Egy mudinak milyen tápot ajánlanátok?

3 nem disznót kérdezett, hanem mudit.

Magas hústartalmút, pl Orijen ajánlanék.

Milyen körülmények között él? Ki tudod elégíteni a mozgásigényét?

Mudira vigyázni muszáj, mert ha nem mozoghat eleget, megmutatkozik, hogy hízásra hajlamos fajta.

A Happy Dog tápjai ár/érték arányban jók, tényleg minden szükségletét fedezik a kutyusnak. [link]

Amin megtakarítást is érhetsz még el, az a szállítási díj. Igaz, én budapesti vagyok, de a piaci verseny miatt mindig találok több olyan boltot, ahol bizonyos mennyiség felett a szállítási díj ingyenes és a lépcsőházig hozzák a 16kilós zsákot. Az 1000-1500 Ft-ot pedig félre tudom tenni a kutya egyéb szükségleteinek fedezésére. Vagy, ha nagybevásárlás során megéri elkanyarodni egy nagyobb lerakathoz. Amire még figyelj, hogy ugyanannál a terméknél eszméletlen árkülönbségeket tapasztalhatsz bolt és bolt a kilós árak között, mint az élet bármely területén. Válogasd meg, kinél vásárolsz, bármit is veszel, érdemes.

Azt pedig majd kitapasztalod, hogy egyéb, a konyhádról származó egyéb cuccokból mit fogad el. Nálunk a rizs a menő, és a húslevesből való csirkefarhát, nyak és egyéb az, semmi jutifalattal nem cserélne el , de a mudi egyébként sem válogatós :)

Remélem, még aktuális az utolsó kérdésed, kedves kérdező!

Bemásolom neked, amit én olvastam erről, mivel számomra nagyon hasznos volt:

"Mit kell tudnod a kutyák étrendjéről?

A kutyák étrendjét érintően nehéz eligazodni a különböző vélemények között. Arról nem is beszélve, hogy könnyen belefuthatunk olyan tévhitekbe, amiket bőszen hangoztatnak, azonban tudományosan nem alátámasztottak. Jelen útmutatót igyekeztem a leginkább elfogadott nézetek alapján összeállítani.

Gyakran találkozhatunk a kutya-farkas párhuzammal, amit a gyártók előszeretettel hangsúlyoznak ki. Ez egy marketingfogás, aminek a középpontjában a gazdi áll. Ki ne szeretné azt képzelni, hogy kedvenc kiskutyusa valójában egy oroszlánokat is megfélemlítő rémfarkas leszármazottja. Természetesen a kutyák és farkasok rokonságban állnak, azonban az emésztésük jelentősen különbözik. A háziasított ebek hosszú ideje vannak az ember mellett. Alapvetően húsevő állatok maradtak, azonban az étrendjük eltolódott mindenevő irányba. Emiatt a proteinen és húson kívül számos más tápanyagra is szüksége van és többféle élelmet képes megemészteni, mint vadonélő rokonai.

Kutyus hamizni szeretne

Nem szabad azonban átesnünk a farkas túlsó oldalára sem. Attól, hogy a kutyák étrend szempontjából eltávolodtak a farkasoktól és közelebb kerültek hozzánk, még nem lettek emberek. Tápanyag igényük és emésztőrendszerük különbözik a miénktől, emiatt a házi koszt és az ebédünk maradéka koránt sem optimális választás a számukra. Ezek nem is tartalmaznak minden szükséges elemet, de rosszabb esetben akár a kutyus számára káros vagy emészthetetlen anyagokat is tartalmazhatnak. Össze is szedtem számodra egy rövid listát gyakran előforduló, azonban problémásabb ételekről:

Csont – Az ebek szeretnek vele játszani, vidáman rágcsálják azt és nagy előnye, hogy tisztítja, erősíti a fogaikat. Érdemes azonban odafigyelni, mert bizonyos csontok szilánkosan törnek, felsérthetik a beleket vagy székrekedést okozhatnak. Nyers, nem kiszáradt csontot viszont adhatunk a kutyának, például lapockát vagy lábszárat. Csöves csontot csak nagytestű kutyáknak.

Zöldségek – Az ebek nehezebben emésztik a rostokat, mint mi. Nagyobb mennyiségben emiatt nem tesz nekik jót. Ideális esetben az étrendjük 3-4 %-át kell, hogy kitegyék ezek. Kivételt képez a hagyma, ami gyomorégést okoz, illetve a káposztafélék sem tesznek jót. Ezeket igyekezzünk elkerülni.

