Mi a helyes? Mit tegyek? Kitegyem vagy nem tegyem?

Próbáltam kicsit utánaolvasni a vizisiklónak. Én először egy terráriumban megpróbálnám megetetni (levelibékával) utána pedig elengedném. Úgy olvastam, hogy ha nincs extra hideg még novemberben sem alszik. Miként valamennyi kígyó, akként a vízisikló is hónapokig el tud lenni táplálkozás nélkül. Erre vonatkozólag annak idején Herklotz közölt megfigyeléseket, amelyek a kísérlet kegyetlen volta dacára is érdemesek arra, hogy szélesebb körben ismertekké váljanak. „1864 június 19-én, egy vadászkiránduláson a Fertő-tó mocsaraiban egy vízisiklót fogtam, amelyet egy üvegedényben helyeztem el. Noha elegendő táplálékról is gondoskodtam, minden ételt és italt visszautasított. Ezt a magatartást tanusította szeptember közepéig, amidőn egyetlenegyszer ivott a vízből, de a táplálékot még mindig visszautasította. Az üveg a szobámban állt, melyet egyedül magam laktam s kétségtelen, hogy senki sem juttatott hozzá élelmet. Elérkezett a tél, azonban a kígyó, noha megkísérelte a kövek alatt és a mohával födött földön nyughelyet készíteni, téli álomba mégsem merült, mert a hőmérséklet nem süllyedt 10–12° C alá. Télen át nem volt valami élénk és gyakran látszólag élettelenül hevert hosszabb ideig, de valahányszor a tartóhoz közelítettem, mindig életjelt adott magáról azzal, hogy nyelvét gyorsan öltögette s így még csak nem is volt álomba merülve. Csak egy alkalommal hittem róla azt, hogy elpusztult s meghagytam, hogy hulláját dobják ki a tartóból; ekkor azonban fiam meleg kezétől újra magához tért, elkezdett gyűrűzni s keveset ivott is a neki nyujtott vízből, majd pedig tovább folytatta kényszerű böjtjét április 26-áig. Ezen a napon ismét teljesen kimerült volt s komolyan féltettem az életét. Minthogy nem akartam feláldozni, két gőtét eresztettem be hozzá. Azonnal észrevette a táplálékot. Többször körüljárta börtönét, majd megpihent s később fejét felemelve hol az egyik, hol a másik oldalát dörzsölte oda egy kőhöz, miközben hol az egyik, hol a másik állkapcsát nyitotta föl, majd mindkettőt egyszerre s kitágította a torkát. Rendkívüli gyorsasággal rontott rá az egyik gőtére, kitünő étvággyal fogyasztotta el s alig hogy lenyelte az elsőt, mindjárt utána a másodikkal is végzett. Ettől az időtől kezdve többször evett, egészséges volt és május 11-én teljesen megvedlett. Noha fogsága alatt lesoványodott, a rosszullétnek még csak nyomát sem mutatta és magatartása semmiben sem különbözött a többi fogoly példányétól, amelyekkel nem végeztettem koplaló-kísérletet. Ritka eset, hogy kígyó 311 napig kibírja táplálkozás és téli álom nélkül s úgy vélem, hogy érdemes volt közölnöm ezt az esetet.”

Bocsi nem írtam: miként valamennyi kígyó... résztől idézet. üdv,