Ha a fénycső színét valójában a különböző színű fények összetétele, a színspektrum határozza meg, akkor a Kelvin nekünk mire jó?

"A látható tartományban kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet."

Tehát, két azonos színhőmérsékletű cső összetevődhet különböző hullámhosszú fényekből, ami befolyásolja a végeredményben kapott színt. A színhőmérsékleten felül tehát nagyon fontos a spektrumot is vizsgálni a csöveknél.

Amit felhoztál az egyik példának: Sera Daylight és Blue sky: Bár számban nagy az eltérés, de nézd csak meg a skálát:

[link]

Látható fényben alig van eltérés.

A másik példád, a növényes csövek, teljesen más kék és vörös összetételekkel operálnak, néha még sárgával is. A sylvania csöve amúgy lilásabb, ezért magasabb a színhőmérséklete.

Mindezeken felül a fényáram, tehát a világítás erőssége is befolyásolhatja azt, hogy mit fogsz fel a fényből.

Kis olvasnivaló még:

[link]

[link]

A lényeg a sárga fényben van. A színhőmérséklet alapvetően a kék és a sárga szín arányát veszi figyelembe. Akvarisztikai szempontból viszont a kék és a vörös a lényeg, ez a kettő kell a növényeknek. A sárga meg a többi csak azért kell mellé, hogy az emberi szemnek meg a halaknak is kellemes legyen a látvány. A növényes csöveknél a színhőmérséklet széles skáláját az okozza, hogy eltérő mennyiségű kék fényt tartalmaznak. Mivel sárgában alig sugároznak, ez a kék határozza meg alapvetően a színhőmérsékletet, míg a mi szemünknek a vörös ezt bőven kompenzálja és mindegyiket lilának vagy ciklámenszínűnek látjuk. Alapvetően mindegyik növényes cső jó, csak persze nem magában mert úgy rondák. A nem növényes akvarisztikai csövek aránytalanul drágák és semmi extrát nem tudnak a három vagy ötsávos hétköznapi csövekkel szemben. (kivéve persze a speciális eseteket, pl. tengeri akvárium...stb.)

A hagyományos, nem akvarisztikai csöveknél fontos érték a színhőmérséklet. Ezeknek a csöveknek alapvetően hasonló eloszlású a spektruma, így egyértelműen látható a különbség. Az alacsony Kelvinszám sárga fényt takar, a magas kékesfehéret. Ezek közül a közepes érték, a 6500K ideális akvárium fölé, mivel ebben a vörös és a kék is kiegyensúlyozottan található és szemre is szép.

A kelvin az szerintem csak annyi, hogy hideg, vagy meleg színhőmérséklet.

Pl a napfelkeltekor és naplementekor minden vöröses sziluettet kap, erre legjobban hasonlít a 3000 K körüli alacsony színhőmérsékletű meleg fény.

Délután 11-14 óra közt van kb verőfényes napsütés, erre a 6500 K hasonlít legjobban.

Naplemente után van egy kékes időszak, amikor mindent kékben látsz, még mielőtt lemegy a nap, hát erre nem tudom mi hasonlít.

A hegyekben magasan pedig a 12000 K magas színhőmérséklet a jellemző, ez egy hideg fény.

----------------------

A spektrum pedig az, hogy a fehér fényt, egy prizmával színekre bonthatod (lásd szivárvány). A spektrum főbb színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya

(ebből pl a kék az kb 450 nm spektrum). És a speciális pl akvarisztikai színes fénycsövekben ezzel játszanak, hogy egyes színeket kiemelnek, vagy kitakarnak belőle.

A prizmával szétbontott színek, pedig gyűjtőlencsével összegyűjthetők és akkor látsz fehéret. Tehát ha az összes színt egyszerre látod, akkor kivonódnak egymásból, és akkor lesz fehér. Ez a színkivonásos = additív színkeverés.

----------------

A tárgyak színét az határozza meg, hogy a ráeső fényből milyet és milyen arányban nyelnek el. Mi a visszavert színek keverékét látjuk, ami függ a megvilágító fény összetételétől is.

Ha egy tárgynak az igazi színét akarjuk látni, akkor kivisszük a napfényre dél körül, vagy pl az akváriumra ráteszünk egy 6500 K daylight izzót és minden eredeti színeiben fog ragyogni, úgy, mintha kint ülnénk nappal a tónál.

De pl egy fekete tárgy az minden fényt elnyel, mindegy milyen színnel világítod, akkor is fekete lesz.

A fehér tárgyak pedig minden színű fényt visszavernek.

Ha a fehér falat zöld fénnyel világítod zöldnek fogod látni, ha pirossal világítod, pirosnak fogod látni.

A zöld tárgy fehér és zöld fényben zöldnek néz ki, mert a vöröset nyeli el. Na most a zöld növény is ilyen, a vörös színt hasznosítja a fotoszintetizáláshoz, a zöldet nem tudja, hisz azt visszaveri. A zöld szín egyébként a vörösnek a kiegészítő színe.

Pl egy zöld tárgy vörös fénnyel megvilágítva fekete lesz. Ha rózsaszínnel világítod a növényt, akkor meg barna lesz, ezért ronda ha önmagában használsz növényes csöveket.

Látom azért variáljátok. Itt is igaz valami meg ott is. de segítek.

[link]

Hát nem tudom, de szerintem a 10000 K-s csövek mind lilásabbak egy kicsit.

A Sylvania aquastar 10000 K az fehér + lila keveréke.

A sylvania gro lux 8500K az piros + fehér + lila keveréke.

A Hagen flora glo 3000 K piros + fehér, ettől rózsaszínes, de ebben nincs lilás árnyalat semmi.

Szóval a Sylvania gro lux az inkább ciklámenszínű, nem rózsaszín. Szerintem, bár ezt a gro luxot csak képen láttam, szal ez nem biztos.

Hagen csövem van azt tudom milyen, az sem konkrétan erős rózsaszín, hanem csak kicsit, mert sok benne a fehér.