Miért beszélnek egyes akvarisztikai üzletekben dolgozók a tapasztalt akvaristák fórumos tanáscsaival gyakran teljesen ellenkező tapasztalatokról?

180 litert eleve nem lehet belsővel megszűrni.

Hacsak le nem veszel egy jelentős részt az akváriumból, egy nagy matten szűrőnek.

Egy sima gyári belső egyszerűen túl kicsi, nincs benne elég hely, amiben megfelelő méretű baktérium kolónia kialakulhatna, ami lebontja a méreganyagokat.

Kell a nagy térfogat, az pedig ha beérik, rendesen fojtja az áramlást.

Egy 600 l/h-s belső csak 3 deci szűrőközegen szívja át a vizet, egy 1200 l/h-s külső 5 literen! Nem mindegy!

Ha 5 liter szűrőközeg beérik, az nagy fojtóerőt jelent, amihez erős motor kell.

Lehet, hogy frissen beüzemelve erős lesz az áramlás, de azt 15 ft-os csapokkal le lehet fojtani, ami egy 3 másodperces művelet. És ahogy érik be a szűrőközeg, úgy adni rá a póvert, ahogy az áramlás igényli.

Ha nincs benne erőtartalék, akkor 1 naponta kell szűrőt tisztítani, ha meg megunod, akkor veszel egy olyat, amit eredetileg kellett volna, úgy viszont az eredeti gyengébb szarért kiadott pénzt az ablakon dobtad ki.

3. válasz:

http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__halak-akvarisztika__7..

Egy átlag halas akváriumban kb 2-3-4-szeres vízforgatás kell.

Ha kicsi halak vannak, amik nem terhelik nagyon a vizet, és olyan fajták, amik a lassú, vagy állóvizet szeretik, elég bő 2-szeres.

Ennek az ellentéte a 4-5-szörös.

A pontylazacok nem viselik rosszul az áramlást, egyáltalán nem egy "betta kaliber", 3-szoros vízforgással simán lehet számolni.

Egy beért szűrőközeg kb felére csökkenti a szűrő névleges teljesítményét, tehát 3-szoros vízforgatáshoz 6-szoros névleges teljesítmény kell.

180×6=1080

De mivel kevesebből nem lehet többet csinálni, többől viszont fojtással, vagy esőztető beállításával lehet kevesebbet, és mivel az 1200-as motor klasszikus méret, így reális 1200-as teljesítmény ajánlani.

Amúgy is úgy kell beállítani az áramlást, hogy az esőztető a víz alatt legyen, és felfelé ferdén menjen a víz, fodrozva a vízfelszínt, a megfelelő O2 ellátás, és egyéb gázcsere miatt.

Ha jobban felfelé van állítva, akkor az áramlás kisebb része szolgál a víz áramoltatására. Ez is egy módszer.

"visszaverődik az akvárium túlfaláról "

Akkor szarul van beállítva.

Egyébként hova verődik vissza?

Mert a szűrőből jön a többi víz...

Középen lesz egy gejzír kitörés?

Pont az az áramlás lényege, hogy a víz nem tud hova menni, csak lebukni a túloldalon, és mivel ott se tud tovább menni, visszafordul az aljzaton, és azt söpri végig.

Nem a teteje számít a víznek, hanem az alja. Meg az egész.

A szűrőnek meg nem a szívó ereje szívja be a koszt, hanem a toló ereje tolja előbb utóbb oda a szívó részhez.

Ami az algát illeti, ez a kérdés úgy nagyjából 93725923-szer bonyolultabb ennél.

Az biztos, hogy önmagában csak a fényerőre ráhúzni egy ilyen állatást, hogy attól algásodik, már önmagában is baromság, de hogy 0,1 W/l-en , meg 10 centi alufólián múljon, ez nevetséges.

Megpróbálom összefoglalni az alga kérdést, amitől okosabb nem leszel, mert minden egyes akvárium más, és csak általánosságban lehet ezekről beszélni.

A növényeknek 3 dolog kell.

Táp, fény, CO2.

