Kezdőoldal » Állatok » Egyéb kérdések » Hogy lehet feldolgozni, ha...

Hogy lehet feldolgozni, ha meghal a háziállatom?

Figyelt kérdés
Félek, hogy mi lesz velem, ha meghal valamelyik tengerimalacom, mert úgy szeretem őket. Tudom hogy ez az állattartás velejárója, de hogy lehet ezt feldolgozni? Nektek hogy sikerült?
2013. márc. 17. 21:04
 1/5 _.-Akv-._ ***** válasza:
10%
Most én lehet rohadt nagy paraszt vagyok, de egy tengerimalac nem annyira szerethető. Egy kutya az szerethető, okos, szeret téged, de egy tengerimalac elvesztése szerintem nem olyan nagy trauma.
2013. márc. 17. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem igenis egy nagy trauma. Főleg ha a szívedhez nőtt és nagyon megszeretted. Nehéz kérdés és csakis az idő fogja feldolgozni ezt a traumát ..sajnos
2013. márc. 17. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

Szerintem mindenkinek a saját állatának elvesztése trauma, legyen az tengerimalac, kutya, hal, macska vagy strucc vagy akármi. Azért mert a tengerimalac nem tudja kimutatni úgy mint egy kutya, hogy szeret, a gazdi nap mint nap eteti, játszik vele, foglalkozik vele, megismeri a szokásait, megszereti.

Én sem kerültem még soha közelebbi kapcsolatba tengerimalaccal, de biztos vagyok benne, hogy a lenne egy itthon, megszeretném.


A kérdésre válaszolva... Erre nincs jó "gyógymód", mint ahogy arra sem, ha egy ember hal meg akit szeretsz. Idő...

1 cicámat már eltemettem, szörnyű volt.

2013. márc. 17. 21:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
30%

Ha elpusztul úgyis rosszul fog esni, akármit csinálsz. Talán gondolj arra, hogy a halál természetes dolog, ha itt az idő menni kell.


Amúgy nekem már két papagájom pusztult el, mindkettő nagyon a szivemhez nőtt, már olyanok voltak mint egy - egy családtag. Viszont vettem azóta egy újat és azt nevelem, de ettől még az előzőeket sem felejtem el.


Amúgy szerintem biztos lehet egy tengerimalacot is szeretni (bár még nekem nem volt soha). Ha viszont tegyük fel egy patkányt tartanál, akkor mondjuk már nem ezt mondanám...

2013. márc. 17. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
100%

Hát elég későn szólok hozzá. Nem lehet biztos módja, amivel feldolgozod. Nekem tegnap ment el a malacom a kezeim közt. Eltemettük, és azt álmodtam, hogy kikaparta magát, és én elővettem a ketrecét, és éltünk tovább boldogan.

Az elsőnek válaszolva: akkor visziont még nem volt malackád. Igaz nem olyan mint egy kutya, tudom jól nekem is vannak, de egy cucu is főleg ha a szobádban van rettenetesen az életed része lesz. Velem 5 és fél évig volt. Teljesen hozzám tartozott. Ragaszkodott hozzám, ha fel vettem felfutott a nyakamba, ha szólítottam futkorászott örömében. És hiányzik mindene. A rágcsálóillat, az ahogy ropogtat éjszaka, az hogy amikor befordulok a szobámba nem őt látom előszr. Akármennyire is jelentéktelennek tartják egyesek, ha valakivel az életed harmadát együtt töltöd, egy szobában, az rohadtul fog hiányozni. Én nem tudom, hogy leszek túl rajta, de igyekszem a szép dolgokra gondolni.

2013. jún. 10. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!