Meddig élhet még a tengerimalacunk? 5 és fél éves, lány.

Nemrég vesztette el a társát. Az életkora miatt nem lesz új társa, meg azért sem, mert a társa halála nagyon megviselte a gyerekemet, traumatizálta gyakorlatilag, nem akar pont ezért új állatot. A megmaradt malackát meg nem akarjuk elajándékozni, mert értelem szerint nagyon szeretjük, ragaszkodunk hozzá, ő is hozzánk. Ráadásul szemmel láthatóan boldogabb, mióta meghalt a társa! Sokkal többet popcornozik, jó az étvágya, sokat mozog, jön-megy. A társa fiatalabb volt nála és betegség miatt ment el, ami szörnyű volt, mindenáron próbáltuk megmenteni, fecskendővel tápláltuk, injekciókra hordtuk, de látszott, hogy szenved. Az orvos nem akarta elaltatni, mindig újabb injekciókat talált ki, hogy ettől majd rendbejön, még akkor sem altatta el, mikor már nem tudott rendesen nyelni, a legkisebb falat ételtől is fuldoklott, rángatózott, óránként etettem, itattam nagyon apró adagokban, lassan, hogy ne nyeljen félre, éjjel is keltem hozzá, speciális táp babavízben feloldva, vitaminok, probiotikum, minden. Még akkor sem volt hajlandó elaltatni az orvos, mikor már alig tudott nyelni, és először jött vér az orrából, csak akkor, mikor egyszer olyan rohama lett, hogy jött a vér az orrán, száján és ugrált körben a ketrecben a fájdalomtól (akkor már rég elkülönítettük a másiktól, külön kisebb ketrecet vettünk neki). Nagyon megterhelő volt, végig bíztunk az orvosban, hogy a következő gyógyszertől vagy injekciótól meggyógyul, még az állatorvosi egyetem klinikájára is elmentünk, ott is biztattak, igazából nem tudták kitalálni, hogy mi volt a baja, hat hétig tartott, a gyerek tanulni sem tudott, minden napja attól függött, hogy van a malacka. És szörnyű volt, hogy amikor az az utolsó rohama volt, akkor el kellett vinni elaltatni, akkor végre hajlandó volt az orvos.

A megmaradt malackáért mindent megteszünk, hogy jó élete legyen. Folyamatosan aggódunk érte, hogy nehogy beteg legyen, nem bírnánk még egyszer egy ilyen tortúrát. Ha viszont öregség miatt szenvedés nélkül egyszerűen elalszik, az talán kevésbé viselné meg a gyereket meg engem is. Ezért kérdezem, hogy mire lehet számítani. A megmaradt malackánk egészséges, olyan gyakorlatilag, mint újkorában, nagyon sokat foglalkozunk vele, soha nem volt eddig beteg még, reméljük nem is lesz. Szóval az érdekelne, hogy mikor lehet arra számítani, hogy megöregedett és hamarosan elalszik, mik az előjelek? Mert akkor könnyebben fel tudnám készíteni a gyereket.