Törvényszerű, hogy egy zsákmányállatnak félnie kell egy a húsevő állattól?
Többször olvastam, hogy a nyuszi retteg a nála nagyobb emlősöktől. Nos, hülyeségnek gondoltam ezt a “tényt” ugyanis mi emberek is részben húsevők vagyunk, de minket is meg tudnak szokni, ha foglalkozunk velük. Ez bármilyen félős állatra igaz.
Mivel van egy kutyám, tartottam attól hogy félni fog tőle, főleg hogy egy 30 kilós amstaffról van szó. A lényeg, hogy a nyuszi hozzám került véletlenül, pár hónap múlva levágták volna.
Már az első nap odament a kutyámhoz, szaglászta, rágta a körmét 😂 és a hátára is felugrott. Nem úgy nézett ki, mint aki stresszben van, kutyám pedig mindent elnéz neki, bár néha kimereszti a szemeit, értetlenül áll az események előtt, de elvan vele, nem bántja.
Nyuszim testbeszéde sem sugall semmiféle félelmet; kutyám mellett üldögél, mosakszik, elfekszik. Tudom milyen, amikor a nyuszi riadt, hát ő ugyan nem parázik. Úgy vélem, megszokás kérdése, hogy ki mitől fél, és ez minden fajra igaz.
Ti hogyan vélekedtek erről?
válasza:
válasza: válasza:Olyan cukik ezek a videók, hogy már nem bírom! 😍
Patkányom nekem is volt. Vele is elvolt a kutyusom. :)
válasza:Gyakran pont azért támad a ragadozóra egy zsákmányállat, mert fél tőle! Gyakran el is riasztja a húsevőt!
Például, a páviánok is félnek a leopárdtól, mégis a hím gyakran felveszi a harcot a leopárddal!
Bizony, gyakori eset, hogy a hím pávián elüldözi a leopárdot! Pedig fél tőle, de a társait megvédi az élete árán is!
válasza:Ez egy etológiai kérdés. Alapvetően egy élet halál helyzetben az üss vagy fuss helyzet indul be. Az olyan prédaállatok, mint a nyúl a menekülsét választja, mert nem lenne esélye egy róka ellen, de a kafferbivaly a harcot választja, mert ott a védelmező csorda és egyedül is nagy esélyei lehetnek.
A megszokás egy másik dolog. Szaknyelven habitációként ismeretes. Habitáció folyamán az állat hozzászokik egy ingerhez, ami veszélyt jelent, és ha neméri őt vagy fajtársait az inger többszöri megjelenésével valamilyen fájdalom vagy hátrány, akkor közömbös lesz rá. Pl. az örvös galamb, vagy épp a dolmányos varjú a természetben nagyon félős madarak még most is, mert ott vadásznak rá. De a városokban nem vadásznak rájuk, így hozzászoktak az emberhez.
De viszont dolmányos varjúval egy másik jelenség is magyarázható, a szenzitáció, ami azt jelenti, hogy egy ingerre nagyon erős ellenreakciót mutat. Tehát a dolmányos varjú nem fél önmagában az embertől, de az a varjú, aki túlélt egy vadászatot és látta, hogy mit csinál a puskás ember, az elkezd félni a puska és ember látványától, illetve magának a puska látványától.
válasza:Sok kisemlősnek a szaga is már stresszt okoz, ez eléggé egyénfüggő náluk, ezért ajánlják hogy ha kisállatot hozol haza el tudd különíteni őket hogy pl. a nyuszi ne rettegésben éljen folyamatosan.
Nekem is voltak patkányaim akik a macska bármilyen jelére megmerevedtek (nem sokat járt a cica a szobámban és szerencsére különösen a ketrec sem érdekelte) míg olyan patkányom is volt aki az előző gazdinál eltanulta hogy a rácson bedugott valami az nasi így amit rácson bedugtál arra ráharapott... Nos, a cica be akart szagolni, a patkány meg nem zavartatta magát, utána messziről kerülte őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!