Csoki – A csokoládéban teobromin található, ami a kutyáknál hányást, hasmenést, szívritmuszavart, rohamokat, súlyos esetben pedig akár halált is okozhat.

Zsíros húsok – A túlzásba vitt bevitelük hasnyálmirigy gondokhoz vezethet.

Nyers tojás, hús, hal – Ha nyers hússal szeretnénk etetni a kutyánkat, akkor érdemes lehet először állatorvossal konzultálni. Koránt sem mindegy, hogy milyen húst adunk kedvencünknek.

Tej – A kutyáknál kifejezetten gyakori a laktózérzékenység, így egy tál tejnek könnyedén puffadás vagy hasmenés lehet a vége.

Cukor – Ez az ízfokozó néha a kutyatápokban is előfordul. Túlzott bevitele hasonló gondokat okozhat, mint az embernél: fogszuvasodás, elhízás, cukorbetegség.

Xilit – A nyírfacukorként ismer édesítő akár kis mennyiségben (100 mg/testtömeg kg) is súlyos tüneteket okozhat: hányás, görcsök, ájulás, kóma. Ha nem látják el időben a kutyust, akkor akár végzetes is lehet.

Hogyan értelmezzük a kutyatápok címkéit?

Kutyatáp vásárlásakor különösen fontos, hogy nézzük meg és értelmezzük a címkét. Olvassuk el az összetevőket is, ne csak a csomagoláson található képek és marketingszövegek alapján válasszunk!

A cégek különböző jelzőkkel láthatják el a termékeket, amik sokszor csak a gazdit hivatottak befolyásolni, tényleges jelentésük nem igazán van. Ilyenek a természetes, gourmet vagy prémium felíratok. Ezeket akárki feltüntetheti az általa gyártott tápon, nincs mögöttük semmilyen követelményrendszer, aminek meg kell, hogy feleljen hozzá.

Ennél árulkodóbbak lehetnek azonban a tápok elnevezései. Ha azt olvasod, hogy csirkés, csirkével vagy ne adj isten csirke ízű, akkor jó esély van rá, hogy az adott táp minimális mennyiségben (3-4%) tartalmaz a nevében szereplő húst. Érdemes olyan tápot keresni, amin a teljes értékű, complete vagy kiegyensúlyozott, balanced kifejezések találhatóak. Ezek minden elengedhetetlen tápanyagot tartalmaznak, így nem szükséges melléjük további kiegészítőket vásárolnod. Természetesen két ilyen kutyatáp között is ég és föld lehet a különbség. Ahogy már említettem, minden esetben nézdd meg a pontos összetevőket is.

Ezeket a termék hátsó címkéjén található és törvényi kötelezettségnek megfelelően mennyiségileg csökkenő sorrendben vannak felsorolva. Néha azonban ez is becsapós lehet. Például a különböző gabona eredetű összetevőket szétbonthatjuk lisztre, csírára és darálékra, amik külön-külön kisebb mennyiségben lesznek jelen, mint a hús. Valójában azonban ha összeadjuk ezeket, akkor láthatjuk, hogy többet tartalmaz belőlük a táp, mint húsból.

Fontos tudnunk a felhasznált húsos összetevők közötti különbséget is. Ezeket a következő listából ismerheted meg:

Hús – Ez a levágott állat tisztított húsa. Tartalmazhat harántcsíkolt vázizmot, nyelvet, rekeszizmot, szívet, nyelőcsövet, zsírszövetet, bőrdarabokat, inakat, idegeket és vérereket. A feldolgozás során akár 80 %-át is elveszítheti nyers súlyának.

Húsliszt – Állati szövetekből készült liszt. 14 %-nál több emészthetetlen anyagot nem tartalmazhat. Ennek a súlya már közelebb áll a felhasználás utáni tényleges súlyához.

Hús melléktermék – Tiszta állati testrészek, a hús kivételével. Ide tartoznak a tüdő, vese, agyvelő, lép, máj, csont, vér, zsírszövetek, gyomor és a belek. Ugyanazok a követelmények vonatkoznak rá, mint a húslisztre.

Állati kivonatok – Tiszta, kiselejtezett állati szövetekből készült por vagy folyadék.

A felhasznált összetevőkön túl az is fontos, hogy az adott táp hogyan készült. A hideg eljárás a legjobb, ez fel is van tüntve a csomagolásokon. Triviális lehet, de ne feledkezz meg a lejárati dátum ellenőrzéséről sem!

