Kezdőoldal » Állatok » Halak, akvarisztika » Normális ez? Más is érzett...

Normális ez? Más is érzett már így?

Figyelt kérdés

Nos nekem volt egy bettám, de meghalt szegény. Elég sokat szenvedett (fogalmam sincs mitől/miért, rendes betta-tápot kapott, víz megfelelően volt tisztítva, stb), mármint egy ideig oldalt "fekve" úszkált, utána már a hátán körözött szegény, mielőtt meghalt. Ez engem eléggé kikészített:D Tudom hogy hülyén hangzik, ezért is kérdezem meg, hogy más is járt-e már így? Nem most volt már, vagy fél éve, de még mindig lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem tudtam neki érdembe segíteni, és lehet hogy miattam szenvedett. Normális hogy ennyire tudok sajnálni egy halat? Az ismerőseim szerint nem vagyok komplett:D

/Volt más állatunk is, van jelenleg is, őket is családtagként kezeljük, (macska, kutya)/

Más is tud ennyire kötődni egy halhoz?


(jóval 20 fölött vagyok már, és az élet más területein meglehetősen éretten gondolkodom, szóval nem vagyok kisgyerek:)


2011. febr. 17. 01:42
 1/9 anonim ***** válasza:
35%
Nyugodj meg, a halak nem haragtartók, nem neheztelnek már az örök hínármezőkről.
2011. febr. 17. 01:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim válasza:
100%
én hörcsög iránt éreztem ugyanezt... nagyon jól tartottam azt a kis jószágot, imádtam, sokat simogattam...a szívemhez nőtt. aztán megbetegedett...anyácska mondta hogy majd meg gyógyul...ja, persze... 2 hétig szenvedett, mire én sírva hívtam az állatorvost.azt mondta, nem a mi hibánk, de ne hadjuk tovább szenvedni, és beadott neki egy injekciót... az végig nézni... és halál komolyan mondom a 46 éves apám elsírta magát. lehet ám ezeket a kis jószágokat úgy szeretni, mint egy kutyust:)
2011. febr. 17. 03:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:

Nálunk a lányom aranyhala halt meg, akit én is nagyon szerettem,nagyon aranyos halacska volt,természetesen elszomorított a halála.Többek között azért is, mert ez a hal "pótolhatatlan",mivel ajándék volt.Másrészt a cicánk nagyon jól összebarátkozott vele és miután a halacska elpusztult és kipakoltuk a szobából az akváriumát, a cica heteken át minden nap az akvárium helyét leste, kereste a halacskát és látszott,hogy hiányzik neki :(

Egy nagy virágosládába temettük a halat,így legalább méltóan megtudunk róla emlékezni.

2011. febr. 17. 07:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%
Legalább te érzel valamit, de sokan csak vesznek egy másikat és nem foglalkoznak azzal, hogy miért is pusztult el.
2011. febr. 17. 07:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim válasza:
100%
Ha az ember nagyon megszeret egy lényt természetes, hogy elkezd kötődni hozzá( minnél közelebb engedjük magunkat az adott állathoz annál erősebb a szeretet) a bűntudat is természetes, de ezen nem kell magunkat rágni,túl kell tennünk magunkat rajta, hiszen a halál minndennapi dolog,sajnálatos, de az élet része el kell fogadnunk.Rengeteg okból kimúlhat egy hal, nem hiszem , hogy te voltál a hibás.
2011. febr. 17. 07:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

Én nagy betta-fan vagyok, jelenleg 5 db van külön kis aksiban a lakás minden pontján.


Az elsőre én is tisztán emlékszem. Imádtam, minden este letettem a kis aksit a szőnyegre, mellé feküdtem és órákon át gyönyörködtem benne. Aztán egyik nap mire hazaértem, az aljzaton feküdt....

Akkor megsirattam, mára már könnyebben megy, ha valamelyik az örök hínármezőkre távozik. Sosem "pótolom", tehát nem az van hogy meghal az egyik és másnap jön helyette egy másik. Ha kereskedésben járok és megtetszik egy, akkor megveszem, de nem azért vásárolok halat, hogy meglegyen otthon a darabszám.


Azt tudd, hogy ez egy agyontenyésztett faj, 2-3 év a max életkoruk, szóval ezt is vedd számításba, mielőtt magadat hibáztatod bármiért is.

Nyilván megfelelően gondoskodtál róla, de nagyon érzékenyek, hamar stresszelnek olyan dolgoktól, amiket észre sem veszünk sokszor.


Fel a fejjel!

2011. febr. 17. 09:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
Előfordul, ha annyira szeretted, persze.
2011. febr. 17. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Ez természetes. Nekem még néha az is nehezemre esik, hogy a szaporulatomat eladjam.Ma is vittem egy oviba 5db guppyt, és félóráig néztem őket, hogy elköszönjek tőlük. Tudom, hoy jó helyen lesznek, de akkor is olyan furcsa. Az én szobámban 3 akvárium is van; 15 literes nano, 220-as társas, és egy teknősös. Apukám szobájában vannak az ivadékok. De már volt olyan, hogy gondolkoztam, hogy felhagyok az egész akvarisztikával. Rossz kedvem volt. De nem tettem így, és így is jól jártam.
2011. febr. 17. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:
Mindenkinek köszönöm szépen a válaszát, jó tudni, hogy nem csak én vagyok ilyen:) :)
2011. febr. 18. 22:02

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!