaellenes kutya mellé. Sose hittem, hogy összeszoktathatók, csak a cicust nem tudtam levakarni. Először elterveztük, hogy szépen eléldegél a kert hátsó végében, ahova kutya úgysem mehet. Csináltunk neki hőszigetelt cicaházat, mindennap randevúztunk a kert végében(a 1,5 éves lányommal szerettek egymásba). Macskának volt esze és nem jött előre a kutyák közé. Csakhogy ivartalaníttatni kellett és a lábadozás alatt bezártam egy használaton kívüli helységbe, ahol napi 1-2 alkalommal meglátogattuk. Közénk is lehoztuk, de csak cicahordozóban. Varratszedés után vissza akartam szoktatni a hátsó kertbe, de 2 óra múlva már a hátsó ablak alatt nyávogott, ami már vészesen kutyás területnek számított, azelőtt sose jött oda. Kegyetlenül le akartam pattintani, de a szívem gyengébb volt az eszemnél. Egyre többet kuksolt bent nálunk a cicahordozóban, önkéntes rabságba száműzve magát. Még ma is hallom azt az elégedett dorombolást, ami betöltötte a folyosót, amikor először aludt bent a kutyák mellett. Olyan biztonságban érezte magát a cicahordozóban, ahogy szerintem soha azelőtt. Mennyit félhet egy cica! Amúgy szabad volt, mindig hátrapateroltam reggelente a kert végébe, de a gyerek délutáni alvása alatt azonnal előrejött nyávogni, mert kifigyelte, hogy olyankor a kutyák is bent alszanak. Mivel nem egyszer felnyávogta a gyereket is, onnan kezdve a macska is délutáni szunyókált odabent a cicahordozóban. Legalább 1 évig élt köztünk így. A kutyák úgy megszokták, hogy ma már a farkukkal játszik. Egy szimpla nyitott dobozban alszik a konyhában. Idebent a kutyák teljesen elfogadták, senki nem bántaná. Odakint más a helyzet. A sörpad teteje és az azon álló cicahordozó a macska felségterülete, ott nem bántják. A földön is simán mászkálhat köztük. De vannak rizikós pillanatok, amiket azért kerülni kell: ha véletlen futnak össze a kertben, főleg ha a cica még meg is ijed, na olyankor megkergetik őt szépen. Itt bent meg ő tartja terrorban a társaságot. Képes egymagában elheverni a kutyszivacson, míg a kutyáknak csak a földön jut hely. Ha a kutya odamegy puszilgatni őt, tutira kap egy hatalmas macskapofont. Valamelyik nap meg ő dörgölőzte végig az összes kutyát. A legöregebb kutyámmal próbáltam először cicahordozó nélkül összehaverkodtatni, úgy kellett megmenteni a kisöreget a macskától, annyira nekitámadt. Hamar rájött, hogy ő nem oszt, nem szoroz, vele és egy másik békés természetű kutyámmal voltak először együtt szabadon. Már 1,5 éve velünk él. Hidd el, ha a kutyák akarnák, bármikor felfalhatnák, de nem akarják. Mindegy, ezt érezni kell, 1 éven át esélytelen lett volna közéjük engedni.