Tul sokat fogok engedni neki?

És ne felejtsd el felkapdosni ha szembejön egy nagyobb kutya. Még akkor is vedd ölbe, ha a másik kutya rá se néz.

Vigyáz nehogy elkezdjen úgy viselkedni mint egy kutya, mert a végén még játszani akar és kutya dolgai lesznek..

Ha nem yorkie lenne, hanem mondjuk egy németjuhász, akkor is ezeket engednéd neki? Nem hinném... A kutya kutya - mégha yorkie, akkoris. Ha nem neveled kutyaként, ne várd el h normális lesz. Ilyen erővel vehetnél inkább egy macskát, annak nincsenek akkora igényei.

Nekem mar ket kutyam volt eletemben, akikkel nagyon szerettuk egymast, es akiket en szeretettel, de szigoruan neveltem. Mikor Macko meghalt (14 eves volt), akkor befogadtam az utcarol egy agyonhajszolt, kis fekete Bogancsot, aki azonban mar kb 4 eves lehetett. Vagyis o mar ugy jott, hogy valahol mashol elt, es kibobtak.

Nagyon jol latszott, hogy ahonnan jott, ott egyfelol agyon kenyeztettek, masfelol semmire sem tanitottak. A kenyeztetes jele volt pld, hogy amikor vezettem, az olembe akart ulni. Idobe telt, amig megtanitottam, hogy neki a hatso ulesen a helye. (Ha vezetes kozben tesz egy hirtelen mozdulatot, vagy eles helyzetben belem kapaszkodik, akkor baleset lehet a vege). Ugyanakkor, akar menet kozben is, ha kedve kiszottyant, kiugrott az ablakon (bele a forgalomba, ilyenkor bizony alaposan elvertem). Ha ettem, akkor odault mellem kuncsorogni. Ha vendeged van, akkor nem biztos, hogy a kutya jelenlete a vendegnek eves kozben kellemes. Ezert errol le akartam szoktatni, es nem adtam neki. Erre boffentett. Valoszinuleg, hogy ott ahol addig elt, egyszer ez veletlenul elofordult, a boffenesre elment a "gazdak" etvagya es mergesen neki adtak a kajat. A kutyus nagyon-nagyon okos, rajott, hogy ez a modja az etel megszerzesenek. Semmifele utasitasra, hangra, nem engedelmeskedett, eszebe sem jutott, hogy barmi parancsot komolyan gondolhatok.

Mostmar 3 eve van velem. Nagyon fegyelmezett, tiszta, rendes, vidam kis kutya. - Hanem arrol, hogy velem aludjon, arrol nem szoktattam le.

Nekem is yorkshire terrierem van, 3 és fél éves, ágyban alszik, de egyébként vannak nagyon szigorú szabályok, amiket be kell tartania.

Tegnap délután 5-kor lementem vele, és este 10-ig sétáltunk, mert csomó dolgot el kellett intéznem. Végig mellettem jött.

5 óra sétálás után elfáradt, és egy nagyot aludt. Bazi nagy tévedés, hogy ennek a fajtának nincs nagy mozgásigénye, ha majd elkezd rombolni a lakásban, akkor emlékezz erre, amit most írtam.

Egyébként sajnálom már előre azt a kutyát, aki nálad landol. Egy kutya életében a séták a legnagyobb élmények, az, hogy szagolhat, és más állatokkal találkozhat.

Egy ingerszegény környezetben a kutyád teljesen depressziós lesz. És van ilyen, nem viccből mondom.

Ha így fogod nevelni, akkor olyan kutya lesz belőle, aki kutyákkal és emberekkel képtelen kommunikálni, emiatt csupa frusztráció és stressz lesz, mivel nem lesznek szabályok amik számára világosak érthetőek és biztonságot adnak, akkor nem fogja tudni mihez kell alkalmazkodni, ezért kénytelen lesz ő szabályokat állítani neked. A kutyának elemi ösztöne az együttműködés, a közös munka révén megszerzett étel, a falkaszabályok átláthatósága.

Kevés dolog köti ma a kutyát az eredeti természetéhez, az együttműködő képessége, és a munkára való igénye az egyik. Ezt te elvennéd tőle. Egy olyan kutyád lesz, akit nem lehet elengedni a többi kutyával játszani, mert vagy félelmében megtámadja őket, ezzel komoly veszélybe sodorva magát, vagy nem fogod tudni visszahívni, és simán kiszalad az útra.

Nevelhetsz belőle ezzel a módszerrel egy méregzsák pukkancsot. Ha ez a célod, akkor csak nyugodtan.

De kérlek ha egyszer szembetalálkozunk, és a kutyád rátámad az enyémre, ne én legyek a hibás, hogy az enyém megvédte magát...

Szerintem az én kutyám családtag, ugyanis tudok vele kommunikálni. Ért engem, és én is értem őt. El tudom vinni magammal bárhova, mert meg tudom kérni, hogy most ide feküdjön le, és várjon rám nyugodtan 10 percet. Meg tudom kérni, hogyha hazaérünk a sétából, akkor üljön oda a helyére, mert esős időben meg szeretném törölni a lábát. Meg tudom kérni arra, hogy ne ugráljon fel a 3 éves unokaöcsémre, és ne bántsa az 5 hetes kiscicánkat.

És tudunk szupereket szaladgálni együtt póráz nélkül, akadályokra felugrálva, lábnál követve, stb.

Szerintem sokkal inkább családtag egy olyan kutya, akit nem kell megkötni, hanem meg lehet vele beszélni, hogy milyen viselkedést várok tőle. Az a kutya, aki képtelen az emberi társadalomban jól viselkedni, az nem családtag, ugyanis nem tudod magaddal vinni sehova, vagy ha mégis viszed, nem tudsz közben mást csinálni, mert egyfolytában a kutyára kell figyelned.

szerintem sokkal inkább családtag az a kutya, akivel el tudok menni étterembe, vagy fodrászhoz, be tudom hordani magammal a munkahelyemre, mert ért engem és figyel rám, és tudja, hogyha azt kérem tőle, hogy most kicsit feküdjön le és maradjon nyugton, annak meg van az oka. Így én is tudok a barátaimmal beszélgetni, mert maximálisan megbízom a kutyámban, aki a lábfejemen fekszik.

Szerintem ezt még egy kicsit gondold át. Ha örökké egy flexi végéről kell ugatnia, és nem érti mit akarsz tőle, akkor nem lesz családtag. Sz arul hangzik, de ez az igazság.

Akinek kutyája van, azt gondolom, hogy mind családtagként szereti. De egy kutyából nem tudsz embert csinálni. Őt nem fogja feldobni az, hogy a tv előtt ül, vagy zenét hallgat.

Nekik a séta az öröm, és te pont ettől akarod megfosztani a leendő családtagot.