A természetfilmekben miért az állati tragédiákra fektetik a hangsúlyt?
Imádok természetfilmeket nézni már gyermekkorom óta, és felnőttként is megmaradt ez a szokásom, sokszor ezek az egyedüli értelmes műsorok a tv-ben. De egyszerűen belefásultam már, hogy a természetfilmesek az állati tragédiákat kapják fel, minden egyes dokumentumfilmben kell legyen valami tragédia, amit jóval kihangsúlyoznak a többi jelenet fölé. Hosszú percekig mutatják az állatok szenvedését, tragikussá téve a halálát, részletesen kitérve minden szívszorító részre. Gondolok itt a kölyök állatok halálára például, nem kifejezetten a zsákmányok halálára. Miért kell erre ekkora hangsúlyt fektetni? Néha már undorodok ez miatt dokumentumfilmeket nézni.
Ne értsetek félre, nem egy sötétzöld vagyok aki szerint a halál az ördögtől való, tisztában vagyok a természet rendjével és a zsákmány-préda hierarchia fontosságával, de nem ezt akarom 0/24-ben látni a tvben.
válasza:Röviden: mert erre vevők a nézők.
A net korában ha valakit érdekel valamilyen állat/életkörnyezet utána tud olvasni, így a természetfilmeknek már “szórakoztató” kategóriában kell érvényesülniük.
válasza: válasza:Én ezt nem igazán vettem észre.
De amúgy meg egy kölyök halála is természetes, a természetben sokkal több a szaporulat, pont azért, mert kevesen élik meg a felnőttkort.
Nem lehet, hogy te fogod fel tragikusan?
Vagy mondjuk aki a filmet készítette. Ha ezzel szembesül, akkor ebből fog filmet csinálni, és minden film célja, hogy érzelmeket váltson ki az emberből.
Ha folyamatosan tragédiával, és szomorúsággal találkozik, akkor azt fogja filmre venni, és azokat az érzelmeket fogja kihangsúlyozni.
Mindemellett egyébként értem miről beszélsz, és ha nem is konkrétan emiatt, de én szelektálni szoktam.
Megmondom őszintén, és robotként melózom, és agymosásnak nézek tévét, így félig alfában. Ciki, de ez van.
Na most ilyen állapotomban, a lehető legkevesebb negatívumra vagyok kíváncsi.
Az, hogy filmre vesznek egy halált, -még ha kölyök is- annyira mondjuk nem zavar.
A globális problémák annál inkább.
Mikor az északi sarkon forgatnak, már kapcsolok is el, mert nem vagyok rá kíváncsi, hogy 200-adszor is szembesítsenek az utolsó jegesmedvék éhhalálával.
Vagy egy amazonaszi film, és újra és újra szembesítenek azzal, hogy 3 lépést nem lehet már tenni ott anélkül, hogy erdőégetésbe botlanának.
Vagy Borneó. Vagy a tengerek túlhalászása, vagy agyonszemetelése.
Oké. Tudom. De én innen semmit nem tehetek a világ folyása ellen.
Az agyamat viszont szétqrja a folyamatos negatív energia.
Azért néznék természetfilmet, hogy be hülyüljek meg, és túléljem a következő napot is. Erre ezt tolják rám.
Már akkor elkapcsolok, mikor megy egy film, erre megjelenik valami ember. Ki a f-szom kíváncsi még egy természetfilmben is más emberekre?!
Szóval én tudatosan elkapcsolok. Ja, van egy akváriumom. Ha semmi olyan műsor nincs, azt nézem.
Natgeot és a Wildot szoktam nézni általában. Persze, nem minden film szól erről, de szinte mindben van ilyen szál. És tudom, hogy a kölykök halála is természetes. De túl nagy hangsúlyt fektetnek rá. Példának okáért ma volt pont egy természetfilm, amiben a fókaborjú vesztette el az anyját. Az egy órás természetfilmből 10-15 perc azzal telt, hogy a fókabébi bolyongott, minden más fókatehénhez próbált odamenni, akik kegyetlenül marták el, éhezett, erről a narrátor folyamatosan beszélt, soványodott, vacogott, félt, kínjában már egy másik fókaborjútól próbált szokni. Igaz, a végére miután már kb ott tartottam hogy elkapcsolok, az anyja mégis megtalálta, de ez nekem 10 perc kínlódásba telt. Nem öröm ezt nézni. Meg amikor tíz percig mutogatják, hogy az egyik fióka hogy gyötri és csipkedi halálra a másikat. Tudom, hogy a természet része, lehet tényleg én veszem nagyon a lelkemre, de biztos vagyok benne, hogy ezt ők nyomatékosítják nagyon.
És igen, igaza van annak aki itt azt mondja hogy már nem kell negatívum az életbe, mert én is ezt érzem. A mindennapokban annyi rossz ér, hogyha bekapcsolom a tv-t, arra van a legkevésbé szükségem, hogy még ott is a halált és az elmúlást, a tragédiát lássam.
válasza: válasza:3-mas vagyok.
Hát engem meg pont felb-szott a vad india.
Mondom, ezek a globális dolgok. Mert ugye ott hangoztatták, hogy mennyire gazdag a biodiverzitás, meg hogy ezeket a helyeket kell megőrizni, mert itt nagy a fajok sokszínűsége, és hogy kis területen meg lehet így óvni sok fajt.
Miről is szól akkor ez most pontosan? Mert hogy ilyen gyerekkoromban nem volt, az qrvaisten! Ezt most találták ki! Ez egy ilyen új mérce, hogy hol van a bolygón ilyen biolófa-sz, és akkor azt kell megvédeni.
Ez egy olyan egy billiomod területe a Földnek. Az összes többi részét meg szerte szét lehet b-ni kedvünkre, mert ugye ott nincs ilyen biolófa-sz.
Ja, és persze kihatással sincs semmire , hiszen a természetben semmi semmivel nincs kölcsönhatásban, hát persze...
Szóval ha nem csak a bogarakat nézem, milyen színesek, hanem a mélyebb mondanivalót, az kb arról szól, hogy látod, hülyegyerek, itt, ahol a kamera körbefordul, ott még vannak állatok.
Ha 4 centivel arrébb megyek, ott meg van másfélmilliárd ember, akik nem látnak ki a szemétből.
Úgyhogy gyorsan megfilmesítjük ezt a kis utolsó agonizáló rezervátumot, hogy legalább filmen meg tudjuk mutatni a dédunokáinknak, hogy egykor még léteztek vadon élő állatok is a bolygón.
Na bocs, ez csak úgy kijött...
Megyek, megetetem az aljzatlakó halakat. Azok éjszaka esznek...
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!