Ténylg nem jó növények alá a kvarchomok?

A hír nem teljesen igaz, ugyanis a kvarchomok különböző szemcseméretben kapható, az egész finom lisztszerűtől a kristálycukor méretűig.A nagyon finom kvarc, ill bármilyen homok, valóban nem túl szerencsés, az általad is említett okok miatt, de a durvább használható.Én ugyan ezt is 2-4mm szemcsenagyságú folyami sóderrel keverve használom, hogy még lazább legyen.A talajban élő baktériumok számára is fontos, hogy némiképp áramoljon a víz, ezt az áramlást a növények biztosítják a tápanyagfelvétel során.

Egy időben használtam nagyon finom szemű sivatagi homokot, és a hólyagos vízikehely és a vízi petrezselyem abban is szépen nőtt. De ezek a legstrapabíróbb fajok. Általánosságban igaz, hogy a finom szemű homokokat nagyon nem szeretik a növények, a durva szeműben tartható a legtöbb faj, de kísérletek alapján az égetett agyag aljzatokban 100X gyorsabban nőnek.

Persze, hogy jó.És az is igaz amit a kolléga a tápozásról írt.Ha természetes anyagokat használunk, azokat is savazni,mosni, ülepíteni kell, tehát ugyanolyan steril anyag lesz mint a kvar és a kerámia, némi ásványkioldódástól eltekintve.Tehát vagy egy vékony réteg táptalajt is használsz, vagy mesterségesen tápozod.A sivatagi homok savazás és ülepítés után szerintem jó, az még nem liszt finomságú, nem árt ugyan keverni, de elhiszem, hogy nőttek benne a növények.A gyökerek azért jócskán lazítanak a homokon.Akinek úgy tetszik, keverés nélkül is nyugodtan használhatja.Az 1-4 mm es folyami sóder is tökéletes, akár magában is.

A sivatagi homok konkrétan liszt finomságú, és eléggé összetömörödött. Más fajok, mint amiket én neveltem benne, szerintem nem is bírnák ki. Mivel annyira tömör, nem áramlik benne a víz, ezért se tápanyagot, se oxigént nem visz le a gyökerekhez. Viszont remekül le lehet szívni a tetejéről minden koszt. A nagyszemű homok maláj tornyoscsigával turbózva nem ennyire vészes.

Hát ezek szerint ez a homok sem egyforma.:D Amit én láttam az nem volt ennyire porszerű.