Allergiát ki tudja szűrni a tenyésztő?

Nem. Vagy legalábbis az esetek túlnyomó részében nem.

Ott kezdődik, hogy a kutyák az alkalmazott ételallergia tesztek elég megbízhatatlanok, ha már belobbant az allergia a teszt rengeteg olyan dologra is jelez, amire valójában nem allergiás. Aztán az is benne van, hogy nem mindegy, hogy pontosan milyen csirkére allergiás, a feldolgozott fehérjére (a tápok hőkezelésével a fehérje szerkezete átalakul), vagy sokszor nem maga fehérje váltja ki a reakciót, hanem az, amivel etetik a csirkét, ezért nagyon gyakori eset, hogy az alapvetően csirkeallergiásnak diagnosztizált kutyának az égvilágon semmi baja a szabadtartású, tanyasi csirkehústól.

Kölykök esetében (hiszen tenyésztőtől általában kölyköt vásárolunk) még kevésbé megállapítható, az allergia legtöbbször felnőtt korban és sokszor csak időszakosan jelentkezik, lehet csak keresztallergia (gyakori eset, hogy környezeti allergiával párosul és csak tavasszal meg ősszel vannak tünetei, ilyenkor még nehezebb kinyomozni, hogy pontosan mi okozza az allergiás reakciót), tehát simán lehet, hogy annak a kutyának már van akár 1-2 alma is mire kiderül, hogy amúgy allergiás.

Másrészről nincsenek pontos adatok arról, hogy milyen mértékben öröklődik az allergia, itt legalábbis Magyarországon nincs szabályozva úgy, mint mondjuk az ízületi elváltozásoknál, hogy az a kutya, amelyiknek nem zár megfelelő szöget a csípője már nem tenyészthető. Nyilván egy lelkiismeretes tenyésztő nem fog almot lehozni egy olyan kutyától, aki a csirkétől véresre vakarja magát, de egyrészt nem lehet tudni, hogy az a kutya mikor fog először tüneteket produkálni, hány alom után kezdi véresre vakarni magát, másrészt semmi nem kötelezi őt erre.

Harmadrészt pedig különösen a csirkeallergia egyre gyakoribb a kutyáknál (bár ebben jócskán benne van az is, hogy a legtöbb állatorvos bármilyen tünet esetén azonnal, mindenféle költséges kivizsgálás nélkül kijelenti, hogy csirkeallergiás), egyre több olyan alomban is előfordul, hogy felnőtt korban allergiás lesz a kutya, ahol generációkon át nem volt ilyen probléma és ilyenkor megint ott van a kérdés, hogy mi az az esetszám, hány allergiás utód kell ahhoz, hogy a tenyésztő azt mondja, hogy ezzel a párosítással nem hoz le több almot, vagy egyenesen kivonja ezeket a kutyákat a tenyésztésből.

Tehát összességében ha nagyon-nagyon szeretné elég nagy valószínűséggel (de semmiképp sem teljes bizonyossággal) ki tudja szűrni a tenyésztő is az allergiát, de ennek nincsenek szabályozott keretei, sem mérhető adatai, ezért piszok nehéz dolog és nem is feltétlenül eredményes.

Allergiára hajlam öröklődhet. Nyilván ha a szülők azok, akkor a kölykök is azok lesznek valószínűleg.

Egyébiránt itt nincs szűrés.

Az enyém amikor megvettem tenyétől, már allergiásan hoztam el.

Ott nem vettem észre, viszont a hazafele úton már észrevettem, hogy habos az orra, csirkeallergiás.

Otthon is csirkét adtunk neki, mert a tenyénél is azt ette, és allergiás rá

A tenyinénél is ez valószínűleg nyilvánvaló volt, de ott nem vettük észre.

A tenyi nem szólt rá semmit, hárít, hogy majd kinövi.

Én kutyám szülei és felmenői között sem volt csirkeallergiás.

Enyém meg az lett. Tenyésztő sem értette.

Én ebből nem csináltam nagy ügyet,semmi csirkéset nem kap. Nem is terveztem neki egyébként,csak a junior táp csirkés volt amivel akartam etetni,de le válltottuk. Nem okoz gondot,hogy allergiás rá. Inkább csak pl ha kutyás kirándulásra megyünk,kutyasuli,kutyafuttató. Mindig szólnom kell, hogy csirkés dolgot ő nem ehet. Múltkor a kutyafuttatóba egy kisgyerek tömte vmi csirkés jutival... szerencsére nálunk ez csak hasmenésben jelentkezik. Másnap volt fosi rendesen. De kapott probiotikumot,meg bolust és rendeződött is.