Sokszor találkozhatsz kutyatápok esetében a nyershamu kifejezéssel. Ezt a következőképpen kell elképzelni: a tápból vett mintát egy laborban hamuvá égetik és megnézik, hogy mekkora részét teszi ki az a hátramaradó ásványi anyag, ami már nem ég el. Így egy százalékos értéket kapunk, ami optimális esetben száraztápok esetén 10 %, nedvestápok esetén 4 % alatt lesz. Ha túl magas ez az érték az szennyeződésekre utalhat.

Nedves és száraz tápok

A kutyatápokat alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk. A száraztápok 9-10 % körüli nedvesség tartalommal rendelkeznek, a nedves tápoknál ez 70-80 % környékére tehető.

Mindkettő típusnak meg van a maga előnye és hátránya. A kutyusok általában a konzerveket ízletesebbnek találják, a másikkal viszont könnyebb bánni a gazdinak. Ami nagyon fontos, hogy a száraz táp mellé elengedhetetlen a víz. Ökölszabályként elmondhatjuk, hogy ebből nagyjából az elfogyasztott étel mennyiségének a kétszeresét érdemes adni.

Ha nedves és száraz kutyatápok összetételét szeretnéd összehasonlítani, akkor a szárazanyag százalékos arányát nézd meg rajtuk, különben a nedvességtartalom miatt megtévesztő értékek jöhetnek ki.

Kutyatápok összetétele – makro tápanyagok

A kutyusunk étrendjének java részét a makro tápanyagok teszik majd ki. Ez az elnevezés onnan adódik, hogy ezek az anyagok jóval nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint a mikro tápanyagok vagy nyomelemek. Névszerűsítve a következőkről van szó: zsír, fehérje, szénhidrát és rostok.

A tápok csomagolásán általában nyers fehérje és nyers zsír kifejezés van feltüntetve. Ez a benne található tényleges mennyiséget jelöli, azonban ebből nem mindent tud megemészteni a kedvencünk. A fehérje és zsír tartalom minimális értéket jelöl, míg a rost és víz tartalom maximálisat.

Vegyük sorra a kutyatápokban található makro tápanyagokat!

Zsír

A zsír kutyánk számára fontos energiaforrást jelent, ezen kívül az értékes omega 3 és omega 6 zsírsavak forrása. Ez különösen fontos az agy fejlődéséhez, de a szép, dús szőrzethez is elengedhetetlen

Érdemes odafigyelni arra, hogy a tápnak maximum 11 tömegszázaléka legyen zsír, de ideális esetben ez az érték inkább 6-8 % környékén mozog.

Fehérje

A fehérjék segítenek az izomszövetek regenerálódásában és fejlődésében. Fontos, hogy a táp ne csak a megfelelő mennyiségű fehérjét tartalmazza, de megtalálható legyen benne az összes esszenciális aminosav. Ilyen szempontból a tojás és a hal ideálisak, hiszen 100 % illetve 92 % biológiai értékel rendelkeznek. A marha, csirke és bárányhúsoknál ez az érték 78 % körül van.

Biológiai érték: a fehérje aminosav tartalmának mértéke.

Az összes tápanyag 15-24 %-a kell, hogy fehérje legyen. Ha ennél kevesebb van jelen a tápban, az zavarokat okozhat a növekedésben és regenerálódásban.

Rost

Az élelmi rostok zöldségek formájában kerülnek a kutyatápokban. A megfelelő emésztéshez és bélműködéshez elengedhetetlenek.

A kutyus diétájának nagyjából 2-6 %-át kell, hogy kitegyék a rostok.

Összefoglalásként álljon itt egy lista az egyes makro tápanyagok ideális arányáról:

Nyersfehérje – 15-24 %

Nyerszsír – 6-11 %

Nyersrost – 2-6 %

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista leginkább a száraztápokra vonatkozik. Konzerv kutyatápoknál jelentősen módosulhatnak a tényleges százalékos értékek, nagyjából a következőek alapján: fehérje 10 %, zsír 7 %.

Kutyatápok összetétele – mikro tápanyagok

Bár jóval kisebb mennyiségben vannak jelen, ez nem jelenti, hogy kevésbé lényegesek az úgynevezett mikro tápanyagok. Ezek többnyire vitaminok és egyéb ásványi anyagok.

Különösen fontos szerepe van a D-vitaminnak, ami a kutyus immunrendszerét erősíti. A nátrium a folyadékegyensúlyért felelős, míg a foszfor és a magnézium az egészséges fogak és csontok számára elengedhetetlen. Utóbbinak az idegrendszer működésében is jelentős szerep jut.

A kutyatápokban gyakran található borsó és sárgarépa. Mindkét zöldség kiváló vitamin és ásványi anyag forrást jelent, az ízüket pedig kifejezetten kedvelik az ebek."