Miből lesz a tojás?

A tojás (elavult nevén mony[1]; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll. A petesejt, illetve megtermékenyülés után a zigóta a tojás "sárgája", ezt a tápanyag raktárként működő tojásfehérje veszi körül. A tojást különféle burkolatok védelmezik.

Gerincesek

A legtöbb hüllő, minden madár, és néhány emlős tojással szaporodik. A tojás egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó petesejt vagy zigóta (tehát megtermékenyített petesejt), amit számos védőréteg burkol körül. Gerinceseknél a tojást főként mészből felépülő burkolat veszi körül, ennek köznyelvi neve a tojáshéj.

A tojásban a pete tulajdonképpen csak a sárgájának felel meg. Ezt veszi körül a szikhártya, azt a tartalék tápanyagokból álló fehérje, majd azt pedig a héj rétegei. A költéshez a tojásnak egy meghatározott hőmérséklet-intervallumra van szüksége az embrió táplálásához és védelméhez. Amikor az embrió megfelelően kifejlődött, kitör a tojásból, azaz „kikel”. Egyes fajok fiókáinak specializálódott tojásfoga van, amivel képesek feltörni a tojás héját.