Lehet annak következménye, ha rosszul tápláltuk a kutyát kiskorától egészen 2 éves koráig?

Újszülötten találtuk a 4 kiskutyát, akiből pár napon belül csak ő maradt. Próbáltuk felnevelni, de bevallom, sajnos nem néztünk utána semminek, csak kigondoltuk magunk, hogy hogy legyen. Én és a tesóm otthon maradtunk, hogy cumiztassuk. Apunk a faluban vette a házitejet, azt cumizott. 5 hetesen kezdtük el etetni. A házitejet vízzel feleztük, abból híg, puding állagú tejbedarát főztünk és kevertünk bele májkrémet, nagyon jó illata volt, emlékszem. Aztán vágtunk bele parizert. Aztán vettünk neki kutyakonzervet és azt tettük a tejbedarába. De az is tescos valamilyen volt. Azután mikor már tudott rendesen rágni, kb 1 hónap múlva akkor vettünk neki csirke farhátat, amit vízben megfőzve, a levébe kenyeret áztatva kapott. És azóta is csirkefarhátat-kenyérrel eszik. Kb 30 kilós a kutya. Oltást is csak a veszettség ellenit kapta meg. Meg egy db féreghajtót. Onnan tudok ezekről, mert mostanában kezdtem olvasgatni itt ilyenekről és jobban utána kerestem. Úgy érzem szörnyű emberek vagyunk és azt se tudom hol kezdjem kijavítani a hibáinkat. Egyáltalán ki lehet-e, mivel a kölyökkora lett volna a leglényegesebb, amit mi pont elcsesztünk, mert hanyagul bántunk vele. Segítenétek egy alap normális kutyaéletet kialakítani neki? Az etetéssel, orvosi dolgokkal kapcsolatban.

Előre is köszönöm!