Miért nincs természetes pontyszaporulat a Ráckevei Duna-ágon?

Nekem az az érzésem, hogy a Balatonon sem szaporodik értékelhető szinten a ponty. Ha így lenne, snecizés közben időnként fogunk kellene egy-egy kis pontyot úgy, mint ahogy néha becsúszik a küszök közé egy kis balin. Legalább is tudtommal az ivadék ponty eleinte a keszegekkel tart.

Nem vagyok halbiológus, sem halgazdasági szakember, de logikusan gondolkodva ennek lehet több oka is, hogy így van. Hirtelen most az ívóhelyek szétaprózódása (tehát hogy nagyon kevés a nagy területű, egybefüggő hínaras és nádas), a vízszint természetes ingadozásának állandó kiegyenlítése (a fövenyekre max. csak néhány hétre tudnak kiúszni a halak, így nincs ideje sem az ikráknak sem az ivadékoknak), a planktonállomány drasztikus csökkenése (busa) és végül van egy sejtésem, miszerint a természetes vizeinkbe telepített pontyok nagy része meddő. Ugyanonnan kerülnek ki ugyanolyan pontyok, mint amik a Tescoban zsúfolódnak. A telepítések mázsára mennek, a lényeg tehát ugyanaz: minél gyorsabban elérjék a "vágósúlyt". Ezért egyrészt teletömik őket hizlaló kajákkal, és elzsírosodnak a nemi szervezik (aki foglalkozott már komolyabban haltenyésztéssel, az tudja, hogy ez milyen veszélyforrás), másrészt olyan fajtákat (bőrponty, tükörponty) helyeznek ki a természetes vizeinkbe, amik nem erre valók: mintha nagy fehér hússertésekkel pótolnák a természetes vaddisznóállományt (tegyük fel, hogy pótlásra van szükség)...

A Balaton esetében a fentiek szerintem mind teljesülnek, Ráckevén nem tudom, de pontyfajtákkal kapcsolatban szinte biztos, hogy ugyanaz a helyzet.

Ezek csak sejtések amiket leírtam, a Balatonnál hallottam olyat is, hogy elvileg a víz ötször-hétszer ennyi halat is el tudna tartani, ez persze csak becslés. Valójában én tényleg csak abból gondolom, hogy nincs jelentős természetes szaporulat, hogy nem lehet "babapontyot" fogni a keszegek mellett. És ugyanebből gondolom, hogy a balin viszont szaporodik, mert időnként lehet fogni küszözés közben - bár a Vad Magyarország című fantasztikus filmben ugye az látható, hogy a balinok felúsznak a Zalán a Kis-Balatonba ívni, mely jelenségről addig nem halottam, de a lényeg, hogy azok sem a Balatonban szaporodnak. Én látványosan csak küszöket, keszegeket láttam ívni ott.

Szintén csak sejtés a betelepített pontyok meddősége, viszont az tény, hogy nem természetes vizekbe való fajták ezek. Ha van öröm ebben az ürömben az az, hogy azt a kevés szaporodni képes őshonos halat nem silányítják el azzal, hogy összeívnak velük. Azt, hogy a betelepített pontyok meddők-e, szerintem szúrópróba szerű vizsgálatokkal ki lehet deríteni egészen könnyen, de véleményem szerint már az ilyen fajták telepítésével is természetkárosítást követnek el a szövetkezetek: ha én a Tiszából átviszek egy nyurgapontyot a Velencei tóba, azzal megkárosítom a tavat, mert nem illeszkedik a tó természetes faunájába. A vörösfülű ékszerteknős szabadon engedése durva károkozás, mert kiszorítja a mocsárit, de az is, ha én Zalából átviszek Szegedre egy mocsárit, mert kutyulom az egymással sosem találkozó populációkat. És még sorolhatnám, de tömören: a biodiverzitás elleni durva kihágás az ennyire idegen fajták telepítése. Jó, hogy nem koit telepítenek, bár frekventált horgászvizeken az is elterjedt - de az ilyen, szándékosan horgászati céllal létrehozott, szinte tökéletesen izolált vizeken ez bocsánatos bűn szerintem.

Egy idilli modellben a hévízi törpepontynak, a gardának, a velencei tavi nyurgapontynak, de tulajdonképpen a telepített fajoknak a későbbi élőhelyük közvetlen közelében tartanak fent haltenyésztő telepeket, hogy az apróbb fajtajellegeket megtartva minden vizünk egy-egy önálló ökológiai kuriózum maradjon, a nem endemikus fajokat, fajtákat pedig szisztematikusan visszaszorítják.

(Zárójelben és csöndben: ha belegondolunk, a halgazdaságok érdekével ellentétes a természetes szaporulat jelensége.)