Ezeknek egymással is összhangban kell lenni, és a növények fajtájára jellemző növekedési ütemmel is.

Ha bármiből sok van, vagy kevés van, akár közvetlenül hiánya van a növénynek, akár közvetetten egy apró mikroelem hiány miatt nem tud pl makroelemeket felvenni, bár milyen kiegyensúlyozatlan dolog van, abból előbb utóbb fölösleges anyagok termelődnek.

Abból is, ha hiány van, hiszen egy növény minden másból is csak annyit tud felvenni, amennyi a legkevesebb anyaggal arányos. Tehát a többiből fölösleg lesz.

Na most a természetről 2 alapvető dolgot biztos el lehet mondani.

1: takarékos

2: mindig, minden esetben az egyensúly felé törekszik.

Ebből az következik, hogy az a fölösleg fel lesz használva, tehát jönnek az algák.

És mivel volt egy bő 3 milliárd évük különböző helyzetekhez alkalmazkodni, gyakorlatilag nincs az a helyzet, amiben valamelyik fajtájuk ne érezné magát tök jól.

A cél, hogy a növények fajtáihoz, igényeihez mérten adjuk meg nekik ami kell, se többet, se kevesebbet.

Mivel magasabb rendű élőlények, így ha egészségesen vannak tartva, olyan konkurenciát jelentenek az algáknak tápanyag felvételben, hogy azoknak semmi nem marad, és minimális szintre csökken a jelenlétük.

Ez az egyetlen életképes, fenntartható módja az algák elleni küzdelemnek.

Ezt 0,2 W/l-nél is meg lehet csinálni, meg 1,2 W/l-nél is.

A boltosok igen nagy része nem akvarista csak eladó. Attól eltekintve, hogy netalán direkt valami vackot sózzon, hogy legközelebb még drágábban tudjon adni mást, a boltosok jó részének régi, rossz berögződései vannak. Ezek a régebbi egyszerű akvariumokra még akár igazak is lehetnek, de azért itt is tanácsosabb a tapasztalt akvaristákra hallgatni. A vízforgatásos példát véve régen volt pár bújkáló meg 2 műnövény az akváriumban, ma meg sokkal divatosabb agyon pakolni fával, kövekkel, plusz még a növényezés is nagyon népszerű lett. Egy ilyen akváriumba eleve nagyobb áramlás kell, mint egy kb. üresbe.

Ezen kívül történt egy olyan szemléletváltás, hogy régen mindenből a minimumra törekedtek, de még éppen vagy pont ezáltal működőképes volt az akvárium, ma már inkább a csavarjunk mindent maximumra, hogy a lehető legtöbbet, leggyorsabban hozzunk ki az akváriumból.

A szűrőanyag is ugyanúgy fogja fojtani, mint a csapok, ezeket a szivattyúkat egyszerű keresztmetszet csökkentéssel szabályozzák.

Ha lenne benne szabályozó, az se a motor teljesítményt szabályozná, hanem a vízhozamot. Belsőkben is így van.

Növények közül olyat választanék, ami megelégszik közepes fényerővel is, de ha van több, akkor azt is fel tudja használni. (gyorsabban nő, bepirosodik, stb)

Olyannak, ami csak erős fény mellett marad meg, kevés lenne a fényed.

Növényes csővel lehet kísérletezgetni, azt se mondom, hogy semmit nem ér, de ez rajtad múlik, mennyit áldozol rá.

Pontos recept nincs, hogy melyik aksiban milyen növényzet mellett melyik hogy viselkedik, illetve növényes csövekből is van rengeteg, az se mindegy, hogy milyen hullámhossz tartományban erősebb, és a tartott növények jellegéhez mi illik jobban. (nyúlánkak, vagy bokrosak, összesen mennyi a fényerő, stb... szóval csak kísérletezgetni lehet)

Magam részéről már csak azért se használnék növényes csövet, mert amellé szerintem legalább 2 sima napfényes kéne, hogy ellensúlyozza a növényes ratyirózsaszín/lila színét, és az egész akváriumról színhelyes képet kapjak.

