Meg bírnál válni a kutyádtól, külföldi munka miatt, vagy hogy katonának állhass vagy bármi okból?

Hogy érted, hogy nem tudnál tőle megválni? Meghalsz, mintha lekapcsolnának a lélegeztetőgépről?

Neked most kell dolgoznod, egy kutyára nem foghatod, hogy nem találsz munkát. Nem te vagy a kutyáért, a kutya van érted.

A kutya egyébként is kb. 15 évig része az életednek, ha korábban el nem pusztul. A kutyát tart, az legyen tisztában azzal, hogy túl fogja élni a kutyáját.

A te esetedben az is egy opció hogy végiggondolod a családtagjaidat, ismerőseidet, ki az aki megbízható és ő maga is szívesen vállalná ideiglenesen és megállapodtok havi x összegben. Szerintem akármennyire is jóban vagytok illetve megbíztok egymásban érdemes erről egyfajta szerződést kötni. Már csak azért is mert így mindent át tudtok beszélni, minden a szerződésben le lesz írva és még véletlenül sem felejt el egyik fél sem dolgokat. Vagy ha ismerős nem is, akár valamilyen kutyás csoportba. Én először kisebb csoportokban próbálkoznék, mert általában

egyszerű emberek egyszerű élettel vannak az ilyen csoportokban akik hobbi szinten kanapéról osztják az észt szóval valószínűleg hamar szétkapnának :D

Én akartam kutyát, vállaltam az ezzel járó felelősséget is. Külföldre kutyabarát lakhatási lehetőséget keresnék, még ha nehezebb is, katona nem akarok lenni (öcsém hivatásos, én nem tudnék megfelelni a fizikai felvételin, pedig rendszeresen sportolok).

Csak olyan esetben keresnék a kutyámnak és a többi állatomnak másik gazdit, ha az én egészségem romlana olyan szinten, hogy képtelen lennék felelősen gondoskodni róluk. A kutyám mentett kutya, a fajtamentéssel kötött örökbefogadási szerződés tartalmazza, hogy ilyen esetben hozzájuk kell visszajuttatni a kutyát (esetleg ha nem tudják fogadni, akkor rajtuk keresztül kell új gazdit keresni), én nem adhatom tovább csak úgy. A többi állatomnál nincs ilyen szerződés, nekik tudnék más vonalon is gazdit keresni.

Még a hajléktalanság lehet olyan opció, hogy más megoldást keresek az állataimnak, mert láttam, valaki ezt is felvetette, az állatokat nem rángatom magammal az utcára. Viszont saját lakásomban élek, és elég erős vagyok megtakarításban, szóval ennek is elég kicsi az esélye. Az albérletezők veszélyeztetettebbek ilyen szempontból, vagy akik hajlamosak túlköltekezni magukat.

Kérdező, szerintem egyeztess a családdal, rokonsággal, barátokkal, és az egyesülettel is, mert téged is köt ilyen tekintetben az örökbefogadási szerződés. Ha valaki tudná vállalni a kutyádat addig, amíg újra magad mellé nem tudod venni (hivatalos állományban nincs egyből albérlet lehetőség), az egyesület is jó, ha tud róla, és ahogy írta valaki, legyen erről is szerződés azzal, aki vállalja.