Hogy dolgozzam fel azt, hogy szerdán jön az állatorvos és elaltatja a 13 éves kutyusomat, akivel együtt nőttem fel? 19/L

Nekem pár hónapja a kezemben halt meg a kiskutyám.

Kegyetlen érzés volt, de azt tanácsolom, hogy legyél vele.

Érezze, hogy vele vagy.

Nagyon fájni fog.

Soha nem fog elmúlni.

Csak megtanulsz a fájdalommal együtt élni.

Legyetek most sokat együtt, szeretgesd.

Én a mai napig szenvedek.

Nem bírom feldolgozni.

Sokszor megfordult az én fejemben is, hogy utána megyek.

De hidd el, hogy a kutyusod sem ezt akarná.

Kitartást! És őszinte szívvel,osztozom a fájdalmadon.:( <3

6-os vagyok.

Én miután meghalt a legjobb barátom, vettem egy könyvet: [link]

Nem momdom, hogy nem zokogva olvastam el.

De sok mindent segített megérteni magammal kapcsolatban.

Légy erős!

Én a Kutya négy élete, Kutya négy útja könyvekbe futottam bele, miután elment a kutyám.

Kb végigbőgtem, de jót tett. Ajánlom neked is őket. (Azóta van egy harmadik része is, azt még nem olvastam.)

Valószínűleg valamikor majd az én kutyámat is el kell majd altatni kell idős korában [csípő diszplázia] de perillanat még jól van, márciusban lesz 10 éves szóval nem fiatal de még nem igazán volt vele komolyabb probléma.

Ennek okán nyilván én is átrágtam az altatás kérdést: én arra jutottam, hogy az altatásnál való jelenlétet inkább kihagynám, semmi szükségem erre az emlékre. [Pedig én naaaaaagyon távol vagyok attól, hogy arra gondoljak, hogy a kutyám miatt öngyilkos lennék.] Valakinek persze majd vele kell lennie mert hát azért mégis csak de amíg nekem a haldoklással nincs semmi bajom, addig annak a nézésével bőven akad úgyhogy ezt nem nekem találták ki. + Túlságosan is vizuális a memóriám.

Arról nem igazán írtál, hogy úgy általában hogyan kezeled a gyászt. Minden esetre a kutya után mennél dolog alapján én azt mondanám, hogy csak akkor legyél ott ha neked ez segít a feldolgozásában, csak azért mert "ott kell lenned" ne legyél ott mert hát láthatólag nem igazán vagy az a személyiség akinek különösen jót tennének a "kell" jellegű dolgok.

Nekem 14 és fél évesen altatták a kutyámat, szintén áttétes rák miatt. Volt előtte egy műtétje, de többnek már nem akartam kitenni, és az orvosa sem javasolta. Ott volt a vége, el kellett engedni.

Én azt javaslom neked, hogy bármilyen nehéz is, maradj ott a kutyusoddal. 2 injekciót adnak be neki, az elsőtől csal elalszik, a másodiktól áll le a szíve. Az első injekciónál maradj mellette. Ne egyedül, félelemben kelljen meghalnia, érezze, hogy ott vagy vele, simogasd, míg elalszik. Utána már nem lesz tudatánál, mindegy neki, akkor mát inkább menj ki.

Én is így csináltam, és nem volt könnyű, de én tudom, hogy soha nem bocsátottam volna meg később magamnak, ha hagyom egyedül meghalni. Ha én haldokoltam volna, tudom, hogy ő is az utolsó percig, sőt, még tovább is kitartott volna mellettem. Nem azt érdemelte, hogy nélkülem haljon meg.