Meg azért se, mert a napfényesben általában jó arányban vannak a hullámhosszok, és nekem nem éri meg 4-szer annyit költeni egy csőre, csak azért, mert kicsit más, de nem föltétlenül jobb.

jó régen olvastam egy fórumon, h a tetra 1200, beállt szűrőanyaggal, valami 300-400l/h körüli teljesítményt produkál.

A boltba a cél az eladás, letolják a halakat...

Én annyi cifra dolgot láttam már. Mind a két végletet. Azt is, aki fullos technikával csinálta és azt is, aki a minimummal.

Sok sügeres tenyésztőnél láttam már azt, hogy egyszerűen légpumpás szivacsszűrőt használ a 200-500 literes akváriumaiban. Kristálytiszta vizzel, a halak gyönyörűek, ívnak...

De mondjuk akinek egyszerre van 20-40 akváriuma, nem is tudja pénzben se az áramot, se a készülékeket megvenni minden egyes akváriumhoz.

Ismertem olyat, akinél keményvízben ikráztak a neonok. Olyat is, aki 100%-os heti vízcserével dolgozik.

A szűrőközegről is mennyi eltérő vélemény van. Van, aki azt mondja hogy pl. a szivacsot nem szabad nagyon kimosni, mert kimosódnak a jótékony baktériumok. Másik tenyésztő azt mondta, fullosan kiáztatja, mert az összes baktérium úgysem tud elpusztulni.

Egyik embernél folyamatosan elpusztul a teljes tropheus állomány, pedig csak úgy és azzal etet, amivel lehet, betartja a vízcseréket, profi szűrője van. A másiknál 300 literben egy belső szűrővel 2 tropheus fajt tartva ívnak, miközben vörös szúnyoglárvát is ad nekik és semmi bélgyulladás, a vízcseréket is nagyvonalúan kezeli...

Szóval szerintem az a jó mindenkinél, ami épp az adott embernél, halaknál, környezetben bevált. Ezt kell megtalálni.

1. 10.000-12.000 l/h órás légpumpákkal hatalmas szivacsokkal több 500 literes megszűrhető.

2. ki is keltek az ikrák? kis halak megmaradtak? 100% vízcserésnek szerencséje van,h olyan helyen lakik, borsodba itt-ott fehér víz folyik a csapból. strapabíróbb halai lehetnek, akik kínokat élnek át a 100 % cserénél, de elviselik.

3. sokan kimossák teljesen a szivacsot, itt is igaz a klóros dolog, plusz a talajba , vízbe maradnak bacik, pár napig tuti magasabb az ammónia a kelleténél, itt is kínlódnak a halak valamilyen szinten.

4. a trofi már érdekesebb, láttad is a halait vagy csak mondta? :) a vörös szúnyogot elhiszem( én csak fehéret mertem nekik adni), de a nitrátra érzékenyek. forgatnak a halai egyáltalán?

Ragasztass egyedi méretű akváriumot töredék árból (sík frontüvegeset) .

Így nem vásárolsz meg fölösleges dolgokat.

Néztem ezt a szettet, nem tudom mi az a 35 wattos fénycső, és hogy értelmezik azt a "különleges csőhosszt" de erős a gyanúm, hogy ez nem egy szabvány méret!!!

Tehát ha cserélni kell, 3-szor annyiba fog kerülni, mint egy szabvány méretű cső!

A hajlított üveg, szerintem parasztvakítás, elsőre lehet, hogy dizájnos, de pár nap után zavaró lehet, hogy torzít.

Ha valami extra látvány kéne, és nem probléma a lóvé, akkor én pl sík opti white üvegből csináltatnám a frontüveget.

A tetejére vágatnék egy üveglapot (vagy még azt se, )

világításnak pedig valami ilyesmit használnék:

[link]

Egy kicsit jobb:

[link]

[link]

Hívd fel őket, kérdezd meg mennyi lenne egyedi mérettel, és csak a frontüveg opti white-ból.