Hogyan mukodik egy bio- ontisztulo to?

Nem tudom, hogy a mi tavunk öntisztulónak számít-e, a cél az volt, hogy minél kevesebbet kelljen vele foglalkozni.

12 m3, van benne másfél méter mély rész is. Fóliázott. Először betelepítettük növényekkel: 2 tő tavirózsa (utólag sok bele a kettő, tavaly 3 talicskányi tavirózsa gyökeret szedtünk ki az aljáról). Mocsári nőszirom, gyékény, réti füzény (neki jobb lett volna egészen sekély, iszapos rész, nálunk kicsit mélyen van), vízi hídőr, békaszőlő, vízilófarok, afrikai jácint és még valami fűféle, amit kaptunk és nem tudom a nevét. Mind kibírják a telet.

Megvártuk, amíg a fal bealgásodott és megjelentek a molnárkák és az első szúnyoglárvák.

Ekkor jöttek bele az aranyhalak, azóta szaporodtak is. Kb 6-8 éves a rendszer, tavasztól őszig etetjük a halakat, de szerintem megélnének az algákon és a tóba hullott rovarokon, szúnyoglárván is. A képződött iszapban tubifexet találtunk, vízibolha is "terem".

Érdekes a biológiai sokféleség, szitakötők látogatják, sárgaszegélyes csíkbogár, sőt, egyik évben kecskebékák petézték tele, ki is keltek, el is ugráltak, az idén nem jöttek. Szerencsére a szomszédok nem szóltak a brekegés miatt:)

A korhadó növényi részeket igyekszünk időnként kiszedni, tavasszal az előző évi nőszirom- és gyékényleveleket visszavágjuk.

A víz tavasszal bezöldül, de aztán letisztul, jelenleg kb 1 m mélyre le lehet látni. A vizet nagy melegben pótolni kell, van egy csobogó is, amit olyankor bekapcsolunk a halaknak.

Akkor csinálj ilyet, ha el tudod fogadni, hogy igazi tavad lesz iszapos aljzattal, élőlényekkel, és nem egy kék vizű aranyhalas medence.

A miénket délutánig süti a nap, aztán lassan árnyékba kerül.

A tavirózsa ültetőkosárban volt eredetileg, de beszőtte az egész aljat és túlburjánzott a keletkezett iszapban, ahogy írtam, vissza kellett szorítani.

A többi ültetőkosárban van kb 50 cm mélyen, a réti füzénynek ez túl mély, virágzik, de nem szaporodik. A többiek átmásznak egymáshoz, szaporodnak.

A szűréshez sajnos nem értek. Szerintem a titok a víztérfogatban és a mélységben van, illetve a növényesítésben. Szüleimnél is kb ilyen van, mint nálunk, ott is ki kellett már merni az iszapot az aljáról, de ott is szépek a növények és a halak is.

Azt olvastam a balatoni nádasok szűrőfunkciójával kapcsolatban, hogy nem igazán a nád szűr, hanem a felületén lévő mikroorganizmusok. Ha ez igaz a tavunkra is, akkor a vízzel érintkező növényrészeken élő dolgok elvégzik a feladatot.

Nekem is fura volt ez a kosarasdi, de nem néz ki sterilen, a gyökerek kilógnak, összekapaszkodnak, szövedéket képeznek a kosár mellett is.